Hogyan jutunk el az egyszerű kérdésektől és az asztalközösségtől Krisztus követéséig és a gyülekezetig? A Kereszt-kérdések című evangelizációs kiadványsorozatról tartott konferenciát május 12-én a Szentírás Szövetség. A Márk evangéliumának feldolgozására épülő kurzushoz a szervezet kézikönyvet, segédanyagokat és munkafüzetet ad ki.
Az alapítvány vezetője, Győrffy Eszter az esemény elején kiemelte, a Szentírás Szövetség legfontosabb kiadványáról van szó, amely megtestesíti a küldetésüket. – Ez nem egy új eszköz – tizenöt éve jelent meg először magyarul –, miért éri meg akkor erről beszélni? – tette fel a kérdést. – Azért, mert felnőtt egy generáció a gyülekezetekben, amely még nem találkozott ezzel a kiadvánnyal, továbbá az a tapasztalat, hogy a karantént követően a hívek nehezen találnak vissza a gyülekezetekbe, a Kereszt-kérdések pedig a visszahívásra, a felrázásra is alkalmas lehet. Fontos, hogy a kurzus nemcsak a közös bibliatanulmányozásra ad alkalmat, hanem az evangelizációra is – mondta.
A rendezvény áhítattal vette kezdetét, amelyen a samáriai asszony történetét olvasta fel Győrffy Eszter. Kiemelte, hogy ez a történet Jézus Nikodémussal való beszélgetésével nagyjából egyszerre történt, csak a fejezetekre való tördelés miatt általában külön kezeljük őket, pedig közös bennük, hogy a kíváncsiságról és a kérdésekről szólnak. A képzett farizeus és az egyszerű samáriai asszony is eljut az igazán fontos kérdésekig, amelyeket csak Jézus tud megválaszolni. Örömhír és ajándék az, hogy kérdezhetünk – hangsúlyozta. Végül kifejtette, hogy a Kereszt-kérdések nem csak arról szól, hogy el tudjuk mondani, mi az evangélium lényege, hanem arról is, hogy közösségbe is hívjuk az embereket.
Rico Tice-t, a Kereszt-kérdések íróját a nagysikerű, szintén angol evangelizációs Alpha kurzus ihlette meg. Ez a tízalkalmas sorozat közös vacsorával és igetanulmányozással, előadással szólítja meg a keresőket. Rico Tice Christianity Explored (Keresztyénség felfedezve) címmel írta meg a keresők számára a Márk evangéliumát bemutató evangélizációs könyvét. A Kereszt-kérdések ennek a munkának a 2007-ben, az angliai kiadás után hat évvel megjelent magyar fordítása. At a célja, hogy megossza az örömhírt az azt keresőkkel úgy, hogy ötvözi az érzelmi és a kognitív megközelítést. Komlósi Erzsébet református lelkipásztor fordította magyarra a kurzust, illetve találta ki a Kereszt-kérdések címet hozzá. A kiadást a református és az evangélikus egyház is támogatta.
Fontos, hogy a kiadvány az evangéliumot Jézus személye, illetve az ő követése felől közelíti meg, szemléletét tekintve tulajdonképpen egy katekézis is. A bűnt Isten elleni lázadásként értelmezi, és nem magára a szóra fókuszál, hanem a tartalmát érteti meg a résztvevőkkel. Többek között ez teszi kiváló eszközzé az európai társadalom felé való szolgálatban – hangoztatta Győrffy Eszter. Jelentős szerepet kap a kurzus során az asztalközösség mint találkozási forma, illetve kapcsolódási pont, valamint egy együtt eltöltött hétvége is. Az Alpha kurzushoz képest a Kereszt-kérdések lazább kereteket állít fel, amelyek nagyobb teret engednek az egyéni helyzeteknek, igényeknek.
A sorozat folytatása a tanítványság kérdéseivel foglalkozik, így az esetleges konfirmáció előtt még rendelkezésre áll egy lépcsőfok a résztvevők számára, ha igénylik. Ez a kötet a Filippiekhez írt levelet dolgozza fel. Emellett elérhetők a Kereszt-kérdések fiatalokhoz szóló verziói is, amelyek ugyancsak Márk evangéliumával foglalkoznak, de rövidebben, több segédanyaggal, videókkal és játékokkal.
Ezen felül létezik még az Élet-kérdések című kiadvány, amely akár teljesen új behívásra is alkalmas, illetve a Kereszt-kérdések utáni kurzusként is alkalmazható. A kötet a boldogságkeresés irányából közelít a hithez. A gyakorlati tapasztalatokról Lakatos Enikő lelkipásztor számolt be.
Kerekasztal
Az esemény végén egy kerekasztalbeszélgetésre került sor, amelyen három református lelkipásztor, Zámbó András (Budapest-Káposztásmegyer), Harmathy András (Szentendre, korábban Szigetszentmiklós), illetve Pataki András Dávid (Budapest-Fasor) osztotta meg tapasztalatait a közönséggel.
