Milyen tanév áll a református oktatási intézmények mögött?
Az eddigiektől merőben eltérő, mivel a 2011/12. tanévben az egyházi oktatási intézmények száma, a gyermek- illetve tanulólétszám jelentősen növekedett. A mi kerületünk tizennégy új oktatási feladat ellátásával kezdte az elmúlt tanévet. Nyolc óvodát nyitottunk (az esetek nagy részében már működő intézmények keretében), és öt új általános iskola indult, egy intézmény alapfokú művészetoktatási feladatot is vállalt.
Hogyan értékeli ezt a folyamatot?
A beiskolázási adatok azt mutatják, hogy intézményeink népszerűek, sokan választanak református iskolát, óvodát, visszaigazolva ez által az intézményalapítók döntését. Az újonnan indult intézmények egyrészt szélesítik a református intézmények feladatellátását, másrészt új régiókat vonnak be a református oktatás rendszerébe.
Milyen plusz feladatokat okoz a szeptember elsejével hatályba lépő új köznevelési törvény?
Szeptember eljesével kezdetét veszi az a folyamat, amelynek során a most már réginek tekinthető közoktatási törvény helyét átveszi a köznevelési törvény. Lesz egy átmeneti időszak, amikor a két törvény párhuzamosan él egymás mellett. Az új törvény hatályba lépése számtalan új feladatot jelent a fenntartóknak, intézményvezetőknek, nevelőtestületeknek. Példaként említem az alapító okiratok felülvizsgálatát, a pedagógiai programok átírását. A finanszírozási rendszer átalakítása is várható, de az erre vonatkozó jogszabályok még nem születtek meg. A közelmúltban megjelent az egyik alapvető jogszabály: a Nemzeti Alaptanterv, ami alapvetően határozza meg a köznevelés tartalmát. A következő tanév egyik fontos feladata az, hogy a fenntartók, iskolavezetők felkészüljenek az új rendelkezések végrehajtására, a tanügyigazgatásban tevékenykedőknek pedig minden eszközzel segíteni kell ezt a munkát.
Hogy halad a felkészítés?
Közegyházi szinten is készülünk erre, tavasszal már a Zsinati Oktatási Iroda szakmai konferenciát szervezett, azon a legfontosabb dolgokkal megismerkedtek a résztvevők. A nehézség az, hogy bár a törvény már megvan, a végrehajtási rendeletek még csak részben jelentek meg, pedig azok adják a támpontokat, melyek alapján majd a mindennapokban cselekedni kell. Remélem, hogy az új tanévben lehetőség lesz szakmai fórumokon segítséget kapni az aktuális feladatok megoldáshoz.
Ön szerint mi az a három dolog, amitől egy iskola református?
Nehéz ilyen sarkosan megfogalmazni, és talán még nehezebb három dogot kiemelni. Sokkal egyszerűbbnek gondolom röviden megválaszolni a kérdést. A református iskola jó iskola. A református iskola gyülekezethez tartozik. A gyülekezetnek iskolája, az iskolának gyülekezete van. A színvonalas oktatás elválaszthatatlan a lelki neveléstől, az evangélium üzenetének közvetítésétől. A református iskola egyértelmű elvárásokat kell, hogy megfogalmazzon a pedagógusok, diákok és szülők irányába.
Miben érzi szükségét a fejlődésnek?
Sohasem lehetünk elégedettek. Figyelni kell a mai kor kihívásaira, negatív hatásaira, és segíteni a gyerekeket, hogy megtapasztalják és megértsék azokat az alapvető értékeket, melyekkel eligazodnak a világban. Az a feladatunk, hogy segítsük őket megtalálni az irányt, amerre haladniuk kell, és segítsük őket útjukon. Ehhez az Isten Igéje életre szóló vezérfonal. A református iskoláknak alapvető küldetése, hogy az Ige ott legyen a falak között. A gyülekezet pedig az a keret, melyben hitüket meg tudják élni és tartani az iskolai évek után is.
Mennyire állják meg a helyüket a „refis" diákok? Milyenek a továbbtanulási esélyeik?
A református iskolákban elvárás, hogy képességeihez mérten mindenki a legjobb teljesítményt nyújtsa. A mi intézményeinkben is különböző képességű tanulók járnak. A feladatunk az, hogy segítsük őket, hogy képességeikhez mérten a lehető legjobb eredményt érjék el. Nagyon fontos számunkra a tehetséggondozás, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása. Úgy szoktam fogalmazni, hogy a diákok merjenek nagyot álmodni, s ha valakiben van akarat, kitartás, eléri kitűzött célját. Ehhez pedig a református iskolák jó alapot adnak.
Milyen tanáccsal engedné el a diákokat a szünidőre?
Ha szabadi ilyet mondani: ne tanuljanak, hanem pihenjenek. Ez egy nagyon fontos dolog. Olyasmiket lehet és kell megtanulni, megismerni a nyári szünetben, amelyek a későbbiekben az ember hasznára lehetnek. Mozogjanak sokat, menjenek el olyan táborokba, programokra, ahol új, de hasznos dolgokat ismernek meg. A mozgás, az egészséges életmód segíti az embert abban, hogy lelkileg és testileg friss, erős maradjon. Nagyon fontos ennek a megértése és elfogadása még az ifjúkorban. A testi és lelki kiegyensúlyozottság a jó tanulmányi eredmény előfeltétele is. Tehát pihenjenek, szórakozzanak, élvezzék a szünetet és ne feledjenek néha egy jó könyvet a kezükbe venni.
Feke György
Dr. Veress Bertalan a Tiszántúli Református Egyházkerület (TTRE) Tanügyi Hivatalának vezetője, egyházkerületi tanügyi főtanácsos. Tanári és jogász végzettséggel bír, korábban a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának történelem és földrajz szakos tanára volt.
A TTRE Tanügyi Hivatala az Egyházkerület valamennyi közoktatási ügyének fenntartói feladatokat ellátó, adminisztratív, koordináló és ügyintéző iskolaügyi szervezete.