Immáron 140 éve gyűjti egy táborba a Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület azokat a fiatalokat, akik Jézus Krisztust személyes Uruknak és Megváltójuknak fogadták el a Szentírás alapján. A jubileum november eleji hálaadó istentiszteletén Bölcsföldi András református lelkipásztor és Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök hirdette Isten Igéjét. Helyszínül a Kálvin téri református templom gyülekezeti terme szolgált, ahol az egyesület megalakult.
Ahogy ma sem könnyű keresztyén ifjúsági szervezetet alapítani és működtetni, régen sem volt könnyebb – fogalmazott köszöntőjében Gregersen-Labossa György, a Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) elnöke. Elmondta, hogy ahogyan a személyes életünkben is vannak dolgok, amikre nem vagyunk büszkék, és vannak bűnök, amiket naponta le kell tennünk Isten elé, ugyanúgy van ez a közösségeinkben is, így bűnbocsánatra hívta a jelenlévőket. Majd önmagunk megvizsgálásának fontosságát hangsúlyozva a tízparancsolatot olvasta fel.
A Bibliaolvasó Kalauz napi ószövetségi szakaszát Bölcsföldi András lelkipásztor magyarázta. Az igerészt a Semmi című dán regényhez hasonlította, mivel mindkettőben nagy hangsúlyt kap a hiábavalóság témaköre. A Prédikátor az igerészben hasztalan erőlködésnek nevezte az ismeret megszerzését, a gazdagságot, az élvezeteket. A lelkipásztor hozzátette, hogy a hiábavalósággal, tünékenységgel mindig szemben áll Isten jelenléte. A felolvasott igeszakasz központi elemei a beszéd és a fogadalomtétel voltak. A szó lehet sértő, bántó és akár bűn is, a hiábavaló és sok beszéd, a pletyka pedig veszélyforrások. Jakab apostol azt mondja a nyelv bűneiről, hogy elég egy szikra, egy szó, és valami megromlik két ember közt. „Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett...” – írja Pál apostol (Kol 4,6). Fontos, hogy ez minket is jellemezzen, nyelvünkkel pedig az Isten iránti hódolatunkat és imádatunkat fejezzük ki, imádsággal, dicsőítéssel és áldással – fogalmazott a református lelkipásztor.
Az istentiszteleten a bűnbánat mellett a hitvallás és könyörgés is helyet kapott. Gáncs Péter a KIE alapító Igéjét, János evangéliuma 17. részének 20–21. versét olvasta fel: „De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem, hogy mindnyájan egyek legyenek, hogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennük legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.” A nyugalmazott evangélikus püspök igehirdetésében arról elmélkedett: szabad nekünk ezen az ünnepen úgy gondolni az egyesület jubileumi történelmére, hogy az nem más, mint egy imameghallgatás. Mielőtt azt mondanánk, hogy ennek kulcsa őseink könyörgésének milyensége csupán, vegyük észre, amikor egy keresztyén közösség életképesen megszületik és betölti azt a küldetését, hogy Krisztusra mutasson, akkor az mindig Jézus közbenjárásának a gyümölcse. Gáncs Péter hangsúlyozta, a cél, hogy a világ felismerje és elhiggye, hogy az Atya Jézus Krisztust küldte értünk és hozzánk. Így válik világossá, hogy minden keresztyén összefogás célja az, hogy az emberek megismerhessék Isten igazságát és szeretetét, az üdvösség lehetőségét és ajándékát elfogadják, és aztán másokkal is megosszák. Feltette a kérdést: vajon van-e ma úgy hitele az egyháznak, az egyesületeknek, hogy az emberek felismerjék általuk Isten mentő szeretetét? Hozzátette, hogy az egyház önmagában meddő, szüksége van a Szentlélekre, aki ma is képes feléleszteni a parazsat a hamu alatt, ezért fontos hálát adnunk. Isten képes meghallgatni imáinkat, ezért is kérhetjük, hogy vigye tovább, amit elkezdett.
Az istentiszteletet megemlékezés követte, amely során megismerhettük a KIE múltját, betekintést nyerhettünk jelenébe. A mozgalom 1883-ban alakult meg Budapesten az egyházak belső megújulását célzó Skót Misszió hatására református és evangélikus fiatalok részvételével. Az 1950-es feloszlatást követően az egyesület életében csend következett, egészen 1991-ig, amikor is újraszerveződött. Gregersen-Labossa György elnök múltidézésében kiemelte, hogy az első hazai cserkészcsapatot a Budapesti KIE alapította.
Denke Villő az Egyesült Államokból küldött videóüzenetében megosztotta a jelenlévőkkel, hogy régi KIE-sként nyelvtanulástól kezdve költségvetés-tervezésen át varrni és vasalni is megtanult, sőt a kamera másik oldalán álló férjét is az egyesület révén ismerte meg.
Marton Tamás, a KIE alelnöke régi fotók vetítésével folytatta a történelmi visszatekintést, amelynek során a jelenlévőknek volt alkalmuk évtizedekkel ezelőtt készült képeken megpillantaniuk magukat.
Dieter Reitzner bécsi titkárként segítette hazánkban a keresztyén ifjúsági munka újraindítását. Az eseményen unokája, Stefan Reitzner bécsi KIE-elnök is köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, nem tudja pontosan, nagyapja milyen munkát végzett Magyarországon, de azt igen, hogy mindig is szívén viselte az itteni ügyet. Egy történetet is megosztott a hallgatókkal. A halála előtti napon meglátogatta nagyapját, aki már nagyon gyenge volt és szellemileg is össze volt zavarodva. A beszélgetésük végén Dieter Reitzner megkérdezte tőle, tudja-e mi a legfontosabb az életben, mire ő visszakérdezett: arra gondol, hogy az ifjak ismerjék meg Jézust? Különleges pillanat volt számára látni, ahogy felviláglott nagyapja arca és azt válaszolta, igen.
Dieter Reitzner nagyon fontosnak tartotta az egyesület munkáját – erősítette meg Dani Eszter református lelkipásztor, aki rengeteget utazott a bécsi titkárral a kilencvenes években szerte az országban. A közös munkálkodás során volt ideje megtapasztalni a bécsi titkár legfőbb céljait az egyesületen belül, amelyek az ökumené és a fiatalvezetés voltak.
A továbbiakban a KIE jelenlegi munkaágai – a Tappancs, a Nyomkereső és a Ten Sing – is bemutatkoztak. Utóbbiban a fiatalok hetente találkoznak, hogy egy olyan koncertet, show-t hozzanak létre, amely kóruséneket, drámát, táncot és zenét foglal magában. A Nyomkereső célja, hogy a 7–14 éves gyerekekhez közel hozza a Biblia világát, eseményeket, helyszíneket, szereplőket. A Tappancs pedig nyári sátortáborozást jelent.
Az önkéntesek köszöntése és a záróáhítat után a jelenlévők elfogyasztották a KIE140 tortát.
„A szeretetet a lényeg, minden más cserélhető módszertan”
A szeretet által vezérelt odafordulással írta le a ráckeresztúri drogterápiás otthonban zajló terápiás programjaik lényegét Erdős Eszter református lelkipásztor, intézményvezető. A Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió bentlakásos otthonában tartott nyílt napon baráti hangulatban, őszintén beszélgethettek egymással az aktív terápián részt vevő fiatalok és az ország számos pontjáról érkezett szakemberek.