Az eseményt Böszörményi Gergely főszervező nyitotta meg, akitől Dr. Bácskai János, Ferencváros polgármestere vette át a szót. beszédében üdvözölte a rendezvényt, és hangsúlyozta, hogy ez a nagysikerű és nagymúltú fesztivál „több mint kulturális esemény: önmagunk és a Mindenható, a Jóisten keresése"
Steinbach József püspök Lukács Evangéliuma első részéből Mária dicsőítését olvasta fel. Mária őszinte éneke az Úrnak három fontos teendőt mutat a hívők számára: minden körülmények között magasztalni kell az Urat, emlékezni hatalmas tetteire, a megváltásra, az üdvösségre és Krisztusban való szeretetére; valamint közösségben kell lennünk Istennel, egymással és a világgal.
A megnyitó beszédeket az Magyar Honvédség Légierő Zenekar színesítette, majd a Berka együttes moldvai csángó népzenéjével szórakoztatta a nagyérdeműt.
Szabadegyetem és nyelvészet
A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán, a Ráday utcában a zenés megnyitót követően kezdődtek a kerekasztal-beszélgetések. Elsőként Czakó Gábor, Kossuth-díjas íróval beszélgetett Bereczky Ildikó, református lelkésznő. Közös ügyük a Harkányi Szabadegyetem, mely 2005 óta minden év novemberében várja az érdeklődőket. A Szabadegyetem 2007 óta "A magyarság lelki arca" címet viseli, minden évben újabb alcímmel kiegészülve. Programjai között szerepel a Bibliával, a kereszténységgel, a magyarsággal kapcsolatos előadások mellett táncház, filmnézés és koncert is. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kezdettől fogva közreműködött előadóként, mára a szabadegyetem fővédnöke és egyik fő támogatója lett.
A délutáni előadáson körül-belül ötven fő hallgatta "pápista" Czakó Gábor gondolatait a magyar nyelv egyedülállóságáról. Czakó Gábor egészen személyesen, unokája példájával vezette be azt a gondolatot, hogy a magyar nyelv gyöknyelv, a gyökökre épül mint például a 'kör' és a 'ker' gyökök. Különbséget tesz keringő és kerengő között, jelentésükben - csak úgy mint alakjukban - azonban érezhető a rokonság, vagyis a közös szóbokrok. Czakó Gábor kiemelte a magyar nyelv képiségét, amelynek köszönhetően magunk elé tudunk képzelni bizonyos szavakat, és meg is tudjuk érteni intenzitását például a 'le-' 'li-' 'lo-' tövekből fakadó lebeg, libeg lobog szavak mozgását. Ha azonban az 'l' mássalhangzót 'r'-re cseréljük, már erőszakos hangzást kapunk. A beszélgetés zárásaként Czakó Gábor kiemelte, hogy akkor tudunk igazán egységesek lenni, ha nyitottak vagyunk. A hitben kell összefognunk, hiszen az az élet mélységéről és a halálon túli távlatokról szól.
Dr. Bácskai János polgármester, a fesztivál egyik védnöke is jelen volt a beszélgetésen, mely után Devich Gergely és Dolfin Balázs gordonkakoncertje következett. Annak végeztével Böszörményi Gergely megköszönve a gyönyörű játékot, elismerésül százezer Forintot ajánlott fel a fiatal Gergelynek a Református Zenei Fesztivál nevében, és meghívta a fiúkat a jövő évi alkalomra is.
A következő kerekasztal-beszélgetés valamivel fél 7 után kezdődött Bíró Zoltán irodalomtörténész vendégségével. A beszélgetés témája egy Németh Lászlóhoz kapcsolódó gondolat a "harmadik út"-ról, mely mögött a magyarság történelmi tudata áll. A harmadik út annyit tesz, hogy a magyar nép ellenáll a folyamatos nyomásnak keletről és nyugatról, egyik felé sem hajlik. Bíró Zoltán a magyar történelem fordulópontjait felidézve tárta a hallgatóság elé azt a tényt, hogy a magyarságot mindig el akarták nyomni, folyamatos támadásokat kellett kiállnia ahhoz, hogy máig fennmaradhasson. Bíró Zoltán azt mondja: "a magyar mindig ki akar törni.". E gondolatot kapcsolta Ady Az ős Kaján című verséből vett idézethez: "Mit ér bor- és vér-áldomás? Mit ér az ember, ha magyar?". Összefoglalásul azt üzente az időközben megtelt terem hallgatóságának, hogy ne akarjon senki belesimulni Európa elvárásaiba, ne törődjön bele dolgokba, amelyek távol esnek Európa eredeti szellemiségétől és a kereszténységtől. "Nemzetibb alapú Európa kell!"
