Nemcsak látni kell az embert, hanem meglátni is

Budapesten, a Ráday Ház dísztermében gyűltek össze augusztus 30-án, szerdán a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) tagintézményeinek dolgozói, hogy megnyissák az évet és meghallgassák a megújult vezetés bemutatkozását.

Az alkalom Balog Zoltán püspök igehirdetésével kezdődött, amelyet az Apostolok cselekedetei harmadik fejezetének 1–10. versei alapján tartott.

Elmondta, hogy lelki táplálékra is szükségünk van, nem csak testire, és nekünk, keresztyéneknek van is erre egy kétezer éves könyvünk, mégpedig a Biblia. Amihez pedig van egy olvasási rend, és ez azért jó, mert így tudhatjuk, hogy ugyanazt a részt olvassuk egész Magyarországon, sőt külföldön is, Torontótól egészen Ausztráliáig. Vannak nehezebben „fogyasztható” történetek a Bibliában, de erre vannak a „szakácsok”, hogy előkészítsék ezeket úgy, hogy fogyaszthatók legyenek: ők a lelkipásztorok.

A püspök kiemelte, hogy a választott igeszakasz a könnyebben érhetők közé tartozik, hiszen egy mindennapi képet látunk: egyesek templomba mennek, mások dolgoznak, és vannak, akik koldulnak. Ismerjük ezt a mai világban is, de van itt egy fél mondat, amely utal rá, hogy mégsem teljesen normális ez: az ékes kapu, aminek a tövében ott ül a koldus. – Hát hol van itt az ékesség? – tette fel a kérdést a püspök, emlékeztetve, hogy valami itt nincs rendjén. Hogy van nyomor és kiszolgáltatottság is, és ezen valahogy változtatni kellene. Balog Zoltán szerint minden, emberek gyógyításával foglalkozó hivatásban felmerül időnként a kérdés, hogy egy ember életében vagy egy családban sikerült változást elérni, de több tízezer rászoruló van még, van-e értelme akkor egyetlen ponton rendet rakni, miközben az egész romlott. A püspök szerint Isten Igéje erre azt a választ adja nekünk, hogy ha a világ egyetlen pontján rendet rakunk, egyetlen embert meggyógyítunk, akkor már az is jelzi, hogy valamikor ennek az egésznek meg kell gyógyulnia, rendbe kell jönnie.

– És hogy hol kezdődik ez a változás? Amikor az apostolok azt mondják a koldusnak, hogy nézzen fel rájuk. Nemcsak látták ezt az embert, hanem meglátták, és ez nagy különbség, mert meglátni azt jelenti, hogy tudomásul vesszük a másik ember egyetlenségét, és méltó helyre tesszük – mondta Balog Zoltán. – Ez akkor történik, amikor az ember felteszi a kérdést, hogy ki is az a másik – tette hozzá. A püspök bízik abban, hogy ebben az intézményrendszerben ez gyakran megtörténik, és a páciensből, az ellátottból gyermek lesz, Isten teremtménye, ezért embertárs.

– Szeresd embertársadat, mint önmagad, ezt úgy is lehet fordítani: szeresd embertársadat, mert éppen olyan, mint te – mondta a Zsinat lelkészi elnöke. Ezen az úton szerinte a következő lépés az, hogy adni kellene valamit. – Az apostolok nem azért adják Jézust, mert nincs pénzük, hanem mert „őt tanulták” – jelentette ki. – El kell jutnunk a „Mit adok?” kérdéstől a „Kit adok?” kérdésig. És hogy erre mi a jó válasz? Jézus Krisztus. De ez nagyon nehéz lenne, ezért lépjünk vissza egy kicsit, és először adjuk magunkat, a teljes személyiségünket, a figyelmünket, és máris közelebb vagyunk ahhoz, hogy mit jelent Jézus Krisztust adni: azt adom az életemből, ami által én is vagyok – mondta Balog Zoltán. Figyelmeztetett, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy folyamatosan emlegetni kell Jézust, hiszen pont az Apostolok cselekedeteiben van egy rész, ahol a hívő feleséget intik az apostolok, hogy ne szavakkal és érvekkel próbálja meggyőzni a férjét, hanem éljen úgy, hogy kívánja meg azt az életet a másik. – Az út vége az, hogy hatunk kifelé is, és ezt észreveszik mások is – mondta a püspök. Felidézte, hogy egyszer valaki azt kérdezte tőle, hogy azért ilyen jó az EGYMI, mert református. Ő pedig azt felelte, hogy attól jó, hogy krisztusi lelkületű, és ez a lelkület árad kifelé, és látják, hogy itt van valami plusz, és ez a gyógyulás helye, ahol nemcsak testileg, de lelkileg is gyógyulni lehet.

