Ötszázan daloltak a múzeum lépcsőjén
Délután eredményt hirdettek a legreformátusabb fotók pályázatán, amelyet a ZEFIR szervezett, és amelyre összesen hatvanhárom pályamű érkezett. A fiatalok kategóriájában Pataki Nóra felvétele nyert, ő a tákosi templom idős gondnokát, Erzsi nénit örökítette meg – ez a felvétel lett a legreformátusabb kép. A felnőtt kategóriában Bölcsföldi András diadalmaskodott, alkotásán egy megtört kenyér látható – ez Krisztus értünk hozott áldozatáról beszél, ezért is nyerte el a zsűri minden tagjának tetszését.
A délután csúcspontja volt, ahogyan a belvárosi forgalom zaján is átszűrődött a félezer fős egyesített református kórus magasztos hangja. A sokat látott múzeumi lépcsőkön sorakozott fel a kórus, amelynek tagjai csupán egyszer próbáltak közösön a nagyszabású eseményre. A Múzeumkertben sok százan hallgatták a zsoltárokat, dicséreteket és a '48-as katonanótákat. A közönség a legkülönbözőbb embereket foglalta magában: a református egyháztagokon túl számtalan alkalmi érdeklődő hallgatta elmélyülten a kórust, köztük számos külföldi is. A Nemzeti Múzeum kertjének füvén piknikhangulat is támadt, sokan elheveredtek a gyepen, úgy hallgatták többek között a Nemzeti dalt, a 90. zsoltárt (Tebenned bíztunk eleitől fogva) és a 134. dicséretet (Az Úrnak szolgái mindnyájan) is. Zárásként a kórus és a közönség együtt énekelte el a Szózatot, amely megrendítően lélekemlő volt.
A Kassáról érkező Szitás József egyike volt az ötszáznak, a fellépésükről azt mondta „felmagasztaló érzés volt itt lenni." Lánya, Szitás Lívia nem számított ennyi érdeklődőre; de nagyon örült, hogy ilyen sok embernek tetszett, amit hallottak. „Megért minden fáradtságot" – tette hozzá. Az egyesített kórusban ott voltak a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium diákjai is. „Különleges és megindító volt ötszáz emberrel együtt énekelni" – mondta Szűcs Petra, vásárhelyi gimnazista. „A Nemzeti dalt különösen jó volt énekelni a Nemzeti Múzeum lépcsőjén" – tette hozzá a mosolygós lány.
Nem lelkizni akarunk
Este kerekasztal-beszélgetés keretében disputált Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár és Kassai Gyula lévai református lelkész a felvidéki magyarok helyzetéről, kettős állampolgárságról, lehetőségekről és a jövőről a Dunamelléki Egyházkerület székházának dísztermében, a Ráday utca 28.-ban. A beszélgetés apropóját az adta, hogy miután Kassai Gyula felvette a magyar állampolgárságot, a szlovák törvények értelmében elveszítette a szlovákot.
„Meggyőződésünk, hogy Szlovákiának ez a szabályozása sérti az általános emberi jogokat" – mondta Répás Zsuzsanna, aki szerint jelenleg lelki terror folyik északi szomszédunknál. Példaként említi, hogy az utcán rászólnak a gyerekekre, hogy ne beszéljenek magyarul. Van, akiktől elvárnák, hogy szlovákosítsák a nevüket. Böszörményi Gergely, a beszélgetés moderátora saját nevét ízlelgette, hogy hangzana szlovákul. Keserű derültség volt a reakció a teremben.
Kassai Gyula felvidéki lelkészt és két másik lévai magyart háromszor idézték be, hogy adják le személyi igazolványukat és útlevelüket. A három magyar nem tett eleget a kérésnek, azzal érvelnek, hogy nincs a kezükben egyetlen határozat sem, ami alátámasztaná, hogy elvették az állampolgárságukat. Azonban a törvény alapján jogtalanul használják okirataikat – teszi hozzá. A lévai lelkipásztor a kettős állampolgárságról azt is elmondta, hogy fontos, hogy közjogi értelemben is a magyarsághoz tartozzanak a határon túliak. „Ne gondoljuk, hogy az állampolgárság felvétele csak szívbéli dolog, mi nem lelkizni akarunk. A közjogi értelemben vett magyarsághoz való tartozás a nemzet megtartó ereje lehet" – hangsúlyozta.
Egy vérből valók vagyunk
Az napot az Ismerős Arcok zenekar koncertje zárta. Az együttes a jól ismert dalain túl eljátszott néhány számukat az áprilisban megjelent Kerítést bontok című albumról is. A záróakkordként előadott Nélküled c. szám pedig kifejezetten illett a Református Egység Napjához. „Történjen bármi, amíg élünk s meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk" – énekelte Nyerges Attila, a zenekar frontembere.
Hegedűs Márk, fotó: Sereg Krisztián