Táborozzon-e a gyerek?

Mi a legjobb egy táborban? – kérdeztük Gulyás Dórától, a Zsinati Ifjúsági Osztály munkatársától, a Csillagpont egyik szervezőjétől.
A saját emlékeim arról szólnak, hogy a táborban új élménnyekkel, új ingerekkel és megtapasztalásokkal találkozhattam. A táborozó biztosan átlépi a komfortzónájának határait, és ezzel nő a tapasztalati tér, ahol már biztonsággal mozoghat. Új embereket, új ízeket ismerünk meg, új helyzetekben tanulunk meg alkalmazkodni másokhoz, fejlődik az együttműködési készségünk, empátiát, bátorságot és önállóságot tanulunk. A tábor tematikájától függően pedig egy csomó dologban okosodhatunk, fejlődhetünk.

Milyen egy jó tábor?
Azt gondolom, hogy a jó tábor elsősorban jó élményt ad. Nagyon fontos a helyszín, a program és hogy a szervezők is felkészüljenek a táborozókból, reagáljanak a szükségleteikre és igényeikre, és a táborozók is tudják, hova mennek. Ezenfelül pedig elengedhetetlen, hogy jó legyen az étel. Döbbenetes, de lehet szuper a hely, a program és a társaság, de ha a kaja nem jó, akkor az egyenleg a táborozás végén mégis nehezen marad pozitív. Míg ha a program gyengébb is, a hely kevésbé komfortos, sőt a társaság sem a legideálisabb, de jól főztek a konyhán, akkor a táborozás egyenlege pozitívban zár. De persze ezt sem lehet általánosítani, azért személyiségfüggő is.

Milyen különbségek vannak az egyházi, hittanos és a világi táborok között?
Megfordultam mindkét típusú táborban. A legnagyobb különbséget a táborszervezők és a részvevők közötti kapcsolat hangulata jelentette. A számomra meghatározó, jó élményt nyújtó táborokban a szervezők őszinte szeretettel és figyelemmel fordultak a táborozók felé, meghallgatva őket, még a nem táborhoz kötődő problémáikat is. Míg a világi táborban a résztvevők között sokkal hamarabb felütötte a fejét a klikkesedés, az irigység. A tábor szervezői a programokra és a testi épség megőrzésére koncentrálnak. Ezzel persze semmi baj, hiszen ezek nagyon fontos alapok, de mégis, amikor lelkileg is ad és értékeket közvetít a tábor, az bennem maradandóbb nyomott hagy.

Az évek során sok táborozó és táborszervező tapasztalatot gyűjtött. Miben más a Csillagpont, mint bármelyik másik egyházi tábor?
Elsősorban a létszámában, de abban mindenképp, hogy a délutáni idősávban a táborozók önállóan dönthetik el érdeklődési területüknek megfelően, hogy a sok színes program közül melyiknek akarnak a részesévé lenni. Mint ahogy van lehetőség „csak” a fűben heverni, egy fa alatt olvasni, illetve idén – a Balaton közelsége miatt – strandolni. Ez nem azt jelenti, hogy itt nincsek szabályok, mert a reggeli áhítat és az azt követő kiscsoportos beszélgetésre mindenkit várunk, majd az esti áhítatra úja összegyűlünk, de szeretnénk az előadókkal is vonzóvá tenni ezeket az alkalmakat, hogy a résztvevők ne kötelezőnek érezzék a megjelenést, hanem örömmel legyenek részesei a közösségnek.

Kiket várnak az idei zánkai Csillagpontra?
Szeretettel várunk mindenkit tizennégy év felett. Gyülekezeti ifjúsági szerveződéseket, konfirmáció utáni csoportokat, egyénileg vagy családdal, barátokkal érkező fiatalokat. Szeretettel fogadjuk a lelkipásztorokat is, szeretnénk, hogy részesei legyenek a rendezvénynek, de még jobban örülnénk, ha kísérőként érkeznének a gyülekezeti fiatalokkal együtt.

