„Amikor nyolc évvel ezelőtt kormányra kerültünk, akkor azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy minden magyar állampolgár számára megnyitjuk az emberhez méltó élet, a talpra állás és a felemelkedés útjait” – fogalmazott a miniszterelnök, aki megállapította: a romák beilleszkedése és felzárkóztatása nem reménytelen ügy, dolgozni kell érte. A miniszterelnök hozzátette, az a dolguk, hogy keressék a választ az igazságos társadalom kérdéseire, és ezért lehetőséget adjanak azoknak, akik keresik a lehetőséget. „Nyilvánvalóvá tettük, hogy – a korábbi szemlélettel ellentétben – a roma közösségben nem áldozatot, hanem erőforrást látunk. Nézőpontunk szerint a romák nem segélyen, tehát más adófizetők pénzén tengődő magatehetetlen kisebbség, hanem olyan magyar állampolgárok, akiknek élhető jövőt, lehetőséget tudunk adni Magyarországon" – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő kiemelte, csak két útja van a felemelkedésnek: az egyik a munka, a másik a tanulás. „Hazánk az elmúlt években gazdaságilag odáig fejlődött, hogy Magyarországon aki tud, dolgozhat, ha akar” – tette hozzá, és mint mondta, a munkának emberformáló hatása is van, helyreállítja az önbecsülést, hasznos és tartalmas életet biztosít. A tanulással kapcsolatban Orbán Viktor emlékeztetett a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat, az egész Európában egyedülálló esélyteremtési program 2011-es megindítására. „A célok eléréséhez a kormány szövetségesekre és szolgatársakra talált a Hanns Seidel Alapítványban és a keresztyén egyházakban. Eszerint az oktatás nemcsak ismeretek közlése, hanem betöltése egy kétezer éves útmutatásnak: vagyis misszió, diakónia, nevelés” – fogalmazott a miniszterelnök, és Karácsony Sándor gondolatára utalt, amely szerint a nevelés valójában növelés. A miniszterelnök elmondta, hogy a kormányban úgy tekintenek a keresztyén értékekre, mint közös életünk alapjára.
Az egyházak és az állam közötti, roma állampolgárokért létrejött együttműködés eredményeként eddig 160 szakkollégista szerzett diplomát, és több mint 90 százalékuk dolgozik. A miniszterelnök bejelentette, hogy a magyar kormány 2018-ban további 140 millió, 2019-től pedig ötszázmillió forinttal támogatja a Keresztyén Roma Szakkollégiumi Hálózatot. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a szakkollégiumok végzett hallgatói a roma kultúra értékeinek közvetítői Magyarország és egész Európa felé, és példaképek a magyar roma közösség számára.
A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hallgatói és alumni találkozóján imádságot mondott Erdő Péter bíboros és Bogárdi Szabó István református püspök. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Isten áldását kérte a szakkollégiumi hálózatban munkálkodókra és az elkötelezett támogatókra.
A találkozón köszöntőt mondott Ursula Männle, a Hanns Seidel Alapítvány elnöke és Balog Zoltán miniszter. „A magyarországi cigányság ügyében nagy adósságok halmozódtak föl az elmúlt évtizedekben – fogalmazott Balog Zoltán, és hozzátette: – a magyarországi cigányság ügye fontosabb annál, minthogy kizárólag a cigányokra bízzuk, és fontosabb annál, minthogy kihagyjuk belőle őket. Csak együtt tudunk előre lépni.”
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője megemlítette a partnereiket: a cigányságot, az önkormányzatokat, a kormányzatot, a polgári önszerveződéseket, a nemzetközi szövetségeseket, az egyházakat, a hallgatókat és a legnagyobb szövetségest, a Názáreti Jézust. „Az egyházakkal kapcsolatos szövetség esetében mindenki számára világos, hogy nem elsősorban pénzkérdésről, hanem emberkérdésről van szó. Az a kérdés, hogy vannak-e olyan emberek és közösségek, akik önzetlenül, nem saját érdekükből kiindulva saját erejüket, hitüket, szeretetüket más emberek javára fordítják. Így tudják hozzátenni az emberi erőforrásokhoz a mennyei erőforrásokat” – mondta Balog Zoltán, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány év alatt megduplázódott a felsőoktatásban tanuló romák száma.
A találkozó résztvevői megismerhették hét végzett szakkollégista hallgató – Orsós János, Horváth Klaudia, Farkas Zsolt, Váradi Zsuzsa, Mocsár Tibor, Mezei Tímea és Virág Ádám – életútját. Orsós János, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium hallgatója korábban Pécsen diplomázott, jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanulója. Célja, hogy doktori fokozatot szerezzen, és a magyar tudományos életben helyezkedjen el. „Szakkollégistának lenni életre szóló dolog” – fogalmazott Horváth Klaudia, a Miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium végzett hallgatója. Ezt a gondolatot erősítette meg Váradi Zsuzsa, a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumból, aki nagy örömmel jelentette be, hogy tegnap szerezte meg a diplomáját Debrecenben. A hallgatók hangsúlyozták, hogy a szakkollégium, ahol nagyon sok segítséget kaptak, számukra második otthont jelent. Bizonyságtételükről kapcsolódó cikkünkben olvashatnak.
A találkozó végéhez közeledve Fabiny Tamás evangélikus püspök és Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita áldást mondott. Elhangzott Farkas András, Sárközi Xénia operaénekesek, a SziRom kamarazenekar, valamint Pápai Joci és Molnár Ferenc Caramel előadása is.
A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat 2011-ben jött létre a történelmi egyházak és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére. A szakkollégiumoknak a 2017/18-as tanévben 325 tagja van. Egyházi fenntartású roma szakkollégiumok: Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium, Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium (Debrecen), Görögkatolikus Cigány Szakkollégium (Miskolc), Evangélikus Roma Szakkollégium (Nyíregyháza), Wáli István Református Cigány Szakkollégium (Debrecen), Budapesti Református Cigány Szakkollégium – RefoRom, Jezsuita Roma Szakkollégium (Budapest).
T. Németh László
Fotó: Bartos Gyula/EMMI, Szigetváry Zsolt/MTI
A cikk szerkesztett változata megjelenik a Reformátusok Lapja 2018. január 28-i számában.