Az 1956-os forradalom híre bejárta a világot, mindenütt a magyar szabadságharcosok tettitől zengett a sajtó, azonban katonai segítség nem érkezett a nyugati világtól. A november 4-ével kezdődő szovjet offenzíva részeként az orosz csapatok megpróbálták lezárni a határokat, de így is közel 200 ezren vándoroltak ki véglegesen Magyarországról. Őket Ausztriában tárt karokkal fogadták, azonban a legtöbben tovább vándoroltak a szomszédos országból. Így kötött ki számos magyar menekült Amerikában, a már ott tartózkodó magyarok pedig – köztük a reformátusok is – a segítségükre siettek.
Isten hozta Amerikában!
„Az amerikai magyar reformátusok Magyarország szabadságáért” – olvashatjuk a címet a Szabad Magyarság nevű amerikai magyar lap 1957. június 17-i számában. Az újságot a forradalom leverése után alapították, és működtették hét éven keresztül New Yorkban. Az emigráns lap feladatának tekintette a jaltai világrend ledöntésének elősegítését, ezzel megteremtve a katonai, politikai, gazdasági értelemben is független, demokratikus nyugati világhoz tartozó, valamint keresztyén értékrendet valló Magyarországot. Jelmondatuk a következő volt: „Világ antikommunistái, egyesüljetek!”.
Visszatérve az említett cikkhez, az Evangéliumi és Református Egyház Magyar Kerületének éves közgyűléséről számoltak be. Böszörményi István, az egyházkerület elnöke hirdetett igét, valamint Hulan E. Jack, Manhattan Borough elnöke is felszólalt. „Nincs kétségem afelől, hogy imádságaitok, s a más hiten levő amerikaiak imádsága is, együttesen a szabad világ többi részének imádságaival egy napon meghallgatásra találnak s Magyarország a többi rabságban tartott néppel együtt megéri a szabadság és igazság hajnalát” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a „Kremlin rabszolgahajcsáraira” nem vonatkozik az az ige, miszerint: „Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” Szerinte ugyanis „nemcsak azt tudják, amit tesznek, hanem mindezt folytatni is fogják, ha a szabadságért harcolók széles e világon álomba ringatják magukat a szabadság válaszútján”. A híradás egyéb érdekes, az 1956-os eseményekhez köthető megmozdulásról és megszólalásról is tudósít. A „világszolgálati bizottság elnöke jelentette, hogy az egyház 1001 magyar menekültet telepített le, legnagyobb részüket a kerület gyülekezeteibe”. Emellett megtudjuk azt is, hogy „Nt. Beretz Árpád hosszabb időt töltött Ausztriában s részletesen ismertette az ott élő menekültek helyzetét”.
Az 1956-os forradalom október 23-i kitörése után pár nappal már voltak, akik Ausztria vagy Jugoszlávia irányában elhagyták az országot. A november 4-ével kezdődő szovjet offenzíva részeként az orosz csapatok megpróbálták lezárni a határokat, de így is közel 200 ezren vándoroltak ki véglegesen Magyarországról. Európa a második világháború óta nem tapasztalt ilyen méretű menekülthullámot, a nemzetközi sajtó és az ENSZ is figyelemmel kísérte az eseményeket, hiszen a magyar lakosság 1,5%-a, közel 200 ezer ember hagyta el hazáját egy szebb jövő reményében.
Magyar menekült osztrák határőrökkel
Kiderült továbbá, hogy az egyházkerület néma tüntetést tartott az ENSZ székháza előtt, valamint egy kiáltványt is megfogalmaztak. Ebben kijelentették, hogy „az Egyesült Nemzetek és a szabad világ általában nem használtak fel minden eszközt, fegyveres erőt kivéve, hogy megsegítsék a magyar nemzetet szabadsága és függetlensége visszaszerzésében.” Fontos kiemelni, hogy nem a fegyveres beavatkozást követelték, amely akár egy újabb világháborút is okozhatott volna, hanem az egyéb, diplomáciai, gazdasági eszközök erőteljesebb alkalmazását. Ezen felül az ENSZ erkölcsi alapjait is megkérdőjelezték: „Aszerint tenni lépéseket és foglalni állást, hogy a támadónak mekkora a lakossága, mily hatalmas katonai ereje és mik a gazdasági meggondolások, nemcsak erkölcstelen, hanem igen veszedelmes is” – hívták fel a figyelmet. Végül kérték a szervezet főtitkárát, Dag Hammarskjöldöt, hogy nyilvánítsák a Szovjetuniót támadó félnek, amely felrúgta a békét. El akarták érni, hogy „kollektív megtorlások lépjenek érvénybe a támadó és budapesti bábjaik ellen”, valamint „tartassanak szabad választások Magyarországon az Egyesült Nemzetek felügyelete alatt”.
