Református óvodafejlesztések októberben

A Mátészalka Kertvárosi Református gyülekezethez tartozó Csemetekert Református Óvodában négy csoportban száz kisgyermek nevelkedik keresztyén szellemben. A gyülekezet a település Északi lakótelepén található Eszterlánc tagóvoda épületét vásárolta meg a helyi önkormányzattól, és vette át a fenntartói jogot 2021 szeptemberétől. Az épület átvétele után megkezdődött a felújítás és átalakítás, hogy az óvoda helyiségei jobban megfeleljenek a nekik szánt feladatoknak. A projekt megvalósításához a Magyar Állam az MRE Óvodafejlesztési Projektje által csaknem 225 millió forintot adott.

– Gyülekezetépítő óvodában gondolkozunk. Erre Fót volt a mintánk – tájékoztatott Nagy György lelkipásztor. Amit megélnek a gyülekezetben, mint közösség, azt szeretnék átplántálni az óvodába is. Eleve igyekeztek úgy kialakítani minden közösségi terüket, hogy azok családi napokra, együttlétekre egyéb közösségépítő alkalmakra alkalmasak legyenek. Eredetileg óvodaépítésben gondolkodtak, de amikor elszálltak az építőiparban az árak, úgy döntöttek, inkább megvásárolják az óvodát az önkormányzattól. – Meggyökerezni, megerősödni, gyümölcsöt teremni, megsokasodni Isten dicsőségére, ez az alapelvünk. – Ezért is nevezték el Csemetekertnek az óvodát. Nagy György azt is elmondta: ezer szállal kötődik egymáshoz az óvoda, a gyülekezet és a lakótelep. A Templom és az óvoda között alig kétszáz méter a távolság.

A Balmazújvárosi Református Egyházközség által fenntartott Balmazújvárosi Református Általános Iskola és Óvoda az Országos Óvoda Programban fejlesztették, a már meglévő óvoda működési helyének korszerűsítésével, bővítésével. A csaknem 227 millió Ft kivitelezési keretösszegből egy a mai kor követelményeinek megfelelő, korszerű óvoda épület kialakítása valósult meg. A kétszintes új épületben a földszinten négy gyermekcsoportot, az emeleten két csoportot helyeztek el.

Balogh Mihály lelkipásztor jelezte, ő mintegy belecsöppent az óvoda fejlesztésébe. Igaz, Balmazújvárosban szolgált, a gyülekezet vezetését idén vette át nyugdíjba vonuló elődjétől, Szabadi Árpádtól, a projekt elindítójától.

Balogh Mihály tudatta, a korábban négy csoporttal működő református óvodába nagy volt a túljelentkezés, és sokakat vissza kellett utasítaniuk, ezért vetődött fel a gondolat, hogy jó lenne bővíteni az óvodát. Végül készült egy új épület a régi óvoda mellé, és szerinte így már ki tudják elégíteni azok igényeit, akik a városban református óvodába szeretnék íratni a gyerekeiket.

A lelkész tapasztalata szerint óvodában még kevesebb a kapcsolódási pont a családok és a gyülekezet között, de a gyerekek többsége református iskolában tanul majd, és ott már nyilván szorosabb a szülőkkel is a kapcsolat. Elmondta, míg az óvodában a szülők általában még nem feltétlenül gondolkodnak azon, hogy a gyermek meg van-e keresztelve, az iskola esetében már általában ügyelnek erre. A gyülekezetépítési koncepciójuk részeként tartanak gyerekeknek és szülőknek keresztségre felkészítő tíz alkalmas képzést, majd újabb tíz alkalmat, amelyeken a konfirmációra lehet felkészülni. Balogh Mihály szerint a gyülekezet szempontjából az óvoda bővítése plusz lehetőség, amivel el lehet érni embereket, amivel közelebb kerülhetnek a gyülekezethez, az egyházhoz. – Aztán, hogy ezzel miképp sáfárkodunk, már egy másik kérdés.

