Körözsi Barbara élete nem nélkülözi az érdekes fordulatokat. Szerelmét és Isten vezetését követve egy kis kárpátaljai faluban talált új otthonra, ahol ma egészen máshogy gyógyít, mint azt valaha belgyógyászként képzelte. A háromgyermekes édesanya történetét a Reformátusok Lapja e heti számában olvashatják.
Körözsi Barbaránál 2019-ben mellrákot diagnosztizáltak az orvosok. Úgy véli, nem véletlen, hogy éppen akkor jött elő a betegség. „Csapdában éreztem magam lelkileg, és azt gondolom, hogy ez a kór Isten hatékony eszköze volt a felrázásomra” – mondta a hetilapnak. Barbara orvosként tökéletesen tisztában volt a daganat súlyosságával. Ugyanakkor tinédzser kora óta hívő keresztyén, ami sok erőt adott neki a gyógyulásához.
A Budai Várnegyedben, polgári értelmiségi családban felcseperedő nő későbbi lelkész férjével való találkozását is elmesélte az újságnak. Sándor Budapesten végezte a teológiát, majd a kárpátaljai Beregdédába kapott elhívást. Egybekelésük után a gyülekezeti tagok sokat segítettek Barbarának a beilleszkedésben. Amikor azonban négy év alatt megszületett a három fiuk, egyre ritkábban tudta meglátogatni a közösség tagjait.
Az öreg parókia penészes falai között erős asztmája lett. Éjjelente dolgozott és az egyre fokozódó elvárásoknak is igyekezett megfelelni. Az utolsó csepp a pohárban a kelet-ukrán–orosz háború kirobbanása volt 2014-ben. Ekkortól állandó készenlétben és szorongásban élt, mindez teljesen legyengítette. A lelkészné bevallja: nem Istenre összpontosított, nem belőle merítette az erőt, ezért nem tudott a helyzetből szabadulni. „Úgy éreztem, hogy minden területen kudarcot vallottam. Nem láttam, hogy azért vagyok értékes, mert Krisztusban vagyok.”
Az édesanya a körülmények miatt kénytelen volt otthon tanítani gyermekeit. Így jött rá, hogy egyikük figyelemzavaros. Mivel Kárpátalján az ehhez hasonló problémák orvoslása gyerekcipőben jár más lehetőségek után nézett. Barbara ekkor vágott bele a kutyaterápiába. Eleinte otthon képezte magát és négylábúját, Doxát, mígnem egy adománynak köszönhetően elvégezhette a terápiáskutya-kiképző tanfolyamot Debrecenben.
Körülbelül fél éve tanult már, amikor jött a diagnózis: mellrák. Barbara az interjúban őszintén vall arról, hogy amikor kiderült a betegsége, letaglózta ugyan, de nem lepődött meg – lelkiállapota egyenes következményének látta. „Elkezdődtek a kezelések, úgy tűnt, hogy minden jól alakul, korai stádiumban kaptuk el a kórt, a kezelőorvosom is biztatott. De kiderült, hogy áttéteim vannak. Akkor megint borult minden, és ugyanúgy éreztem magam, mint a legelején: ott volt a papír a kezemben az orvosi szakvéleménnyel, ezzel szemben pedig özönlöttek Isten ígéretei.”
Barbara újra és újra rátámaszkodott Isten szavára. Hite és gyermekeinek imádságai meghallgatásra találtak. Jelenleg is – valószínűleg élete végig – kezelés alatt áll, de azt mondja, már nem erre koncentrál: örül annak, hogy él, hogy lehetősége van végezni a feladatát.
A teljes történetet elolvashatják a Reformátusok Lapja legfrissebb számában. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!