Az ünnepek egyik sajátossága, hogy igazából nem lehet egyedül megélni azokat, mindig köthetők valamilyen közösséghez. A karácsonyi időszakban ezért talán még jobban érzik a katonák a család hiányát, hiszen a megszokott események, rítusok itt nem érik el, nem tud részt venni az otthoni történésekben. A lélektan nyelvén ezt a közösséget, a családot rendszernek hívjuk, ahonnan a misszió idejére a katona kiszakad, és bekerül egy másik rendszerbe, az együtt szolgáló bajtársak közösségébe. Ebben az időszakban ennek a közösségnek a tagjaként tudja megélni az ünnepeket, amit akár "családnak" is hívhatunk, persze a klasszikus családi szerepek nélkül. Ez a kiszakadás, a távollét megterheli a katonákat, különösen azokat, akik először élik át ezt a helyzetet, és először teljesítik kötelességüket az otthontól távol karácsonykor.
Sajtos Szilárd százados, református tábori lelkész
Hogyan lehet ezen a helyzeten könnyíteni?
Az internetnek köszönhetően ma már gyorsan és könnyen lehet tartani a kapcsolatot az otthoniakkal, akár oda is lehet tenni egy okostelefont a családi asztalhoz, és így el lehet tölteni egy órát a család interaktív társaságában, de természetesen ez nem helyettesíti a személyes részvételt. Mivel ebben az időszakban a katona az otthoni rendszernek nem része, az itteni rendszerrel kell ünnepelnie, az itteni "család", a honvédség norma- és szabályrendszerének megfelelő rítusok jelentik az ünnepet. A kiképzéseken, gyakorlatokon, a feladatvégrehajtások alatt ez egyes katonák egységbe, közösségbe kovácsolódnak, a honvédek tömege katonai közösséggé válik. Az ünnepekre is ilyen szellemben, közösségben gondolkodva készült a kontingens. A közös ünnepi vacsorának, a karácsonyi sportversenyeknek, az istentiszteletnek szenteste is az a funkciója, hogy egy időre ünnepi közösséget teremtsen, ahová mindenki tartozhat, aki akar. Alapvető emberi tulajdonság, hogy egy közösségben nagyobb biztonságban érezzük magunkat, ezért fontos, hogy a lehetőségekhez mérten az ünnepi időszakot ne a családot nélkülözve magányosan, hanem egy közösség tagjaként, a társakkal együtt éljük meg.
Mindenki nyitott erre a közös ünneplésre? Jelenthet valamilyen veszélyt az, aki ilyenkor nem tud a rendszer részévé válni?
A hadseregbe történő beilleszkedés során a feladatot végrehajtó katonák kiképzése a fontos, nem az egyéniség kibontakoztatása. Természetesen számtalan oka lehet annak, ha valaki karácsonykor inkább a magányt választja a közös ünneplés helyett, ez nem feltétlenül jelent rosszat. Mindenkinek lehet rossz napja, és - még ha furcsán is hangzik - időnként a katona is elfárad, ilyenkor jól eshet a csend és a magány. A kontingensben nem véletlenül van lelkész, akinek az a feladata, hogy az esetleges kríziseket feltárja, de a misszióba történő jelentkezés utáni vizsgálaton és a katonai pályaalkalmassági vizsgálatokon kiszűrik a pszichológusok azokat, akik várhatóan rosszul reagálnának az ilyen helyzetekben.
Milyen eszközökkel, technikával teszi ünneppé az ünnepet a tábori lelkész, akinek feladata a katonák lelkigondozása? Hogyan készültek, hogyan ünnepeltek?
Az egyház rítusrendszere nagy segítség ebben, hiszen karácsonykor a fő feladat az örömhír hirdetése, hogy megszületett a Megváltó. A törvényi szabályozásnak köszönhetően lehetőség van egyházi vagy nem egyházi jellegű rendezvények szervezésére is. Itt Koszovóban karácsonyra készülve a műveleti feladatok függvényében a kontingens egy része az adventi időszakban előkészítette az ünnepi alkalmat. Az ünnepi vacsora után istentisztelet volt, ahol karácsonyi dalokat énekeltünk gitár kísérettel, és a gyülekezet aktív tagjai is részt vettek a karácsonyi történet felolvasásában. Az istentisztelet után egy kis összejövetelt is tartottunk a kápolnában. Szerencsére a kontingens jelentős része gondolta úgy, hogy így ünnepli a karácsonyt, ezért a közösségnek köszönhetően valóban ünnepi volt a hangulat. Nagy öröm számunkra, hogy három katona döntött úgy, hogy az Egyház tagja akar lenni, így az ünnep első napján keresztelőre és konfirmálásra is sor került. A karácsonyi ünnepkör fontos része az újév is, aminek szintén sajátos hangulata van a műveleti területen. Itt Koszovóban számunkra nem feltétlenül a szórakozás körül jártak a gondolataink. Mint tudjuk, változások jellemzik az életünket, folyton változunk és alakulunk, de hisszük, hogy Jézus Krisztus állandó. Arra törekszünk, hogy jobb katonák, jobb emberek lehessünk, és az újév remek alkalom arra, hogy megnézzük, hol járunk az ezen az úton, és abba az irányba tekintsünk előre, amerre menni szeretnénk.
Gyeginszky Andor hdgy.
Forrás: taborilelkesz.hu