A Pest megyei Zsámbékon az egyházközség által fenntartott Csillagvilág Református Óvodát bővítik, az alapkőletételt október 9-én rendezték. A már működő két csoportos óvoda korszerű tervezésű és kialakítású új óvodaépületben kap otthont, és bővül egy csoportszobával, valamint a pedagógiai funkciójának megfelelő helyiségekkel, terekkel, 645 millió Ft kivitelezési összegből. Az óvoda a templom és gyülekezeti központ telkén épül, s nemcsak az épületegyüttes új darabja, hanem szimbolikusan is a gyülekezet része.

A három csoportszobából kettő a földszinten, egy a tornaszobával egyazon magasságban, a kertszinten helyezkedik majd el.

A korai fejlesztő is a földszinten kap majd helyet, külön bejárati lehetőséggel, de az óvoda tereivel is összekapcsolva. A földszinten a gyülekezeti központ terasza burkolt játszó- és rendezvényteraszként szolgálja az óvodát.

Matyó Lajos zsámbéki lelkész visszapillantott: 2010 nyarán alapították az óvodájukat, amikor az önkormányzat bezárt egy óvodát Zsámbékon, de felajánlotta az épületet az egyházközségnek. A gyülekezetük mind átlagéletkorában, mind alapítását tekintve fiatalnak számít, és folyamatosan fejlődnek: épült templomuk, gyülekezeti ház, és a templom mellett megszereztek egy telket. Elkezdtek azon gondolkozni, hogy lecserélnék az óvoda épületét. Ez egy régi polgári villa. A lelkész megkérte az óvodába járó egyik gyermek édesanyját: az építész szülőt, rajzoljon vázlattervet egy új óvodaépülethez, amelyret a templom melletti telken építenének fel. Ezután a presbitérium és az óvoda vezetőjének támogatásával „bebandukolt” Bogárdi Szabó István püspök úrhoz, és kérte, ha lesz lehetőség, támogassák a tervüket. – És aztán egy évvel később az Úristen úgy hozta, hogy elindulhatott egy óvodaprojekt, és a püspök úr előhúzta a fiókból a tervünket, belekerültünk ebbe a 63 oviba. Úgy gondoltuk, a mi gyülekezetünkhöz egy három csoportos, azaz 75 fős óvoda tökéletesen illeszkedik. – De azóta annyian költöztek Zsámbékra, hogy valószínűleg a régi épületben is meg kell hagyniuk az óvodát, annyira sok a gyerek. Ez persze nehézségeket is okoz, mert mindig törekedtek rá, hogy szoros kapcsolatot ápoljanak a családokkal, és így is erősítsék a gyülekezetük közösségét.

A Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség óvodát és bölcsődét alapít Szentesi Talentum Református Óvoda névvel. Az óvoda a 2022/23-as nevelési év szeptemberében kezdi majd meg a munkáját.

A Református Imaház épülete szecessziós stílusban épült, itt kap helyet a közösségi és szülői kapcsolattartási funkciókat erősítő többcélú nagyterem, szülői tárgyaló, egyéni fejlesztőszoba. Az óvoda–bölcsőde fő funkciói önálló épülettömegben kapnak helyet, a telek belsejében. A két nagy fa, mely a jelenlegi imaház udvarán áll nemcsak megmarad, de a tervezett épületszárnyak által központi helyekre, szem elé, fókuszpontokba kerül, így az épületegyüttes szerves részévé válik.

Fehér Csaba lelkész telefonos megkeresésünkre drótpostán válaszolt. Jelezte: október 17-én, ünnepi istentiszteleten tették le a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség által – kormányzati program keretében és támogatással – épülő új óvoda és mini bölcsőde alapkövét. „Az ünnepségen főtiszteletű dr. Fekete Károly, a TTRE püspöke hirdette az igét, és áldotta meg az épülő intézményt, mely a már gyülekezeti fenntartásban működő Kiss Bálint Református Általános Iskola tagintézményeként, 2023 őszén kezdheti meg a kicsinyek nevelését.” Az óvoda – szervesen kapcsolódva a gyülekezet imaházához – mintegy 800 négyzetméteren, 3+1 csoporttal, több mint 600 millió forintból épül. Ebből a gyülekezet 50 milliós önrészt vállalt.

