A magyar kormány által támogatott Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban egy vadonatúj óvoda épült Rimaszombatban, míg Tornalján egy meglévő épületet újítottak fel és alakítottak át erre a célra. Az előbbi 60, míg az utóbbi 40 gyermek befogadásra alkalmas, így kereken száz óvodai férőhellyel lesz több a két városban. Miután a szlovák oktatási minisztérium 2019. augusztus 15-én kelt határozatában mindkét óvodát bejegyezte az iskolák és oktatási intézmények hálózatába, az intézmények szeptember 1-jén megkezdhették működésüket.
„A holnap alapjait ma kell lerakni, s mivel az óvodák ennek eszközei, az önálló magyar óvodákra a külhoni magyar közösségekben is szükség van" – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a tornaljai óvoda átadásán szombaton.
A gömöri kisvárosban tartott átadót istentisztelet előzte meg. A város nevének jelentésével kapcsolatban Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) püspöke igehirdetésében kifejtette, hogy a torony szóból származó Tornalja városnév kötelezi az itt élőket az őrző szerepére. Ez egy olyan végvár – tette hozzá –, ahol meg kell őrizni a hitet, gyarapítani az őseinktől kapott örökséget. „Továbbvinni az elődök örökségét: a nyelvet, a kultúrát, a nemzethez tartozást, az odaszánt szolgálatot és életet. Így alakulhat ki egy erősség itt Tornalján is, amely által hű lesz a nevéhez a város. Isten tegye áldottá ezt az igyekezetet" – fogalmazott a püspök.
Hatalmas ajándék
Másnap a rimaszombati református templomban tartottak ünnepi istentiszteletet, melyet követően átadták az egyházközség Gólyavár óvodáját és alsó tagozatos általános iskoláját. Az átadási ünnepséget tanévnyitóval kötötték egybe, melyen megemlékeztek a SZRKE első középiskolájának, a Tompa Mihály Református Gimnázium (TMRG) indulásának 20 éves jubileumáról is.
Az istentiszteleten Fazekas László püspök hirdetett igét. Beszédében kiemelte, hogy húsz év óta jelen van a város és a környék életében ez a gimnázium, amely az Istenre irányított figyelemtől és a lelkiségtől specifikus. A tanárok megpróbálják a hit útján vezetni a diákokat, hogy azok könnyebben megtalálják a helyüket a világban, s ezáltal is segítsék a társadalmat és táplálják a magyarságukat. Az óvoda és iskola eszközök ahhoz, hogy egy generációt nevelhessünk föl, akik megtanulnak Isten szerint gondolkodni, az így nevelt ifjak pedig célba találnak – tette hozzá a püspök, hangsúlyozva, hogy igazi örömünnep ez a nap, amiért háláját fejezte ki Magyarország kormányának.
A tanévnyitó istentiszteletről a SZRKE honlapján olvasható részletes tudósítás.
Molnárné Pelle Beáta, a TMRG igazgatója emlékeztetett, hogy húsz évvel ezelőtt, 1999. szeptember 1-én kezdte meg működését a református gimnázium, amivel Rimaszombatban több évtized után újraindult a protestáns egyházi fenntartású oktatás. „Reménykedünk abban, hogy a most induló magyar tanítási nyelvű református óvoda az asszimiláció megállításának eszköze lesz majd, lehetőséget teremtve arra, hogy minden magyar gyermek magyar óvodába járhasson" – hangsúlyozta, megemlítve ugyanakkor, hogy az alapiskolában sajnos engedély hiányában egyelőre nem kezdhetik meg az oktatói-nevelői munkát annak ellenére, hogy minden elő van készítve.
Az ünnepi istentisztelet után a résztvevők átvonultak a református óvoda épületének átadására, ahol a magyar kormány nevében Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos mondott beszédet. Mint kifejtette, eljött az ideje annak, hogy sok-sok munkával meghaladjuk Trianon veszteségeit. Erre példa ez a ma avatandó rimaszombati óvoda is. „Az összetartozás nem lehet egyoldalú, csakis kölcsönös lehet. A nehezebb és a könnyebb időkben egyaránt össze kell, hogy tartozzon a nemzet. Ma nyilvánvalóan a jobb időket éljük meg azzal, hogy itt Felvidéken a közeli napokban és hetekben tíz új óvodát avathatunk fel, zömében a református keresztyén egyház építésében" – közölte a miniszteri biztos.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program három ütemében 47,6 milliárd forintot fordítanak az óvodai és bölcsődei rendszer megújítására szerte a Kárpát-medencében. Ebből az összegből 13,1 milliárd forint jut a Felvidékre, ahol 155 egyházi, illetve önkormányzati fenntartású intézményt, óvodát és bölcsődét újítottak és újítanak fel, valamint 32 új intézményt építenek. A Felvidéken a program keretében felújított intézmények száma már meghaladta a száztízet és ütemszerűen halad a teljesen újak építése is. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot 2016 decemberében illetve 2017-ben hagyta jóvá a magyar kormány. A program, amely részben követi, részben pedig párhuzamosan fut a magyarországi óvoda- és bölcsődefejlesztési programokkal, Trianon óta a határon túli óvodákat célzó legnagyobb befektetés.
Forrás: ma7.sk, MTI, reformata.sk, fotó: Szarvas László