Katonai behívó a lelkészeknek is
– Miként lehet háborús körülmények között megmaradni, miként lehet egy kitalált, a széthullás határára sodródott országban jó reménységgel lenni a holnap felől? – idézte fel beszámolójában Zán Fábián Sándor azokat a kérdéseket, amelyeket sokan feltesznek neki mostanában. A kárpátaljai püspök leszögezte: a maguk erejéből nem tudnának megmaradni, csupán Isten gondviselő szeretetének megtapasztalása segíti őket ebben. Az egyházi vezető ennek jeleit sorolva szólt a Magyar Református Egyház részegyházainak sok tízezer eurós támogatásairól és a Magyar Református Szeretetszolgálat folyamatos segítségnyújtásáról is.
Kiemelte a Magyarországi Református Egyház Zsinatának kétmillió forintos felajánlását, amelyből a beregszászi Pulzus Rádió villámkár sújtotta antennájának helyreállítását finanszírozzák. A püspök ezzel összefüggésben a hiteles tájékoztatás fontosságát hangsúlyozta a jelenlegi helyzetben. Kifejtette, hogy a tűzszünetre hivatkozva a médiában egyre kevesebb szó esik a háborúról, pedig a harcok folytatódnak, és most is közel annyian halnak meg a fronton, mint a tűzszünet megkötése előtti időszakban.
– A próbákért is Istené legyen a dicsőség, amelyek összefogásra és testvéri szeretetre vezettek minket – zárta a Generális Konvent plenáris ülésén elmondott beszámolóját a Kárpátaljai Református Egyház lelkészi vezetője.
Zán Fábián Sándor lapunk kérdésére válaszolva hozzátette: több kárpátaljai lelkipásztor is katonai behívót kapott az elmúlt hetekben, bár az ukrán hatóságok korábban azt állították, hogy a történelmi egyházak munkatársainak nem kell bevonulniuk. Egy rendelet valóban lehetőséget ad az egyházi szolgák mentesítésére, és egyelőre az egyház által kiadott igazolást is elfogadják a hadkiegészítő parancsnokságokon, ezért a behívókat feltételezhetően az elavult katonai nyilvántartás miatt kaphatták meg az érintettek. Ugyanakkor a tűzszünet ellenére a mozgósítás fokozódik, így a közeljövőben már azok is katonai behívót kaphatnak, akiket eddig sorkatonai szolgálat hiányában vagy alkalmatlanság miatt nem keresett a katonaság.
Az egyházi vezető üdvözölte a magyar kormány kezdeményezését, amelyben arra kérte az anyaországi helyhatóságokat, hogy kezdeményezzenek testvértelepülési kapcsolatokat kárpátaljai önkormányzatokkal. – Jó, hogy nemcsak egyházi, hanem társadalmi kapcsolatokon keresztül is segítik a túlélésünket, a szülőföldön maradásunkat – szögezte le a püspök, figyelmeztetve egyúttal arra, hogy az ukrán kormány a közigazgatási rendszer átalakítására, a települési önkormányzatok megszüntetésére, összevonására tett javaslatot, ami a kárpátaljai magyar kisebbség amúgy sem túl tág önrendelkezési lehetőségeinek a végleges elsorvadását eredményezné.
Az igazságot várják Strasbourgtól
A román állam által nemrégiben visszaállamosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyéről Kató Béla erdélyi püspök számolt be a konventi ülés résztvevőinek. Elmondta, hogy egyházuk a romániai jogorvoslati lehetőségeket kimerítve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. – Igazságot várunk Strasbourgtól, de hogy megkapjuk-e és hogy mikor, nem tudjuk – jelentette ki az egyházi vezető.
– Az eljárás az ötvenes évek koncepciós pereire emlékeztet minket: bármikor bármi megtörténhet, mindenre fel vagyunk készülve. Ám ezzel sem lehet minket sem elüldözni, sem megfélemlíteni – szögezte le a püspök, aki azt is elárulta, a romániai történelmi egyházak konferencia keretében kívánják tájékoztatni a helyzetről a diplomáciai testületeket.