„A hálaadó istentiszteleten megemlékeztek a gyülekezet vezető lelkipásztorának, Fehér Csabának 30. lelkészi jubileumáról is (1991. október 15-én kezdte el lelkészi szolgálatát), mely alkalomból az ünnepségen jelen lévő egyházi, állami és városi vezetők is meleg szívvel köszöntötték őt, és kívántak neki (és a gyülekezetnek) Isten áldásával teljes, további örömteli szolgálatot” – írta Fehér Csaba.

A Szeged belvárosában található Clarisseum Református Óvoda is megújult. A Juhász Gyula utca felőli új részen, a földszinten, az utcai traktusban jött létre a tornaszoba és a szükséges kiszolgáló helyiségek sora. A tetőtérben a vezetői iroda, nevelőtestületi szoba, logopédus, foglalkoztató, teakonyha és gépészeti helyiség kapott helyet. Az óvoda megnövelt területű udvara ütésbiztos gumilapokkal borított, fából készült játékok, virágok, fák, cserjék találhatók benne. Az udvaron labdarúgópályát is kialakítottak.

Juhász András vezető lelkipásztor elmondta, hogy az intézmény 1992 óta református óvoda, de nem itt kezdődött a történet. A régi polgári házban, amely a nagy árvizet túlélő hetven szegedi épület egyike, élt Dombrádi Nagy Gyula, egy római katolikus csendőrtiszt, és egyetlen későn született kislánya, Klarisz. Egy alkalommal a kislány hazaérkező édesapja elé futott, és a csendőrtiszt lova halálra gázolta. Senki nem tudja, milyen okból, de Dombrádi Nagy Gyula katolikus létére a református egyházra hagyta az ingatlant, azzal a kikötéssel, hogy soha nem hallgathat el a gyermekzsivaj az épületben. Az egyház először elemi iskolát működtetett benne, de azt 1948-ban államosították, és csak 1992-ben sikerült visszaszerezni az épületet, de akkor is csak részlegesen.

– Hiába akartuk, teljesen törvénytelen módon nem kárpótolták az egyházközséget, és most az Országos Óvodaprojekt kapcsán nyílt lehetőség arra, hogy az éppen tizenvalahány éve üresen álló házat megvegyük. Ez az óvoda mögött van, és egybenyitottuk a két telket – tetkintett vissza Juhász András. Bontottak, építettek, és hatalmas udvart hoztak létre sportpályával, új tornatermet, logopédiai szobát, nevelői szobát, ahol végre méltó körülmények közt munkálkodhatnak a dolgozók.

A lelkész tájékoztatott: az óvoda szervesen beépült a gyülekezetbe. Példaként azt említi, hogy jó néhány évvel ezelőtt bevezették a nagycsoportos óvodásokat a gyülekezet cserkészcsapatába. Most ezek az akkori óvodások vezetik a cserkészcsapatot, és részt vesznek a diakóniai szolgálatokban is.

Arról a szokásról is beszámolt, hogy a gyerekek évente több alkalommal elkísérik a lelkipásztort – például húsvétkor vagy karácsonykor – a helyi idősotthonokba. Hatalmas élmény az időseknek, akik esetleg távol vannak a családjuktól, hogy gyermekzsivajt hallhatnak, amiért cserébe szeretettel halmozzák el a gyerekeket.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület 50 személyes, két csoportos óvodát hozott létre 408 millió Ft kivitelezési összegből az Országos Óvoda Programban, Sárospatakon. Az óvodai nevelés céljára átalakított, helyi védelem alatt álló épületben telt házzal nyitotta meg kapuit az Igazkincs Református Óvoda, amely a nevét Máté evangéliumából kapta.

