„Nem is tudjuk, hány kívánságot váltunk valóra”

Hiba lenne azt gondolni, hogy a nehéz életkörülmények minden esetben azonnal szembetűnnek. A főváros peremterületén járunk, egy panellakás hatodik emeletére csöngetünk fel. A kétszobás albérletben hatan élnek: Zsuzsanna párjával, valamint négy fia, akik mindannyian iskolás korúak. A konyhából húsleves illata terjed, mosolygós családi fotók a falakon, a két kisebb fiú pedig éppen legózik a nagyszoba szőnyegén.
A Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársa most a két kisebbik fiú számára hozott tanszerrel megtöltött új iskolatáskákat. A harmadik és negyedik osztályt kezdő fiúk örömmel szemlélik, mennyi minden kaptak: füzeteket, tolltartókat, színes és grafitceruzákat, zsírkrétákat, füzetcímkéket és filctollakat is rejt mind a két hátizsák. Miközben a gyerekek pakolnak, Zsuzsanna elmeséli: most először lesz saját iskolatáskájuk a fiúknak.

– Sosem szoktam összeszámolni, hogy mennyi pénzbe kerül az iskolakezdés a négy fiú számára, de ha meg kellene becsülnöm, legalább száz-százötvenezer forintot elköltünk augusztusban, ha táskákat és tornacipőket is kell venni, és még utána derül ki szeptemberben, hogy mi hiányozik. Ahol csak tudunk, mindig is próbáltunk spórolni, így a gyerekek egymástól öröklik meg a ruhákat és táskákat. A legkisebb például tavaly azt az iskolatáskát hordta, amivel a legnagyobb, lassan felnőtt korú fiam kezdte anno az általános iskolát. Pont néhány hónapja ígértem meg a kicsiknek, hogy idén először kapni fognak szép, új, saját iskolatáskát. Nem is gondoltam volna, hogy nyáron ezt valakitől megkapjuk ajándékba! – mondta őszinte hálával az édesanya.
Az anyuka cukrászként dolgozik, de év elején koronavírus-fertőzés, majd azt követően ideggyök-gyulladás miatt több mint három hónapig nem tudott munkába állni. A család bevételei jelentősen lecsökkentek, de a bérleti díjakkal és a számlákkal nem akartak elmaradni. – Ilyenkor jön az, hogy a ruházkodáson, a tanszereken és élelmiszeren spórolunk. A legjobbkor érkezett ez az adomány a Magyar Református Szeretetszolgálattól, mert habár már újra dolgozom, és szeretem is az állásomat, de egy ideje gondolkodtam rajta, vajon hogyan fogom megtartani az ígéretemet, amit a kicsiknek tettem – osztotta meg velünk gondolatait az édesanya.

Néha nem is tudjuk, hány kívánságot váltunk valóra. Habár nagyon sok családot jól ismerünk, és egyből tudjuk, hogy hanyadik osztályt fogják kezdeni a gyerekek, mindig vannak új kérelmezők is. Ez a legszebb része a munkánknak, amikor itt vagyunk, a két kezünkben hozzuk az adományokat, és aztán a helyszínen megtudjuk az édesanyától, hogy pont idén nyáron ígérte meg a két kisfiúnak, hogy lesz új iskolatáskájuk, és íme, valóban lett is. Hisszük azt, hogy ezeket az utakat és családokat Isten hozza elénk, mi pedig az Ő gondviselésének vagyunk a szolgálattevői – foglalta össze az adományátadást követően Szántai Gábor, a Magyar Református Szeretetszolgálat adománykoordinációs ágazatvezetője.

Tárgyi adományokkal augusztus 15-ig lehet támogatni a tanszergyűjtő-akciót, hiszen a hónap második felében már az iskolatáskák összekészítése és célba juttatása zajlik, hogy mindenhová időben megérkezzenek az adományok. Az ágazatvezető megosztotta velünk, hogy a legtöbben füzeteket, tolltartókat és ceruzákat szoktak adományként eljuttatni hozzájuk, de egy-egy támogató vállalattól akár százas nagyságrendben is kaptak már iskolatáskákat. Jelenleg kisfiús iskolatáskákra, nagyobb diákoknak való hátizsákokra van leginkább szükség, az írószerek közül pedig körzők, vonalzók, hegyezők, ecsetek és vízfestékek nem állnak még rendelkezésre kellő mennyiségben. A szervezet bízik abban, hogy az augusztus második hétévégéjén tartott áruházi gyűjtéseken ezekből még sikerül pótolni bizonyos mennyiséget.
Az MRSZ irodáiban, valamint a meghirdetett áruházi gyűjtéseken még bárki segíthet személyesen is tárgyi adományával, de az anyagi támogatásokat a hónap végéig várja a Szeretetszolgálat, a beérkezett összegből pedig a munkatársak vásárolják meg a hiányzó iskolaszereket.