A bírói testület háromszori halasztás után hozott döntést a restitúció elutasításáról. Az ítélet kivonatában az szerepel, hogy a fellebbezést a legfelsőbb bíróság megalapozatlannak találta – közölte az MTI-vel az intézmény szóvivője.
„Rendkívül szomorúak vagyunk amiatt, hogy bármit tehetünk, és bármit hozhatunk fel az igazunk mellett, ezt sehol, semmilyen fórumon nem veszik figyelembe, mert eldöntötték, hogy nem adják vissza azt, amit a kommunista állam elvett, és ez a válasz minden kérésünkre” – nyilatkozta az MTI-nek az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Kató Béla hozzátette: az elutasító ítélet azt is jelzi, hogy a román állam a református egyházat hazugnak, tolvajnak és csalónak tekinti, mert olyasmit igényelt vissza, ami – az ítélet szerint – soha nem is volt az övé. A püspök azt is rendkívül rossz üzenetnek tartotta, hogy az ítéletet a román centenárium „előestéjén” mondták ki.
„Igazunkért a végsőkig ki fogunk állni”
„Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége szomorúan vette tudomásul, hogy – bár újabb érvekkel bizonyította, hogy a Református Székely Mikó Kollégium tulajdonosa volt – a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék elutasította a Református Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatását” – olvasható az egyházkerület honlapján közétett állásfoglalásban. „Ahogyan azt többször hangsúlyoztuk, kiemelkedően fontos ez a döntés, hiszen az egyházi javak restitúciójában precedenst teremthet. Ahogyan azt korábban bemutattuk, a korabeli telekkönyvezés nem a mai standardokat vette figyelembe, ezért a kor hatályos telekkönyvezését kellett volna a bíróságnak figyelembe vennie” – írja az egyházkerület elnöksége.
Azon félelmüknek adnak ugyanakkor hangot, hogy ma akármelyik történelmi egyház javait elveheti az állam bírósági úton ilyen érvrendszerrel, ahogyan ennek többször is tanúi lehettünk az elmúlt időszakban. „Éppen ezért a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasító határozatát veszélyesnek és károsnak tartjuk a visszaszolgáltatási folyamatra nézve” – hangsúlyozza az állásfoglalás. Az Erdélyi Református Egyházkerület a dokumentum szerint nem mond le egyetlen tulajdonáról sem, mert mint fogalmaznak, tartoznak azzal iskolaépítő elődeiknek, hogy minden lehetőséget megragadnak, hogy javaikat visszaszerezzék és elődeik által megszabott rendeltetésüket betöltessék. „A 450 éves vallásszabadság gyakorlásában, még ha meg is próbálnak akadályozni, nem lehet és nem szabad alkut kötni. Éppen ezért, ha elvesznek valamit tőlünk, újat fogunk építeni. Ha akadályokat gördítenek elénk, új utakat keresünk. Ha megpróbálnak elhallgattatni, új módot találunk az ige hirdetésére” – jelenti ki az egyházkerület elnöksége.
„Az Erdélyi Református Egyházkerület előtt egyetlen járható út áll, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fogunk fordulni, igazunkért a végsőkig ki fogunk állni” – teszik hozzá.
Az Erdélyi Református Egyházkerület tudomásul veszi a bíróság döntését, de – mint az állásfoglalásban rámutatnak – az iskola történetére visszatekintve tudják, hogy alapítása után 72 évet volt az egyház tulajdonában, majd 54 évet bitorolta a kommunista állam. A 2002-es restitúció után után 12 évet volt az egyház tulajdonában, majd 2014-ben újra elvették. „Ezek a számok azt mutatják, hogy az idők változnak. Karácsony előtt, adventben arra tekintünk, aki azért jött erre a földre, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett. Ezért ügyünk nyerésre áll” – olvasható a Kató Béla püspök és Fekete P. P. János főgondnok által jegyzet állásfoglalásában.
Nem fogadták el az egyház érveit
A Székelyföld egyik legrangosabb iskolájaként számon tartott tanintézet épületeit az 1948-as kommunista államosítás során a református egyháztól vették el. A román állam 2002-ben visszaszolgáltatta az ingatlanokat a református egyháznak. Később azonban egy feljelentés nyomán a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) büntetőpert indított a visszaszolgáltatási kérelmet elbíráló bizottság tagjai ellen, akiket 2014 novemberében jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, az ingatlanokat pedig újraállamosították.
Az egyház újabb restitúciós kérését 2016 májusában elutasította a restitúciós bizottság. Az elutasító határozat megsemmisítéséért indított perben első fokon eljáró brassói táblabíróság nem fogadta el az egyház érveit. A legfelsőbb bíróság a Brassóban 2016 decemberében hozott ítélet ellen benyújtott egyházi fellebbezés ügyében hirdetett ítéletet.
Keserű árnyékot vet
A Magyar Állandó Értekezlet november 16-i, XVII. plenáris ülésének zárónyilatkozata is foglalkozott a Székely Mikó Kollégium kérdésével. Mint a dokumentum fogalmaz, a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei (...) „aggasztónak tartják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását, tiltakoznak a korábban már jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának megkérdőjelezése ellen, különös tekintettel a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumra és a gyulafehérvári Batthyáneumra”. A zárónyilatkozat felhívja a nemzetközi szervezetek figyelmét a romániai restitúciós folyamat visszásságaira, illetve a romániai magyar kisebbséget diszkrimináló hatósági fellépésekre. Kérik, hogy „a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent a jogbiztonság, az anyanyelvhasználat, a tulajdonhoz és szabad vallásgyakorláshoz való jog szavatolásáért.”
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatja az Erdélyi Református Egyházkerületet abban, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljon, mert szerintük a csütörtöki döntés sérti a jogállamiságot, valamint Románia saját törvényeiben és nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. Leszögezték: a visszaállamosítás elfogadhatatlan, akár egyházi, akár közösségi vagy magántulajdonról van szó.
„Az Erdélyi Országgyűlés 1568-ban a világon először, addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. A jubileumi év ünnepségeire keserű árnyékot vet a 450 éves szellemi és jogelvi örökséget hordozó egyházaink jogfosztása” – reagált az ítéletre a Magyar Unitárius Egyház. „Ennek jegyében, az együttérzésünk és tiltakozásunk újbóli kifejezésén túlmenően testvéregyházainkkal közösen kívánunk fellépni minden lehetséges fórumon igazságunk és tulajdonjogaink maradéktalan érvényesüléséért” – írják állásfoglalásukban, amely szerint a „jogtipró újraállamosítás” nem csak református testvéregyházukkal szembeni megnyilvánulás, hanem a többi erdélyi magyar felekezet számára is megalázó üzenet.
Korábban írtuk:
Újabb halasztás a Mikó-perben
November 8-ra halasztották az ítélethirdetést a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási perében
Csütörtökön születik végleges ítélet a Mikó-ügyben
Újabb állomásához érkezett a Mikó-per
reformatus.hu
Forrás: MTI, reformatus.ro, nemzetiregiszter.hu
Fotó: Kiss Gábor, hirado.hu, Kalocsai Richárd