Helyet kapott az óvoda épületében a tágas csoportszobákon kívül fejlesztő szoba, tornaterem. S gyermekátadó aula, amelyben a pedagógiai célokhoz illeszkedő kisebb ünnepi eseményeket is tudnak tartani.

Fodor Ferenc sárospataki lelkipásztor tájékoztatott: az óvoda dolgozói kötődnek a gyülekezethez, és szeretnék, ha az intézmény és az eklézsia viszonya még szorosabbá válna. Erre az intézményvezető is nyitottnak mutatkozott. – Kisgyermekkorban érik az embert az egész életre meghatározó élmények, és mi nagyon hálásak vagyunk Istennek azért, hogy református szellemiségben érhetik az óvodásokat ezek az életet, életértékeket meghatározó hatások. A gyülekezethez tartozó családokat tekintve is igyekszünk református iskolába és most már óvodába irányítani a gyerekeket. Persze a döntés mindig a szülőké.

A gyülekezetben abban is reménykednek, hogy az óvoda által olyan családokat is meg tudnak majd szólítani, akik nem voltak eddig velük kapcsolatban. – A missziónak pontosan az a lényege, hogy ne csupán saját magunkat evangelizáljuk, hanem hatással legyünk azokra is, akik Jézus Krisztus evangéliumával eddig még nem találkoztak.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület által fenntartott Encsi Gyermeksziget Református Óvoda az Országos Óvoda Programban épült meg. Az encsi teljes beruházás költsége csaknem 435 millió Ft, ebből egy 21. századi követelményeknek megfelelő, korszerű óvodaépület kialakítása valósult meg. Az óvodában két, mintegy 70 nm-es csoportszobában helyezik el az óvodásokat. Emellett 60 nm-es tornaszoba áll rendelkezésre a hozzá tartozó szertárral. Az óvodai rendezvények, ünnepélyek megszervezésére többfunkciós terem szolgál. 2021. szeptember 1-jén 50 gyermekkel, négy óvodapedagógussal, két dajkával és egy kisegítő munkatárssal megkezdhette működését az óvoda.

Bár az intézmény egyházkerületi fenntartású, mégiscsak be van ágyazva a gyülekezetbe – mondta Baksy Mária encsi lelkipásztor. Még csak két hónapja működik az óvoda, de már érezhető a hatása az istentiszteletek látogatottságában: olyan családok is bekapcsolódnak a gyülekezet életébe, akik eddig csak nagyon laza kapcsolatban voltak a közösséggel. Szeretnék további közösségélénkítő hatását is látni e nevelési intézménynek, ami „ölükbe hullott” ajándékként, mert az Országos Óvodaprogramban nagyon sokat nem kellett a gyülekezetnek tennie érte, legalábbis anyagilag. – Azért mondom ezt így, mert régebben, ha egy gyülekezetben valami fejlesztés, épülés volt, akkor nagyon oda kellett tennie magát a gyülekezetnek. Gyerekkoromból emlékszem rá, hogy évekig készült a gyülekezet arra, hogy kifestetünk – emlékeztet Baksy Mária. Persze, a gyülekezetnek, lelkésznek, gondnoknak rajta kellett tartaniuk ujjukat a projekt ütőerén.– Mondták, hogy keressek két-három egymás melletti telket. Hát mondom, jó vicc... Véletlenül majd úgy lesz... És úgy lett! Nem véletlenül nyilván, mert véletlenek nincsenek, az Úristen úgy adta, hogy találtunk rövid idő alatt eladó portákat, amiket aztán össze lehetett vonni egy helyrajzi számra, és el lehetett kezdeni tervezni. – A lelkipásztor szerint az is csodálatos, hogy az első kapavágástól, ami valamikor októberben volt, az építkezés júliusi befejezéséig alig tíz hónap telt el.

