Látogatható értékeink Istenhez vezessenek

– A Nemzeti Vallásturizmus Tanács feladata a turizmus fellendítése és a misszió beteljesítése – mondta Fazakas Gergely, a Tiszántúli Református Egyházkerület presbiteri főjegyzője a fórum megnyitóján a ttre.hu beszámolója szerint.

Fekete Károly tiszántúli református püspök az alkalmon a 16. zsoltár ötödik és hatodik versét idézte, amelyekből szerinte turisztikai program lett: „Uram, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat. Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem.”
A püspök szerint Isten gazdag örökséggel ajándékozta meg a Tiszántúlt, „ez a vidék a reformáció őstája, amely a századok alatt termőfölddé válhatott”. Emlékeztetett, hogy az örökségül kapott templomokba nem bezárjuk Istent, hanem ő az, aki az ottani csendben mellénk ül, hiszen „egy templom több, mint kő és torony, ez az a ház, ahol engem az Isten vár”. – Tőle kérjük, hogy a látogatható értékeink hozzá vezessenek vissza, hogy a turisztika a misszió eszköze lehessen – jelentette ki Fekete Károly tiszántúli püspök a megnyitón.

Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára beszámolt a vallásturizmus fejlesztésének elmúlt öt évéről, amelyet tudatos építkezésként jellemzett. Elmondta, hogy 2018-ban alakult meg a Magyar Turisztikai Tanács, amelyet egy év ökumenikus, hazai és nemzetközi helyzetfelmérés követett. 2020 őszén pedig a misszió alapján állva elkezdődött a Nemzeti vallásturizmus terv kidolgozása. A tudatos tervezés eredményeként a vallás a 2030-ig előre tekintő Turizmus stratégia tartópillérévé vált, majd 2021 telén megalakult a Nemzeti Vallásturizmus Tanács, 2023-ban pedig miniszteri biztost jelölt ki a kormány a szakmai munka támogatására – osztotta meg a megnyitón Szontágh Szabolcs.

– Isten Fia egy betlehemi istállóban jött világra, ahova ellátogattak a környék pásztorai és a messzi földről érkezett királyok. Ez a vallásturizmus: belföldről és külföldről is jönnek, hogy meglássák a csodát – mondta Papp László, Debrecen város polgármestere, aki szerint települése spirituális központ, ahol a kiemelkedő vallási helyszínek egyetlen sétával körbejárhatóak.

Ternyák Csaba, a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéjének érseke arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a vallásturizmus és a zarándoklat között egyértelmű hasonlóság van, de a vallásturizmus magába foglalja a meghívást mindazok számára, akik kívül vannak, de szívesen bejönnének.

Kocsis Fülöp, a Görögkatolikus Metropólia Hajdúdorogi Főegyházmegyéjének érsek-metropolitája szerint pedig az a fontos, hogy a világ megcsodálása, a kulturális értékek látogatása Istenhez vigyen közelebb.

– Felelősségünk ezért, hogy aki valamilyen módon az egyházi turizmus értékeire bukkan, rádöbbenjen, hogy nemcsak az értékeket találjuk az úton, hanem azt, aki a múlandóból az örök felé vezet – mondta el Lackner Pál evangélikus nyugalmazott tábori püspök.

A megnyitót követően A vallásturizmus missziója? címmel vett részt kerekasztal-beszélgetésen Szontágh Szabolcs, a felszólaló egyházvezetők, valamint Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke és Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Tervéért felelős miniszteri biztos.

A fórum előtt Fekete Károly tiszántúli püspök az Európa Rádiónak elmondta, hogy a Magyarországi Református Egyház vezetésével egyeztetve választották Debrecent helyszínnek, mert így ki tudják nyitni az ajtót a talán kevesek számára ismert Felső-Tisza-vidéki régióra, Szabolcsra, Beregre, Szatmárra, ahol jelentős műemléki együttes van, és olyan természeti értékek, amelyek költőket is megihlettek. Említette a Nyírséget is a nyírbátori templom hálóboltozatával, Nyíregyházát evangélikus örökségével, Görögkatolikus Egyházművészeti Múzeumával. Máriapócs, a Hajdúság templomai, Berekfürdő – sorolta Fekete Károly a több napra elegendő látnivalót a kelet-magyarországi területeken. Szerinte az, hogy a fórumot Debrecenben tartják, lehetőséget ad megmutatni ennek a régiónak az értékes és szépséges arcát.

Fekete Károly úgy fogalmazott, hogy a spiritus loci, a hely lelkisége is nagyon fontos, és a felsorolt sok szálból akkor lesz szőttes, hogyha a vidék lelkiségére ráérez az ember: arra a befogadó szeretetre, ami jellemzi a kelet-magyarországiakat. Ezt viszont könyvekben vagy az interneten nem lehet átérezni, ehhez ide kell jönni, hogy megragadja az embert valami, ami talán szavakban ki sem fejezhető, ami olyan élményt ad, hogy újra el akarjon jönni és másokat is elhozni – mondta a püspök. Gazdag örökséget kaptunk a régiektől, az őseinktől, és nagy ajándék, hogy ezek az elmúlt időszakban megújultak, de felelősség is, hogy ezzel élnünk kell, ezt szeretnénk a misszió szolgálatába állítani, elmondani azt a nagyszerű, embernek való üzenetet, ami nekünk is örömöt okoz – jelentette ki Fekete Károly tiszántúli püspök az Európa Rádiónak. A rádió Szontágh Szabolcsot is mikrofonvégre kapta, aki elmondta, bíznak benne, hogy a következő években egyházról egyházra látogatva tudják ezt a fórumot megtartani, ami az ökumené építésében lenne nagyon fontos. – Azt tapasztaljuk, hogy ahhoz képest, hogy milyen hatalmas nagy értékkincseink vannak egyházanként, nem nagyon ismerjük egymást – mondta a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára, aki szerint az egyházi értékkincsek felújítása nem elég, hanem ezek egyfajta „sáfárságra adott talentumok”: nem elég megőrizni, emberekkel kell megtölteni őket.