Hit, tudás, fejlődés
A Református Szolgálatfejlesztés mottója: hit, tudás, fejlődés. – Ha a hit és a tudás jól kapcsolódnak össze, és nem véletlenszerűen, akkor a fejlődés valójában következmény: fejlődés magamhoz képest, a környezetemhez, a múltamhoz, a szemléletemhez képest. Ha egymástól független szakértők az ország különböző területein hasznos ismereteket adnak át, érdemes részt vennünk benne. A református lelkiségnek nagy szerepe van abban, hogy a munkacsoportjaink ilyen jól működnek. Azt is gondolom, hogy a gyülekezeti és az intézményi diakóniának együtt kell működni, mert közös az alap – hangsúlyozza Vajda Norbert.
Honlap és tanácsadói iroda is segít
A szolgálatfejlesztés részeként honlapot is készítettek. – A honlap a kommunikáció eszköze, de csak akkor tudja megfelelően betölteni feladatát, ha látogatják, és felkelti a diakóniában dolgozók érdeklődését – fogalmaz Vajda Norbert, a Református Szolgálatfejlesztés szakmai vezetője. A honlapot a program zárása, október 31. után is szeretnék működtetni, hogy az aktuális kérdésekre folyamatosan felhívhassák a figyelmet. A honlap mellé úgynevezett tanácsadói irodát is létrehoznak, amely segíti a működtetést és a szolgalatfejlesztes@reformatus.hu elektronikus levélcímen keresztül kommunikál majd az érdeklődőkkel. A honlap eddig leginkább a képzésekkel kapcsolatos, a résztvevőknek szóló információkat osztotta meg, a későbbiekben azonban egyértelmű cél, hogy a szolgalatfejlesztes.hu-n a napokban megjelenő szakmai anyagok a „felhasználói” visszajelzések alapján továbbfejlődhessenek.
Szolgálatfejlesztés támogatással
A több mint 198 millió forintból megvalósuló Református Szolgálatfejlesztés projekthez a Magyarországi Református Egyház − a TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0003 azonosítószámú pályázattal − az Új Széchenyi Terv keretében nyert támogatást. A projekt szakmai megvalósító partnere a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodája. A október 31-ig tartó projekt záró alkalma október 22-én lesz Nyíregyházán. Előző lapszámunkban Beszterczey Andrással, a Szeretetszolgálati Iroda vezetőjével beszélgettünk.
– Úgy választottuk ki a program témáit, hogy a rendszerben meglévő problémákról beszéljünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindegyikre tudjuk a választ – fogalmaz Vajda Norbert a Református Szolgálatfejlesztésről, amelyben több nagy tapasztalattal rendelkező szakértővel dolgoznak, akiknek a szeretetszolgálati intézmények vezetői és munkatársai is feltehetik kérdéseiket a konzultációs előadások alatt.
A szakértők járják az országot: egyikük például négyszázötven kilométert utazik a konzultáció helyszínéig, és vissza ugyanennyit. Mindezt azért, hogy ott is elmondhassa, mivel foglalkozik a program keretében. – Ez is azt igazolja, hogy nemcsak túlesni szeretnénk ezeken a feladatokon, hanem valóban az ismereteink átadására törekszünk. Szakértőink mindegyike ezt a mentalitást képviseli – hangsúlyozza Vajda Norbert, aki munkatársaival augusztusban négy nagyvárosban tartott toborzó alkalmakat, amelyeken elmondták, mi várható az október 31-ig tartó pályázati programban.
– Olyan írott anyagokat is készítünk, amelyek a diakóniai szemlélet elmélyítéséről szólnak, miközben természetesen azt is hangsúlyozzuk, hogy szociális ellátórendszerünk a meghatározott jogi keretek között működik. De a református egyház nem azért foglalkozik az ellátottakkal, mert ezt a jog meghatározza, hanem azért, mert már jóval korábban megjelent a diakónia – mondja Vajda Norbert. A segítő szakemberek a társadalmi szükségletre reagálnak. A keresztyén szemlélet pedig – a Szentírás alapján – meghatározza a mindennapokat: például a konfliktuskezelésben vagy éppen a dolgozók munkájának elismerésében.