Meggyőződése, hogy ők is és mások is, az egyházkerület, a vállalkozók, tisztességgel tették a dolgukat. Isten pedig elrendezett mindent.

Mikor nyáron jött a hír, hogy felszerelt könyvtárnak kell lennie az óvodában, és négy-ötszáz könyvet kellene szerezniük – a boltban vásárlás nem jöhetett szóba, a magas költségek miatt –, Baksy Mária az internet nyilvánosságához fordult, és gyűjtést hirdetett. Majdnem kilencszáz könyvet kaptak encsiektől és az ország számos pontjáról. És nem csak reformátusoktól, a helyi katolikusok közül is többen csengettek be könyvekkel a kezükben a lelkészhez. – Ez apróságnak tűnik, de ez is egy szívet melengető csoda volt, hogy sokan segíteni akartak.

Sokszor az egyházivá váló intézményekben okoz egy kis megtorpanást, amikor átveszi az új fenntartó. Hosszú folyamat, amíg egy ilyen óvoda átáll valóban egyházivá. De itt, mivel újról beszélünk, eleve azok jelentkeztek dolgozni, akik komolyan is gondolják, hogy ők református intézményben szeretnének dolgozni – tudatja Baksy Mária.

Gyömrő – Ne „csak” a templomba, hanem a gyülekezetbe jöjjenek

Óvodát épít a gyömrői gyülekezet is a Pest megyei kisváros Maglód felé eső új városrészében, a Liget Lakóparkban. Az óvoda nem a templom közelében, hanem épp a település másik végén kapott helyet. Hosszú távú célokat szolgál: az új épület Gyömrő északi részén, az ottani lelki munka bázisává válhat.

Csűrös András lelkipásztor felidézte, hogy mikor a településre került, felmérve az adottságokat, úgy gondolta, létre lehetne hozni egy óvodát, de Isten szép lassan vezette őket ezen az úton. Először lett egy telek, amely talán megfelelő lett volna. Később lehetőségük nyílt egy még jobb telekre, amelyen az önkormányzat szeretett volna óvodát építeni, de ez nem valósult meg. Aztán megérkezett a hír, hogy az egyház kapott pénzt az államtól óvodaépítésre, miután erre pályázatot nyújtottak be.

A gyülekezetnek a választ a Mikulás hozta: – Jött egy Mikulás, hozott egy épületet, amit Legóból építettünk fel a gyerekekkel, és akkor kérdezte: mi ez? Mondta, hogy óvoda... Benne volt a levél, hogy gratulálunk, nyert – idézte fel Csűrös András. Persze nem csak játékos része van ennek a nagy lépésnek. A lelkipásztor tudatta, azóta van óvodabizottsága a gyülekezetnek, hogy előkészítse az óvoda és a közösség együttműködését, és a presbitériumban is sokszor szóba kerül a téma. És már volt és még lesz olyan alkalom, amikor a gyülekezetnek szólóan tartanak előadást arról, mit jelent az az eklézsia életében, hogy óvodája lesz. Csűrös András hangsúlyozta: tudatosítani kell mindenkiben, hogy az óvoda nem cél, hanem eszköz a misszióban, és nem szabad azt várni, hogy ezzel majd minden megoldódik. Abban segít, hogy a lakóparkban, azon a lakóterületen, ahol az óvoda épült, missziói állomást tudjanak kiépíteni.

– Nem „csak” azt szeretnénk, hogy a templomba eljöjjön valaki, hanem a gyülekezetbe. Ezt a szócserét is próbálom meghonosítani: nem templomba járunk, hanem gyülekezetbe – mondta a lelkipásztor. Gyülekezetük kidolgozta, hogyan működhet együtt az óvoda és a gyülekezet, és missziós stratégiát is készítettek. – Sokat dolgozunk, imádkozunk, beszélgetünk, hogy tisztán lássuk, miképp lehet megoldani ezt, mi módon jelenik meg az intézményben a református keresztyén jelleg. S hogyan jelenik meg majd az óvoda a gyülekezetben.