A Csillagpont sok tekintetben egy különleges tábor és lehetőség az egyházunk fiataljainak. A másik gyakoribb tábortípus a napközis tábor, ahol napközben – mint iskolaidőben – biztosítanak a szervezők a gyermekek részére programot, felügyeletet és ellátást. Sok helyi gyülekezet is szervez ilyen táborokat nagyon jutányos áron vagy éppen ingyenesen, hogy ezzel is segítséget és kapcsolódási lehetőséget nyújtsanak a szülőknek a gyülekezethez, a gyerekeknek pedig programot és élményeket.

A napközis tábori lehetőségekről Hanula-Csordás Dórát, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) koordinátorát kérdeztük, aki elmondta, hogy az MRSZ egyik legfőbb célkitűzése a gyermekek fejlődésének támogatása. – Szeretnénk élmények útján megmutatni nekik, hogy nincsenek egyedül, a szeretetszolgálat munkatársaira és kortársaikra is számíthatnak baj esetén. Ezek a táborok lehetőséget adnak nekünk és nekik is, hogy támogatásunkkal létrehozzák saját védőhálójukat, amely biztonságot és szeretetet ad. Fontos, hogy tartozzunk valahova, legyenek körülöttünk olyan testvérek, akikben megbízunk és akikhez szeretettel fordulunk. Ahogy életünk, úgy szolgálatunk meghatározója is a keresztyén értékrend, amelyet szeretnénk minél több emberhez eljuttatni. Táboraink is ezeken az értékeken alapulnak, ahol megtapasztalhatják a szeretet, a békesség és a hit jelentőségét életünkben – hangsúlyozta a koordinátor.

– Idén három napközis táborunk is lesz Budapesten, ahol a figyelem központjában – az önkénteseknek is hála – a gyerekek lesznek – tette hozzá.

Az eddig említett táborokon kívül olyan tematikus táborok közül is lehet válogatni, amelyek a sporthoz, a mozgásokhoz, a művészetekhez, a hithez, a túrázáshoz, a zenéhez vagy egyéb szabadidős tevékenységhez kötődnek, ahol a gyermek érdeklődési területének megfelelően sokkal intenzívebben mélyülhet el az adott témában, miközben a saját határait feszegetve válhat egyre jobbá benne.

Az egyik ilyen tábor idén a Sófár Dicsőítő Iskola lesz, ahol a zene köré és Isten magasztalására gyűlnek össze a fiatalok, a közös alkotás élményén túl lehetőséget kapva a saját területükön való fejlődésre, a csapatmunkára és az új tapasztalatok szerzésére is. A táborozók elsősorban zenei területen fejlődhetnek, ahol a tanárok egyéni órákon a személyes igényeket és képességeket figyelembe véve állítják a résztvevőt személyes kihívások elé. Természetesen adott a lehetőség a csoportos műhelymunkákba való bekapcsolódásra is.

Végül a Bárka tábor kapitányai, fedélzetmesterei és hajósai is várják a hátrányos helyzetű gyerekeket azzal a céllal, hogy személyre szabottan segítsék a fiatalok egyéni készségeinek és képességeinek a kibontakozását, fejlesztését az élménypedagógia eszközeivel. Bármennyire nehézsorsú, hátrányos helyzetű legyen is egy gyerek, mindegyikükben fellelhető az informális tanulás iránti vágy, az érdeklődés, a kíváncsiság, a kompetenciaszükséglet, amelyre támaszkodni, építeni lehet.

Az élménypedagógiai módszer erre alapoz, a játékokon keresztül biztosítva az élményszerzés lehetőségét. A tervezett tevékenységek kivétel nélkül minden esetben a gyerekek aktivitására és problémamegoldására alapoznak, kifejlesztve a gyerekekben azt a képességet, hogy kreatívan közelítsenek meg bizonyos nehézségeket, használják már meglévő tudásukat és éljenek a csoport közös munkájában rejlő lehetőségekkel.