Az igehirdetés után Balog Zoltán tartotta a tanévnyitó köszöntést is. Reményét fejezte ki, hogy az EGYMI vezetésének megújulása egyben azt jelenti, hogy jobb lesz, mint eddig volt. – Azt várom az új vezetéstől, hogy ne legyen trükközés, személyi kultusz, ilyen-olyan intézése az ügyeknek. Van a mondás a halról meg a fejről. Ennek most vége. Siteri Erikától azt várjuk, hogy új stílust és új erkölcsi sztenderdeket honosítson meg – mondta a püspök, aki megjegyezte, hogy a szakmai munka – ahol engedték – mindezek ellenére kiváló volt.

Kiemelte, hogy új típusú gondolkodást szeretnének abban is, hogy gyülekezettudatos legyen a szervezet: a gyógyítással együtt a lelki minőség továbbadása is megtörténjen. – Önök mögött, mellett ott van egy olyan közösség, amelynek fontos, hogy gyógyulások történjenek. Az egyháznak kétezer éve három feladata van: az evangélium hirdetése, a tanítás és a gyógyítás – jelentette ki a Zsinat lelkészi elnöke. – Végre, hosszú felejtés után az orvostudomány is felfedezte, hogy a test és a lélek összetartozik, holott ez a Biblia első lapján le van írva – mondta a püspök, majd kiemelte, hogy az EGYMI arra is lehetőséget ad, hogy evangéliumi találkozások jöjjenek létre, példaként pedig a Bethesda Gyermekkórházat hozta fel. A fogadalmat tevőket pedig arra kérte, hogy sokáig velünk maradjanak, és amit végeznek, az ne csak szakmai munka, hanem szolgálat legyen.

A fogadalomtételhez felsorakozó új kollégákat Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója is köszöntötte. Ezt követte az új vezetés bemutatkozása.

Siteri Erika, az újonnan kinevezett igazgató bemutatta vezetői koncepcióját: nyílt, őszinte kommunikációt és tiszteletteljes hangnemet ígért, valamint a fenntartóval való kapcsolat újjáépítését. Hangsúlyozta, hogy a keresztyén értékek kiemelten fontosak lesznek a keresztyén missziós munkájukban. – Az intézménynek nem csupán fenntartója a református egyház, hanem folyamatosan törekednünk kell a keresztyén értékek közvetítésére – mondta.

Ezután bemutatkozott az EGYMI új vezetőségének többi tagja, Besztercey Andrásné Kustár Ágnes és Radványi Csaba főigazgató-helyettesek, valamint Kovács Szilvia gazdasági igazgató.

Délután Kiss László, a Belügyminisztérium köznevelés-igazgatási főosztályának munkatársa, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók ügyeinek osztálya pedagógiai szakszolgálati és gyógypedagógiai referense tartott előadást Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, valamint a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásának eredményei, fejlesztési lehetőségei címmel.

Előadásában többek között arról beszélt, hogy a pedagógiai szakszolgálati ellátottak száma az elmúlt nyolc évben 401 ezer főről 538 ezer főre emelkedett. Ezeknek a 92 százalékát állami intézmények kezelik, 7,5 százalékát pedig a református EGYMI. Expozéjában számos adatot mutatott be, felvázolt dilemmákat és fejlesztési irányokat is.