Mások mellett három református egyetemi lelkész várta kíváncsian a kérdéseket a „Szólj be a papnak” vitasorozat egy újabb állomásán, a debreceni Campus Fesztiválon. A Reformátusok Lapja a válaszadók között ülő Kovács-Szécsi Dórát, férjét, Kovács Gergőt és Péter-Szarka Lászlót kérte, hogy értékeljék az elhangzottakat.
Az idén július 21. és 25. között megrendezett Campus Fesztivál Debrecen egyik legnagyobb nyári könnyűzenei eseménye. A meghívott együttesek koncertjei mellett színes programokkal várják a résztvevőket, de helyet kapnak az olyan kezdeményezések sátrai is, mint a „Szólj be a papnak”. A vitasorozaton az érdeklődők tabuk nélkül kérdezhetnek aktuális, sokakat foglalkoztató témákban a történelmi egyházak lelkészeitől, papjaitól és szerzeteseitől.
„Úgy tapasztalom, hogy Isten megnyitott egy kaput ez által a szolgálat által azok felé, akikkel egyébként nagyon kevés lehetőségünk van kapcsolatba lépni. Hiszem, hogy ő munkálkodik ezekben a találkozásokban. Minden alkalommal tanulok a beszélgetésekből: új benyomásokat kapok arról, hogy azokban, akikkel a templomban nem találkozunk, milyen kérdések, hiedelmek, félelmek, remények vannak a hitünkkel kapcsolatban, milyen jó és rossz tapasztalataik voltak eddig a keresztyénséggel, vagy éppen egy-egy keresztyén emberrel” – válaszolta Kovács-Szécsi Dóra arra a kérdésre: miért vállalta, hogy állja a „beszólásokat” a fesztiválon.
Ez alkalommal a szokásosnál többen jöttek, és különösen sokáig időztek a sátorban. Az érdeklődők mélyreható beszélgetéseket folytattak az élet nagy kérdései mentén. Kovács Gergő úgy tapasztalta, hogy az egyház állami támogatottságára és a homoszexualitásra vonatkozó kérdések merültek fel a leggyakrabban. „Az emberek jelentős része szerintem nyitott a spirituális témákra. Újra és újra tisztáztam magamban: azért vagyok ott, hogy az emberek olyan kérdésekről beszélgethessenek velem, amilyenekről máskor talán nem szoktak. És amint ezt tudomásul vettem, a beszélgetések elmélyültek és hosszabbak lettek” – nyilatkozta a Reformátusok Lapjának az egyetemi lelkész.
Kovács-Szécsi Dóra felidézte: az istentiszteletekről beszélgetve többen is elmondták, hogy miért tartózkodnak attól, hogy elmenjenek a templomba, illetve mi segítene nekik abban, hogy megtegyék ezt a lépést. „Elgondolkodtatott, hogy vajon hogyan tudnánk láthatóbbá, egyértelműbbé tenni, hogy a keresztyén közösségeink örömmel várják azokat is, akik még messze érzik magukat Istentől. Az volt a benyomásom, hogy ez nincs benne a köztudatban, sokan nem gondolják, hogy számukra lenne hely közöttünk. Értékes volt számomra ez a felismerés”.
Idén kevesebben látogattak el a Campusra, mint az előző években, de a „Szólj be a papnak” sátrában nem érződött ennek a hatása, szinte folyamatosan teltház volt. Péter-Szarka László szerint ennek oka a járványban keresendő. „A pandémia hatással volt az emberek életére. A kiszolgáltatottság érzése szükségszerűen biztonságkeresést eredményezett bennük. Aki ezt Istennél keresi, meg is találja, mert egyedül ő ad nekünk igazi biztonságot, testi és lelki gyógyulást. Sokan a pandémia alatt kezdték el őt keresni, miközben az értékrendjükben változás történt. A hitünk egyébként az élő Istennel való, folyamatosan alakuló kapcsolat, amelyre a legapróbb változások is nagy hatással lehetnek, hát még egy világjárvány és annak következményei” – fogalmazott az újságnak.
A Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet három lelkésze egyetértett abban, hogy a vitasorozat nem mindennapi lehetőséget ad vallásos és nem vallásos embereknek, lelkészeknek, papoknak és gyülekezeti tagoknak a mély beszélgetésekre, és szerintük a kezdeményezés határait ökumenikus támogatottsággal kellene bővíteni.
A lelkipásztorok fesztiválon szerzett élményeiről a Reformátusok Lapja legfrissebb számában olvashatnak bővebben, melyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!