1934-ben két egyház egyesülésével jött létre az Evangéliumi és Református Egyház Amerikában. Az egyik az Észak-Amerikai Evangéliumi Zsinat, a másik pedig az Amerikai Református Egyház voltak. Kettejük taglétszáma elérte a 620 ezret. 1957-ben egyesültek a Kongregacionalista Keresztyén Egyházzal így létrehozva a Krisztus Egyesült Egyházát (United Church of Christ). Az amerikai protestáns egyházi viszonyokra jellemző a széttagoltság, a különböző szervezetek sem egységesek, inkább autonóm gyülekezetek laza láncolatát érdemes elképzelni.
A követeléseik természetesen nem változtattak politikai értelemben semmin. Az ENSZ különbizottsága egészen 1962-ig folytatott vizsgálatokat a forradalom ügyében, de a gyakorlatban annyi eredményt értek el, hogy a demokratikus világ megismerte az 1956-os forradalom vérbe fojtásának történetét. A Kádár-rendszer külpolitikai értelemben elszigetelődött, a keleti blokkon kívül csak a harmadik világ országai voltak hajlandóak kapcsolatba lépni hazánkkal, amíg 1963-ban amnesztiát nem hirdettek. Ehhez persze ismételten kevés köze volt az Evangéliumi és Református Egyház Magyar Kerületének, ám azt tették, amit helyesnek gondoltak, még ha feltehetően sejtették is, hogy annak kevés foganatja lesz. Emellett semmiképpen sem elhanyagolható, hogy Magyarországon kívül a legnagyobb magyar református egyháztest – legalábbis így definiálták magukat – befogadott 1001 magyar menekültet. Az Ausztria irányába távozó emigránsok nagy része nem állt meg a „sógoroknál”, a legtöbben az Egyesült Államokban (35 026), Kanadában (24 525), Nagy-Britanniában (20 590), az NSZK-ban (14 270), Svájcban (11 962), Franciaországban (10 232) és Ausztráliában (9423) telepedtek le. Köztük voltak azok is, akik számára az említett gyülekezetek adtak otthont.
Magyar menekültek egy osztrák befogadó állomáson
Ez csak egyike annak a számos protestáns amerikai magyarok által létrehozott kezdeményezésnek, amely a menekültek megsegítését tűzte ki célul. A Washingtonban kiadott Evening Star 1957. március 17-i lapszámában például megismerhetjük az Összehangolt Magyar Segélyszolgálat létrejöttének történetét. A Magyar Református Szövetség gondozásában született szervezet célja az volt, hogy összehangolja a forradalom után menekülő magyarok megsegítését. Erre azért volt szükség, mert korábban az emigráns magyar szervezetek külön-külön próbálkoztak, amely kaotikus helyzetet teremtett. A cikkből kiderül az is, hogy a legfontosabb magyar szervezetek hozzájárultak az Összehangolt Magyar Segélyszolgálat megalapításához. Hangsúlyozták, hogy nem csak az Amerikába érkezőket, hanem az otthon maradókat, az osztrák menekülttáborok lakóit is támogatni szeretnék.
Az Amerikai Magyar Református Szövetséget 1896-ban alapították, a szervezetet 1907-ben ismerte el a kongresszus. Központjuk Washingtonban, a 2001 Massachusetts Avenue címen található Kossuth Házban volt. A szövetség eredeti célja az amerikai református magyar misszió anyagi és erkölcsi támogatása mellett az volt, hogy a tagok halála után a gyermekeknek halotti segélyt biztosítson, valamint fizesse a temetési költségeket. A szervezet 1965-ben 37 235, 1979-ben 28 00, 1994-ben 18 433 taggal rendelkezett.