Zámbó András elmondta, hogy a magyar fordítás megjelenése előtt Angliában ismerkedett meg a kiadvánnyal, és saját fordításban használta is azt. Jelenleg minden évben két kurzust is indítanak Káposztásmegyeren. Harmathy András is Angliában ismerte meg a Kereszt-kérdések sorozatot, ott próbálták ki a feleségével először, magyar vacsora néven indították el a kurzust, és a közös étkezésre különös hangsúlyt fektettek. Elárulta, hogy Szentendrén még a tálalás tematikájában is igyekeznek követni Márk evangéliumának menetét, Jézus keresztre feszítésénél például rozsdás szögeket helyeznek az asztalra. A Fasori Református Egyházközségben a gyülekezeti szolgálat alapját képezi a kurzuson való részvétel, hiszen az nemcsak az érdeklődők megszólítására, hanem a gyülekezeti tagság összekovácsolására is alkalmas – hangsúlyozta Pataki András Dávid.
A lelkészek azt is elmondták, hogy hol változtattak a Kereszt-kérdések összetételén. Zámbó Andrásék a kérdéseket néha egyszerűsítik, illetve a kurzus utolsó alkalmát, amely a döntéseket helyezi középpontba, egy saját tematikával cserélték ki. Ezen felül kiemelte a közösen eltöltött hétvége fontosságát. Harmathy András a hetedik alkalomnál elmondott megtérők imáját érzi egy kicsit gyorsnak, de megjegyezte, elképzelhető, hogy vannak olyan résztvevők, akikben megérik ekkorra a döntés. Ezzel kapcsolatban Zámbó András elmondta, saját imát szoktak íratni az arra készen állókkal. Ehhez csatlakozva Pataki András Dávid leszögezte, a sorozat arra épül, hogy szabadságot adnak a résztvevőnek, ebbe pedig szerinte is nehezen illeszthető be ez az imádság. Ezen felül megjegyezte, hogy néha a vezetői kézikönyvben szereplő példákat kultúridegennek tartja, így azokat sokszor magyar irodalmi példákkal cseréli fel.
A Kereszt-kérdések egyik legnagyobb előnyét abban látják, hogy nemcsak a Krisztussal való találkozást segíti elő, hanem az egyházhoz, a közösséghez való közeledést is. Amennyiben a gyülekezeti tagok is részt vesznek az előkészületekben, akár kiscsoportvezetésben, akkor velük is megismerkedhetnek a résztvevők. Emellett egyértelműek a keretek, közvetlenül lehet beszélni az evangéliumról, mellőzve az egyházias nyelvezetet. Harmathy András kiemelte, fontos, hogy az egész gyülekezet ügye legyen a kurzus. Pataki András Dávid felhívta a figyelmet arra is, hogy a kurzus szerkezete hasonlít a hitvallásokéhoz, Jézustól indít, bemutatja a nyomorúságunkat, a bűnnel szembeni tagadásunkat – mindezt kellő érzékenységgel –, elmondja, hogyan kapunk kegyelmet, illetve, hogy miként lehet hálával élni. Szerinte a Kereszt-kérdések egy támaszték, amelyet nem kell ráerőltetni az emberekre, de ahol nehéz a terep, ott jelentős segítséget nyújt.
A Kereszt-kérdések erőssége, hogy mintát ad arra, miként lehet beépülni egy gyülekezetbe. Káposztásmegyeren például a kurzusok a házicsoportrendszerben végződnek. Szentendrén a felnőttkonfirmáció előtt csinálják végig a kurzust. Harmathy András megjegyezte, a gyülekezet tagjainak is hasznos tapasztalat egy ilyen sorozat, de szerinte fontos tudni, hogy nem mindenki alkalmas arra, hogy csoportot vezessen. Ha valaki mindenre tudja a „jó választ”, azzal nem segít azoknak, akik máshol tartanak a megismerésben – emelte ki.
Ezt követően a behívásról és a megszólításról beszéltek a kerekasztal résztvevői. Kiderült, hogy jól működő módszernek számít, ha a kurzust elvégzők ajánlják az ismerőseiknek a Kereszt-kérdéseket, így a frissen bejövőknek már egy megbízható személytől lesz referenciája. Emellett az esküvők és keresztelők is kiváló lehetőséget biztosítanak. Pataki András Dávid elmondta, számára mindig katartikus élmény látni, hogyan változnak meg emberek a szeme láttára, amikor megértik az örömhírt.
Végül az ifjúsági kiadványokról is szót ejtettek. A lelkészek kifejezetten hasznosnak tartják, hogy rengeteg játék és segédanyag tartozik ezekhez, így akár egy hittanórára is tudnak belőlük szemezgetni.