Lovász Irén és barátai
Lovász Irén és barátai a tőlük megszokott színvonalon nyitották a péntek esti programot a Bakáts téri nagyszínpadon. Mizsei Zoltán billentyűn, Ágoston Béla fúvós hangszereken, Horváth Kornél ütőshangszereken, míg Balázs Gergely hegedűn kísérte az énekesnőt. A református fesztiválokon állandó fellépőnek számító formáció pár perccel fél hét után kezdte egyórás műsorát. A hűvös idő ellenére szépszámban megjelent hallgatóság, egy kultúrákon átívelő zenei utazásnak és elmélyülésnek lehetett részese.
A koncert az "Én felkelék" című Mária altatóval kezdődött, majd két csángó népdallal folytatódott. Egy fujarás duó, "A Pünkösdnek" következett, melyben Ágoston Béla szólaltatta meg a szlovák népi hangszert. A fellépés egésze során különleges hangszerekben nem volt hiány, többek között megszólalt udu, derbuka, és kaval is. Ezután a "Mikor Máriához" angyal üdvözlet, és egy újabb csángó népdal a "Hegyen, völgyön" csendült fel, melyet Horváth Kornél bravúros derbukaszólóval tett emlékezetessé. Egy XIV. századi katalán zarándokének fülbemászó dallama után, különlegességként hangzott egy magyar és török népdal keresztezése, majd a "Fellegajtó" és a "Jancsika" szólt. A koncert záróakkordja a Kájoni kódexben lévő 148. Zsoltár volt, amelyet a Művésznő áldásként szánt a megjelenteknek.
Esti programok
A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi karának dísztermében az esti programot Berecz András színesítette, aki mesét mondott gyerekeknek, fiataloknak és időseknek egyaránt. Mindeközben a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban "Márk kísérlet" című előadását hallgathatták az odalátogatók, míg a Bakáts téri nagyszínpadon Pál István Szalonna és Bandája húzták a talpalávalót, megtáncoltatva megjelenteket.
Fáklyás menet és a késő esti zenés áhitat
A X. Református Zenei Fesztivál első napjának esti programja, a zsoltáros fáklyás menet kilenc órakor indult a Kálvin téri református templom elől. Rengeteg fiatal és idős gyújtott mécsest, és megtöltve a Ráday utcát elindultak a Bakáts téri templom felé. Az éneklő tömeget öt fúvós kísérte, összetartva és erősítve a zsoltárokat. A menet vezetője Böszörményi Gergely, a Református Zenei Fesztivál főszervezője és Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke volt.
Tíz óra előtt néhány perccel már mindenki megérkezett és helyet foglalt a Bakáts téri templomban, Böszörményi Gergely pedig köszöntötte az összegyűlteket. Megköszönte Szabó Gábor atya hívogató szavait, melyek lehetővé tették a rendkívüli késő esti zenés áhitat létrejöttét a katolikus templomban. A 100. Zsoltár "Vígan énekelj az Úrnak te egész föld!" sora után a 200 fős kórus szolgálata következett Süll Kinga vezénylésével.
Fazekas László a prédikációt a 89. Zsoltár 2. versével kezdte: "Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké. A Te dicsőségedet nemzetségről nemzetségre hirdeti az én szám." Ezen az igén keresztül hangsúlyozta, hogy a kereszténység teljes nyitottságot kell jelentsen, nem pedig bezárkózott emberek gyülekezetét. "A keresztény ember látja a világot valóban."
"Okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívük megsötétedett." - hozta a példát a Püspök Úr a Rómaiakhoz írt első levélből.
Felhívta a figyelmet az értékek felcserélődésére, és arra, milyen nagy dolog, hogy a zsoltáros fáklyás menettel az utca embere elé éltük az Istent. Azt az Istent, akinek mi mindent köszönhetünk, és akinek úgy okozhatunk örömet, hogy nyitogatjuk az emberek szemét. "Istentől parancsba kaptuk: sóvá és világossággá kell lenni! Isten cselekszik bennünk, velünk vagy általunk."
A prédikáció után a Tabulatúra régizene-együttes előadása következett, majd a Püspök úr imádsága, zárásképp pedig a Himnusz, és áldás az összegyűltekre.
Aki az imádságos hangulat után bizonyítani szerette volna nyitottságát és a benne lévő sót, az ellátogathatott a Lónyai Utcai Református Gimnáziumba, ahol a Berka együttes zenélt.
Didek Melinda, Juhász Ágnes, Rédl Dávid, Képek: Asszonyi Eszter, Rédl Dávid