– Nem állhatunk meg, a gonosz nem vehet erőt rajtunk: új iskolákat és új intézményeket kell alapítanunk, ez az utunk – mondta határozottan Kató Béla, aki hozzátette, hogy mindenben számíthatnak az anyaország támogatására. – Az idők gonoszak, ezért minél jobban meg kell ismernünk és támogatnunk kell egymást, mert együtt nagyok és erősek maradhatunk – figyelmeztette az egyházmegyei vezetőket az erdélyi püspök.
Veszélyben a két református gimnázium
Fazekas László felvidéki püspök a szlovákiai oktatáspolitika takarékossági intézkedéseiről számolt be lapunknak. Ezek iskolabezárásokat és -összevonásokat jelenthetnek, veszélybe sodorva így a kultúra utolsó bástyáit és a magyar nyelvű oktatás lehetőségét számos kistelepülésen. Az új szabályozás bizonytalan helyzetbe sodorja a rimaszombati és a lévai református gimnáziumot is, ezért a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház – a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak a támogatását is maga mögött tudva – az illetékes minisztériumhoz fordult, hogy tegyen kivételt a két református középiskolával.
– Ha a hiányzó egy-két tanuló miatt szeptember elsejével nem indul osztály ezekben az intézményekben, várhatóan jövőre sem fog, mert egyre kevesebb a gyerek. Ha pedig nem indul osztály, csak a leépülés jöhet – fogalmazott az egyházi vezető.
Határon átnyúló találkozók
A délvidékieknek a helyi nőszövetség megalakulása feletti örömét osztotta meg lapunkkal Halász Béla szerbiai püspök, aki hozzátette: a szervezetet április 11-én – a Kárpát-medencében utolsóként náluk – szervezték újra Bácsfeketehegyen. Az egyházi vezető hozzátette: a december első vasárnapján esedékes Kárpát-medencei imanap tematikáját idén a délvidéki asszonyok dolgozzák ki a magyar református gyülekezetek számára.
Halász Béla arról is tájékoztatást adott, hogy a tavaly év végén tartott rendkívüli zsinatuknak a korábbi szerbiai egyházvezetést elmarasztaló ítélete után ez év elején időközi részleges tisztújítást tartottak egyházukban. Az új összetételű Zsinati Tanács első ülését június 16-án tartották meg, amelyen már az új főgondnok, Dautermann Margit elnökölt. A püspök a korábbi nehézségekre utalva reményét fejezte ki, hogy új elnöktársával már zökkenők nélküli lesz az együttműködés.
Csáti Szabó Lajos horvátországi püspök a június 12-én megrendezett lelkésztalálkozót emelte ki egyházi életükből a Reformátusok Lapja kérdésére válaszolva. Kiemelte, hogy a Kórógyon tartott konferenciára nemcsak a saját lelkészi karuk, hanem a Szerbiai Református Keresztyén Egyház lelkipásztorai is elmentek, másnap pedig gyülekezeti találkozót tartottak Sepsén. Mindkét nap előadója Bölcskei Gusztáv korábbi tiszántúli püspök, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora volt.
– Horvátországi testvéreinkkel közös lelkészértekezletet legutóbb tavaly októberben tartottunk Hertelendyfalván, de azt megelőzően két és fél évtizeddel ezelőtt. Szeretnénk, ha rendszeresek lennének ezek a találkozók, sőt jó lenne, ha a jövőben a lelkészkonferenciához hasonlóan a nőszövetség tagjainak, a presbitereknek és a gyülekezeti tagoknak is lennének lehetőségeik a határon átnyúló találkozásokra – tette hozzá Halász Béla szerbiai püspök.
Kiss Sándor, Reformátusok Lapja
Fotó: Dimény András