A konferenciát szervező Zsinati Oktatási Iroda idén az ellenőrzés (tanfelügyelet és minősítés) és a szaktanácsadás témáját tűzte napirendre. Az intézmények 2014 szeptemberétől három szinten szembesülnek az ellenőrzés folyamatával: az eddig is érvényesülő önértékelés mellett kiépül a tanfelügyelet és a minősítés rendszere. Az utóbbi két ellenőrzési formát az Oktatási Hivatal (OH) fogja össze. Jelenleg annak az ezer szakértőnek a kiválasztása folyik, akik részt vesznek az ellenőrzési munkálatok elindításában. (Az OH megkapta annak a kilencvennégy református szakértőnek a referencialistáját, akikből – a területi és a szakmai elvek figyelembe vételével – kikerülhet az a harminc-negyven szakértő, akik a református intézményekben a tanfelügyeletet és minősítést megkezdhetik.) Tóth Mária szakmai vezető és Fűrész Edit szakmai szakértő nem csupán a rendszer működtetésének elvi kérdéseit osztották meg az érdeklődőkkel, hanem megindítása után elsőként mutathatták be élesben a pedagógusok minősítéséhez szükséges portfóliók elkészítésének és feltöltésének internetes felületét.
Konferenciák sora
2011 végén jelent meg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, melynek rendelkezései – 2012. szeptember 1. és 2016. január 1. között – öt lépcsőben lépnek hatályba. A református köznevelési intézmények vezetői azóta évről évre február közepén kétnapos konferencia keretében egyeztetnek oktatási rendszerünknek a kihívásokra adandó egységes válaszairól. 2012-ben a tanügyirányítás új rendszere, 2013-ban pedig a tartalmi változások kerültek a középpontba.
A pedagógiai szaktanácsadás rendszere a református oktatási rendszerben 1998-ban jelent meg, és azóta kisebb-nagyobb intenzitással működött. Most azonban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) szervezésében kiépül az országos szaktanácsadás rendszere. Az előkészületeket Pompor Zoltán szakmai vezető ismertette. A konferencia – mintegy százöt intézményt és fenntartót képviselő – kétszáz részvevője a témák feldolgozása során először tájékoztató előadást hallgatott meg az OH és az OFI szakértőitől, majd szekciók (óvodák, általános iskolák, középiskolák, fenntartók, integráció) keretében került sor az egyes oktatási formák alkalmazási kérdéseinek elemzésére. Befejezésként a szekcióvezetők által közvetített kérdésekre a Református Pedagógiai Intézet (RPI) munkatársai, Márkus Gábor igazgató és Szontágh Pál igazgatóhelyettes válaszoltak. A református szakemberek által felvetett – egyelőre megoldatlannak látszó – problémákra pedig minden bizonnyal a végrehajtási rendeletek módosítása során adnak megfelelő választ. Érdekes színfoltja volt a szakmai programnak, hogy Bustya János lelkipásztor-vallástanár, az Erdélyi Református Pedagógiai Intézet munkatársa beszámolt a romániai tanfelügyeleti és minősítési rendszer másfél évtizedes működéséről. A hazánkban most bevezetendő új rendszer számos ponton hasonlít a romániai gyakorlatra. Az előadás felhívta a figyelmet arra, hogy a tanfelügyeleti és minősítési rendszer gyakorlati megvalósulásakor az egyházi oktatás autonómiájának szempontjaira fokozottan kell ügyelni.
A konferencia első estéjén M. Császár Zsuzsanna, a Pécsi Egyetem docense mutatta be annak az oktatásföldrajzi kutatásnak a részeredményeit, amelyet a Zsinati Oktatási Bizottság kezdeményezésére indított egyházunk. A második estén Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke összegezte az elmúlt két évtized változásait: egyházunk oktatáspolitikájának, valamint az állam és az egyház közötti egyeztetési folyamatnak az alakulását.
Kölcsönös áldozatvállalás
A helyzetelemző és a stratégiai építkezést erősítő konferencián részt vettek a felvidéki, erdélyi és partiumi oktatási tanácsosok, akik a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap 2013. évi gyűjtésének felhasználásáról készítették elő javaslatukat a Generális Konvent elnöksége számára. 2013-ban – a 2012. esztendőhöz képest – huszonhárommal gyarapodott az adománygyűjtéshez csatlakozó intézmények száma, viszont jelentős volt a lemorzsolódás is. Összesen 74 intézmény mindösszesen 11 917 592 Ft-tal járult hozzá az alap által nyújtható pályázati támogatások fedezetének biztosításához. Hasznosnak bizonyult a határon túli oktatási szakemberek tapasztalatainak felhasználása a hazai tervezésben és a hazai intézmények észrevételeinek meghallgatása az adománygyűjtés tervezéséhez.
Az oktatási konferencia harmadik napján a finanszírozási és együttműködési kérdéseké volt a főszerep. Papp Kornél oktatási irodavezető összegezte a 2013. és a 2014. évi állami költségvetési törvény hatására keletkező nehézségeket (kis létszámú intézmények, diákétkeztetés, szakképzés, magas átlagéletkorú nevelőtestületek, utazótanári szolgálat, pedagógiai szakmai szolgáltatás stb.). E kérdések megoldása érdekében egyházunk egyeztetést kezdeményezett. A beruházási támogatások kérdése szorosan kapcsolódik az Európai Unió költségvetéséhez. A 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus pályázati lehetőségeit Hegyi László, az egyházi ügyekért felelős államtitkár kabinetfőnöke összegezte. A Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) országos feladatellátásának szervezése az utazótanári szolgálat révén valósulhat meg, melynek finanszírozása – egyházunk kezdeményezésére – a 2014/15-ös tanévtől megoldódik. Bori Judit és Radványi Csaba igazgatóhelyettesek bemutatták az EGYMI tartalmi munkájának szakterületeit, ismertették az együttműködés lehetőségeit. Antalóczy Péter, a Károli-egyetem jogi karának dékánja és Méhes Balázs, a Károli-egyetem tanárképző főiskolai karának dékánhelyettese egyetemük és a református köznevelési intézmények együttműködési lehetőségeit összegezte. Ugyanezt tette Dani Eszter, a Zsinati Missziói Iroda vezetője is, aki a cigánymisszió és a köznevelési intézmények közös küldetésének megoldásában ajánlotta fel a partnerséget az intézményeknek.
A felfokozott várakozásokat jól mutatja, hogy két évtized távlatában rekordszámú érdeklődő vett részt a közös munkában.
Papp Kornél
A cikk megjelent a Reformátusok Lapjának 2014. február 23-i számában.