Mit jelent Önök számára, hogy idén a Házasság hetei arcai lettek?
Tomka János: Először nem akartuk elvállalni, mert próbáltunk belegondolni, hogy mit jelenthet ez a feladat. De a szervezők nagyon kedvesen rábeszéltek minket. Másrészt pedig arra jutottunk, hogy a cél nagyon nemes, és ha valamit hozzá tudunk tenni ehhez, akkor igent kell mondanunk.
Tomkáné Zsáry Anikó: Férjem a munkája miatt hozzászokott a szerepléshez, nekem viszont a nyilvánosság idegen közeg. De ahogy János is mondta, maximálisan támogatni tudjuk a Házasság hete céljait.
Mi a Házasság hete legfőbb célja?
Tomka János: A házasság intézményének „népszerűsítése". Fontos hangsúlyozni, hogy merjék vállalni az emberek a házasságot, illetve beszéljenek konfliktusaikról, és találják meg azok megoldását. A szervezőbizottsággal közösen fogalmaztuk meg az idei szlogent, ami a „Megtartó hűség" lett. A kölcsönös hűség erősíti a kapcsolatot, nagyon nehéz helyzetekben valóban megtartó erőt jelenthet az ember számára, mind az egyénnek, mind a házaspárnak és a családnak is.
Találkoztak a házasságuk során olyan helyzettel, amikor a hűség megtartó erejét fokozottan tapasztalták?
Tomkáné Zsáry Anikó: A hűség a konfliktusokon, a nehéz helyzeteken segített át. Ilyenkor mindig tudtuk, hogy a másik támogat, mellettünk áll. Előfordult, hogy Jánosnak le kellett mondania számára fontos dologról, és áldozatot kellett hoznia, hogy mellettem álljon, átsegítsen a nehézségeken.
Tomka János: Tizenöt évvel ezelőtt karácsony előtt kértek föl a KPMG-nél, hogy vállaljak el egy fontos tisztséget. Nem volt sok gondolkozási időm, elvállaltam. De akkor már lekötöttük a családi síelés időpontját. Miután hazaértem, a vacsoránál Anikó mondta a gyerekeknek, hogy nem lesz síelés az új megbízatás miatt. Nagy segítség volt nekem Anikó, aki akkor is mellém állt a vívódásaimban.
A revideált új fordítású Bibliában tizenhét helyen szerepel a hűség szó, legtöbbször a szeretet mellett található.
Tomka János: A hűség fogalmát sokan összekeverik más fogalmakkal, ezért lehet manapság sokak szemében negatív töltete a szónak. A mai korra jellemző a szervilizmus. Erre nem tanít a Biblia, és a mi tapasztalatunkból is azt mondhatjuk, hogy a szeretetet nem lehet kikényszeríteni. A hűség valóban csak akkor lehetséges, ha szeretet párosul hozzá. Egy másik tévedés: a hűségre nagyon sokszor egyfajta hamis kötődésként gondolnak az emberek, hogy az egyik fél alárendeli magát a másik akaratának.
A hűség mellett még mi erősítheti a házasságot a saját tapasztalatuk szerint?
Tomka János: A kölcsönös elköteleződés és a teljes bizalom.
Mintha az emberek manapság pont erre lennének legkevésbé fogékonyak.
Tomka János: Ez így van, és valóban nagyon sokan azért nem házasodnak össze, mert a kapcsolatukban elveszett a bizalom. Az elköteleződés bizalom nélkül nem megy. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy az emberek vágynak arra, hogy őket teljes mértékben elfogadják. Egyik szükségletünk a biztonság, és a fizikai dolgokon kívül ehhez hozzá tartozik az is, hogy legyen valaki, akiben teljesen megbízhatunk. A házasság ilyen terület, ahol az ember megtapasztalhatja, hogy megbízhat a másikban, a másik pedig megbízik őbenne.
Volt olyan, amikor különösen érezték az egymás iránti bizalmat?
Tomka János: Több ilyen eset volt a harmincöt évnyi házasságunk alatt. Például betegségek idején nagyon sokat jelentett. Egyik születendő gyermekünk még a várandósság idején fertőzést kapott, mert elkapta a nagyobbik gyermektől a bárányhimlőt. Kiderült, hogy ez nagyon veszélyes dolog. Az orvos születéspárti volt, de a hatodik hónapig próbált minket rábeszélni, hogy vetessük el a gyermeket, mert nagy kockázatokat látott. Erőt adott, hogy egyikünkben sem merült föl ez a megoldás.
