A nemzeti összetartozás napja alkalmából Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja fejtette ki lapunknak, hogyan épült fel az eredetileg a Felvidékről kitelepítettek érdekvédelmére létrehozott szervezet munkája mára a Kárpát-medencei határokon átívelő, sokrétű nemzetépítő tevékenységgé, amelyben református fiatalok is közösséget alakíthatnak.
A Rákóczi Szövetség 1989-ben jött létre a Felvidékről kitelepítettek érdekvédelmi szervezeteként. Hogyan változtak a céljai azóta?
Kezdetben elsősorban a felvidéki magyarság támogatását tűzte ki célul. Az évek során fokozatosan kiterjesztette a tevékenységét a Kárpát-medencére, különösen nagy figyelmet fordítva a szórványmagyarságra, a közelmúltban pedig egyre inkább a világ magyarságára is.
Milyen programokban valósul ez meg?
Az első és talán legfontosabb programja a beiratkozási támogatás volt – kézenfekvő céllal: érje meg magyar iskolába járni. Ennek révén szerteágazó Kárpát-medencei kapcsolatrendszerre tett szert. A munka később az iskolai tevékenységek számos vonatkozására is kiterjedt, így kezdődött a Határtalanul néven ismertté vált program, amellyel magyarországi iskolai szervezetek látogathatnak határon túliakhoz és viszont, különösen a nemzeti ünnepekhez kapcsolódva. Így ismerhetik meg a külhoni magyar gyerekek is egymás, illetve anyaországi társaik életét. Meghatározónak tartom a legkülönfélébb pedagógus-továbbképzéseket, illetőleg a diáktáboroztatásokat is: különösen egyetemisták, de hangsúlyosan középiskolások is részt vesznek ezekben. Fontos sorozattá kezdenek formálódni a Rákóczi Szövetséget haláláig vezető és arculatát meghatározó Halzl József elnök tiszteletére szervezett emlékkonferenciák. Tavaly a Kárpát-medencei oktatási helyzetet tekintették át határon túli vezetőknek a részvételével, idén a népszámlálások kérdését. Természetesen ezek a közéleti témák megjelennek a táborokban is, amelyek így egyszerre jelentenek kikapcsolódást és szellemi töltekezést.
A Rákóczi Szövetség közel harmincezer taggal és ötszáznál is több helyi szervezettel rendelkezik a Kárpátmedencében, amelyek közül mintegy háromszázhúsz (részben egyházi) középiskolákhoz, kétszáz településhez és mintegy harminc egyetemekhez kötődik. Programjairól, a csatlakozás feltételeiről a Rákócziszövetség.org honlap ad tájékoztatást.
Ahogyan a nevéből is látszik, a Rákóczi sejtszervezetek szövetsége. Miért javasolja egy településnek vagy akár iskolának, gyülekezeti közösségnek sejtet alapítani és csatlakozni?
A Rákóczi Szövetségnek közel harmincezer tagja van, és lefedi az egész Kárpát-medencét. Rendkívül fontos, hogy az elmúlt években egyre több köztük a fiatal: létrejönnek középiskolai és egyetemi alapszervezetek is, köztük sok egyházi oktatási intézményekben, határon túliak és magyarországiak egyaránt. Az a programkínálat ugyanis, amelyet a szövetség ajánl, egészen egyedülálló, bár természetesen az anyagiak is számítanak, a mikrotámogatások akár létfontosságúak is lehetnek a helyi kezdeményezéseknek. Alapvetően mégis azt emelném ki, hogy a nemzeti összetartozás érzésének erősítése olyan cél, amely látható módon megmozgatja a Kárpát-medence fiatalságát.
Van-e ezeknek a szabadegyetem jellegű táboroknak vallási vonatkozása?
Minden alkalommal hangsúlyosan szerepelnek a történelmi egyházaink, meghívott előadókként részt vesznek egyházi vezetők, a közelmúltban Balog Zoltán püspök is ellátogatott a Rákóczi Szövetség közéleti fesztiváljára. Sokszor hangzanak el egyházpolitikai vonatkozású előadások, és a fiatalok lelki elmélyülésére is figyel a szövetség: a sátoraljaújhelyi Rákóczi-táborban – amely ötszáz fős, modern felszereltségű központ tornacsarnokkal, uszodával – van egy ökumenikus kápolna, amelyet folyamatosan használnak egyházi szolgálatokra. Ezekben a táborokban valójában egyházi-vallási miliőben lehet kikapcsolódni, szórakozni. Meghatározó jellemvonása a Rákóczi Szövetségnek, hogy keresztyén alapon működik, és fontosnak tartja az ökumenikus párbeszédet is megjeleníteni a tevékenysége során.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!
Harangozó László lett a Szerbiai Református Keresztyén Egyház új püspöke
Bácsfeketehegyen tartotta ülését szerdán a Szerbiai Református Keresztyén Egyház Zsinata, ahol megerősítették a tavasszal lezajlott országos tisztújítás eredményét, majd az újonnan megválasztott tisztségviselők ünnepi keretek között letették az esküt.