Szolgálatfejlesztés négy területen
Az intézményfejlesztést szolgáló, a munkatársakat segítő tevékenységekkel négy terület szakértői foglalkoznak: az egyik a fogyatékosságügy, a másik az idősügy, emellett létezik az úgynevezett intézményektől független terület, a negyedik pedig a felkészült intézményvezetőkről szóló rész. – Mindegyik területen kerestük, mi a legfontosabb probléma, amit meg kellene oldanunk. Azt gondoljuk, ha a szociális szakemberek pontosabb információkat és konkrétabb visszajelzéseket kapnak a vezetőjüktől, a munkakörükről, akkor az ellátottak szükségleteire is pontosabban tudnak reagálni. Nem arról van tehát szó, hogy pénzt adunk arra, hogy jobb legyen a rendszer, hanem a szakmai környezetet fejlesztjük – ismerteti a célokat a szakmai vezető.
Az idősügyi csoport a demencia problémájával foglalkozik. Ez korunk egyik legnagyobb és legkevésbé kibeszélt nehézsége, amely szinte minden családot érint vagy érinteni fog, közvetve vagy közvetlenül – hangsúlyozza Vajda Norbert. – Vannak olyan terhek az életünkben, amelyekről beszélünk: például ha valamelyik hozzátartozónk rákos beteg, azt elmondjuk, megosztjuk, nem szégyelljük. A demencia viszont nem ilyen. Ha a hozzátartozónk demenssé válik, ami elsősorban a feledékenységet jelenti, igyekszünk úgy tenni, mintha nem történt volna semmi – teszi hozzá.
Az idősügyön belül még két hasonlóan fontos szakmai anyagot készítettek: az egyik a gondozási tervek ügye. Nem mindegy ugyanis, mi kerül bele ebbe a kötelező dokumentációba. Ha csak két szót tartalmaz, a következő műszak már nem fogja tudni, hogy a leírt két kifejezés milyen összefüggésben értelmezendő. A másik téma a szakápolás kérdésköre – ennek megvalósításában is segítséget és támogatást nyújtanak az intézményeknek.
A fogyatékosügyi csoport témája a támogatott lakhatás ügye. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az ellátottak intézeti környezetből lakókörnyezetbe kerülnek. Vajda Norbert hangsúlyozza, hogy az intézeti környezet formális, hierarchizált, erős rendszer. Tudható például, ki a vezető, ki a gondozó. – Ha az ellátott új rendszerbe kerül, akkor átalakulnak a viszonyok és más a felelősség. A programunk során szeretnénk megmutatni, milyen válaszaink vannak a fölmerülő kérdésekre, és azt is, hogy egyelőre mire nincsenek válaszaink – fogalmaz.
Az intézményektől független munkacsoport esetében olyan kérdések kerülnek elő, amelyekkel bármelyik intézmény találkozhat. Ilyen például a hozzátartozókkal ápolt viszony. A munkatársak sokféle visszajelzéssel találkozhatnak az agressziótól a depresszióig. Fontos tisztázni, ilyenkor milyen eszközei vannak a munkatársaknak, és ezzel szoros összefüggésben mit jelent számukra az, hogy református intézményben dolgoznak.
A felkészült intézményvezetők projektelem központi gondolata, hogy nagy felelősség nehezedik az intézményvezetőkre. – Azt azonban senki sem gondolhatja komolyan, hogy ők mindent tudnak a gazdasági vagy a jogi szabályozásokról. Bizonyára van az intézményében gazdasági vezető, jogtanácsos, akik a mindennapi munkát támogatják. Csakhogy az intézményvezetőnek tisztában kell lennie azzal, milyen számlát ír alá és hogyan tervezheti például a kiadásait. Hangsúlyozzuk a tervezettséget, az előre gondolkodás hasznosságát – fogalmaz Vajda Norbert, aki külön kiemeli a határidőnapló használatának fontosságát. Mint mondja, az intézményvezetőnek az év minden napján tudnia kell, hogy melyik napok különösen fontosak. – Ezeket az időpontokat összegyűjtöttük, a honlapunkon elérhetővé tesszük mindenkinek. Ugyanebben a csoportban azzal is foglalkozunk, hogy a vezetőknek mit kell tenni munkaügyi kérdésekben. Ismerniük kell, hogy mit írnak alá például a munkaviszony létesítésekor vagy megszüntetésekor. Tehát rendszert viszünk a gondolkodásukba – teszi hozzá.