Tomkáné Zsáry Anikó: A nehézségben hihetetlenül összekapaszkodnak az emberek, és támogatják egymást, hogy előre tudjanak lépni.
Tomka János: Itt is említhetjük a megtartó erőt: egy ilyen helyzetet eltérő módon, különböző akarattal nem lehet feldolgozni, csak együtt. Természetesen bíztunk Isten hűségében is, de rendkívül fontos volt, hogy egymást tudtuk ebben a nehéz helyzetben segíteni, és vállalni, hogy lesz, ami lesz...
Tomkáné Zsáry Anikó:... és akármi lesz, tudtuk: a másikban lehet bízni, és a továbbiakban is együtt leszünk.
Tomka János: A születési problémák után később a gyermeknél műtétre volt szükség. Azt is megtapasztalhattuk, hogy nagyon jól alakultak a dolgok, mert felnőttkorára már a szakorvosok sem látnak problémát, és a szakmájához szükséges nagyon kemény alkalmassági vizsgát is teljesítette.
Munkájukhoz hozzátartozik a tervezés, illetve a vezetés. A családban, házasságban kell olyan személy, aki mutatja az irányt?
Tomkáné Zsáry Anikó: Otthon többnyire én szervezem a mindennapokat. De természetesen a nagyobb döntéseknél fontos, hogy azokat együtt beszéljük meg. János mindig nagyon sokat dolgozott, tehát én igyekeztem ehhez a hátteret biztosítani neki.
Tomka János: Persze voltak olyan időszakok, amikor én segítettem Anikónak.
Tehát előfordult szerepcsere.
Tomka János: Többször, már az indulásnál is.
Tomkáné Zsáry Anikó: Nagyon hamar összeházasodtunk, akkor voltam első évfolyamos egyetemista. A harmadik egyetemi év elején született meg a kislányunk, én pedig tovább folytattam a tanulást. Édesanyám és János nagyon sokat segítettek. Máskor is előfordult, például hosszabb betegségnél, hogy János otthon dolgozott, és átvette az irányítást a hétköznapokban is.
János foglalkozott az elmúlt évek gazdasági válságával. A családban is vannak válságidőszakok. Hogyan lehet ezeket kezelni?
Tomkáné Zsáry Anikó: Szükséges a kommunikáció, ami sajnos sokszor nem megfelelően sikerül. Nagyon fontos, hogy tudjunk beszélni a nehézségekről. Ebben is látszik, hogy egy nő másként működik, mint egy férfi. Sokszor kérdezem Jánostól: „Miért nem érzed, amit szeretnék?" Ő pedig azt feleli: „Miért nem mondod meg konkrétan a kérésedet?"
Tomka János: Megérteni a másikat – ezt tanulni kell. Nem a másikat megbántva, de fontos, hogy az ember nyíltan és világosan fogalmazza meg a saját elképzeléseit, és hallgassa meg a másikét. Néha nevetséges dolgokból is lehet válsághelyzet. Ha nem volt biztos alap és nem teljes az elköteleződés, a problémák tovább gyengíthetik az emberek közötti kapcsolatot, de más esetben igenis meg tudják erősíteni azt.
Tomkáné Zsáry Anikó: A házasságra időt kell szánni. Ez olyan óvintézkedés, amelynek segítségével a nehéz helyzeteket is sokkal könnyebben lehet leküzdeni.
Hogyan tudnak példát mutatni az embereknek a Házasság hete programsorozat idején?
Tomka János: Példát minden viselkedésével mutat az ember. Mi szeretnénk jó példát mutatni, de nem akarunk példaképek lenni. Fontos, hogy az emberek lássák: az életünk igyekszik összhangban lenni azzal, amit mondunk és képviselünk.
Tomkáné Zsáry Anikó: Hangsúlyozzuk, hogy házasságban tud az ember otthonra lelni, biztonságban élni. Hálásak vagyunk Istennek, hogy a mi házasságunkat megtartotta.
Harmincöt éve hűségben
Tomkáné Zsáry Anikó és Tomka János gyülekezetük ifjúsági csoportjában ismerték meg egymást, ma a pesthidegkúti református gyülekezet tagjai. Harmincöt éve házasodtak össze, három felnőtt gyermekük és egy unokájuk van. Tomkáné Zsáry Anikó építészmérnök, Tomka János főiskolai tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője, a KPMG Akadémia ügyvezető igazgatója a 2014. év végéig.
T. Németh László, kép: Sereg Krisztián
Megjelent a Reformátusok Lapja 2015. február 8-i számában