Egy gombnyomásra
A Református Szolgálatfejlesztés programban résztvevőknek nagyon sok kérdéssel kellett megküzdeniük a szoftverfejlesztéssel kapcsolatban. Meg kellett vizsgálniuk, milyen típusú szoftverre van szüksége az intézményeknek. Kiderült, hogy a napi munkát támogató számítógépes programok több esetben is rendelkezésre állnak. Leggyakrabban a könyvelést segítő vagy a munkajogi kérdéseket szabályozó programot használnak az intézmények. – Átgondoltuk, mi az, ami hiányzik. Nem volt nehéz kitalálni: olyan szoftver, amely kifejezetten a szakmai munkára fókuszál. Egy ilyen programnak azt kell tartalmaznia, hogy mit nyújt az ellátott számára az intézmény – mutatja be a fejlesztés hasznát a szakmai vezető.
Az intézményeknek rengeteg adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ha ezeket papíron vezetik, több napos munkával is számolniuk kell. Egy jól összerakott szoftverrel azonban ez egy gombnyomás lesz. Ha például egy idősotthonban az egyik ellátott kórházi kezelésre szorul, akkor az ő intézményi életútjához hozzátartozik az is, milyen gyógyszereket kap, milyen betegségei voltak. Természetesen ezekről a kórházat is értesíteni kellene, de előfordulhat, hogy a korlátozott lehetőségek miatt ez nem sikerül. A novemberre elkészülő demószoftver segítségével viszont az ilyen adatok is könnyedén eljuthatnak majd a másik intézménybe.
„Rendesen kijönnek a hibáink”
Vajda Norbert hangsúlyozza, hogy a képzések esetében érdemes megkülönböztetni a vezetőknek szóló és a munkatársakat megcélzó lehetőségeket. A munkatársak részvételével zajló alkalmakon közel négyszáz fő jut ingyenes és akkreditált képzéshez. – A résztvevők szállását valamint étkezését fizetjük, és nemcsak a képzésért járó kreditpontot, hanem a tudást is adjuk – teszi hozzá a szakmai vezető. A projektben négyszer kétnapos képzést biztosítanak több mint száznegyven intézményvezetőnek. – Műhelymunkában, helyzetgyakorlatokon teremtjük meg azokat a szituációkat, amelyek konkrétan az ő életükben is előfordulhatnak. Nem állítom, hogy mindenki minden információt egyformán tud majd használni, de hogy mindenkinek van olyan, amit tud hasznosítani, abban biztos vagyok – mondja Vajda Norbert, aki sokféle visszajelzést kap. Az egyik résztvevő például azt mondta neki, hogy itt „rendesen kijönnek a hibáink”. Volt, aki arra utalt, hogy sejtette a hiányosságokat, de a képzésen meg is tudta, hogy mi volt eddig a probléma. Olyan is akadt, aki tudta magáról, hogy nagyon öntudatos vezetőként jelzi a munkatársainak, ha valamit nem jól csinálnak, de most azt is megtudta, hogy nem volna baj, ha azt is visszajelezné, ha valaki valamit jól csinál. – Fenntartható tudást szeretnénk adni. Célunk, hogy a Református Szolgálatfejlesztésnek olyan híre legyen, hogy ez szakmai program, amelyből a résztvevők többlettudáshoz juthatnak – fogalmaz Vajda Norbert.
T. Németh László
Megjelent a Reformátusok Lapja október 11-i lapszámában.