A rendkívül gyors technológiai fejlődés miatt eltávolodnak egymástól a generációk. Ezért a mai felnőtt társadalom mintha elveszítette volna a kontrollt a gyermekek felett, és görcsös igyekezettel próbál igazodni az új eszközök szabta kommunikációhoz – véli Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója. A Keresztény asszonyok a családért konferencián tartott előadásában a gyermekvédelem új kihívásairól, a párbeszéd fontosságáról beszélt.
Máthé Zsuzsa a Szent István Intézet, a Kopp Mária a Népesedésért és a Családokért és a Magyar Női Unió által szervezett, Keresztény asszonyok a családért című konferencián tartott előadást. A fórum után beszélgettünk az általa érintett kérdésekről. Szerinte a nevelés egyik nagy kihívása, hogy a mai gyerekek az idejük nagy részét az online térben töltik, egy egészen más világban, mint a szüleik generációja, akik még nem digitális bennszülöttként nőttek fel. Előadásában a technológiai változás okozta kihívások mellett a körülöttünk zajló értékválság nevelésre gyakorolt hatásairól is szólt.
– Férjemmel négy gyermeket nevelünk, a legidősebb 18 múlt, a legkisebb kilencéves, de már közöttük is tapasztalható generációs különbség: a technológia diktálta szókészlet például olyan gyorsan változik, hogy már nemcsak a nagyszülőknek kell olykor szótár az unokákhoz, de egy nagytestvér sem mindig érti a kisebbet. Az Amerikai Egyesült Államokban nemrég végzett kutatás szerint a Covid-járvány utáni időszakban a kiskamasz gyerekek átlagosan 8 óra 39 percet tartózkodnak naponta az online térben! Ez döbbenetes szám! Gondoljunk bele, hogy 13 éves kortól legálisan lehet kapcsolódni bármilyen közösségi platformhoz, ahol rengeteg felesleges és káros tartalom zúdul kontrollálatlanul a gyerekekre – a szülők többségének fogalma sincs, hogy mik is ezek. Kíváncsiságból leültem én is TikTok-videókat nézni, hogy lássam, kik a magyar influenszerek, és milyen témákat töltenek fel a világhálóra. A legtöbb, százezres nézettségű tartalom a külsőségek túlértékeléséről szól, fogyasztásra, vásárlásra ösztönöz, és teljesen torz énképet alakíthat ki.
Azt látom magamon és a környezetemen is, hogy mindeközben mi szülőként elbizonytalanodtunk, magabiztosságunkat elvesztettük, mert mintha mindig lemaradásban éreznénk magunkat a világtól.
– Ezt sokszor azzal próbáljuk behozni, hogy nem mi vezetjük a gyerekeinket, hanem mi próbálunk alkalmazkodni a rohamosan változó környezethez. Akár úgy is, hogy közben szögre akasztjuk azokat a nevelési „cölöpöket”, amiket a világ avíttnak ítél. Ez az önfeladó út véleményem szerint nem helyes, ráadásul hiteltelen is a gyerekek szemében – fűzte hozzá.
Marketingcégek, nagyvállalatok, intézmények és politikai pártok, de az egyházak is keresik a megoldásokat, amelyekkel a fiatalokat megszólíthatnák. Máthé Zsuzsa szerint a felnőtteknek, gyermeket nevelő szakembereknek nem setesuta TikTok-videók gyártásával kellene a kihívásokra válaszolni és abban összesűrítve elmondani azt, amit fontosnak és értékesnek éreznek, mert az sosem lesz hiteles. És végképp nem szabad, hogy egy új forma kedvéért magát a tartalmat seperjük ki az éltünkből. Nem a gépeink okosságában kell bíznunk, hanem meg kell tanítanunk a gyerekeket azokat okosan és mértékkel használni.
Hiába változik a világ, a nevelésnek a XXI. században is a gyerekekkel való beszélgetésekre, közös családi, baráti programokra, élmények szerzésére kell épülnie. Gépekre nem bízhatjuk a nevelést. A Szent István Intézet vezetője hozzátette: az egyházak abban a kegyelmi helyzetben vannak, hogy hétről hétre módjuk van élő, személyes kapcsolatteremtésre a hívekkel, ez pedig óriási lehetőség. Az egyházi közösségekben a keresztyén szemléletű gyermeknevelésről szóló szülői beszélgetések szervezése sokat segíthet abban, hogy ne érezze magát egy szülő magányosnak, tehetetlennek. Gyakran már az is megerősítés, ha tudjuk, nem vagyunk egyedül bizonyos problémával, és közösségben könnyebb receptet találni arra, hogy mit kezdjünk azzal, ha a gyermekeinket például nehéz a kütyük elől elrángatni. Máthé Zsuzsa elmondta: a Szent István Intézetnél például a 14 éves korosztálynak olyan pályázatot hirdettek, ahol az osztályközösségeikről mesélhetnek a gyerekek. Az ott szerzett élő tapasztalataikat adhatják át a kisebbeknek. Államalapító királyunk intelmeit is érdemes leporolni, mert olyan erényeket ajánl fia figyelmébe, mint például az alázatosság, az igazságosság, a szemérem vagy a mértékletesség. Ezek hiánya ma a társadalmunkban nyilvánvaló, és a gyerekek számára értékként való felmutatásuk biztos, hogy élhetőbb és szerethetőbb világot teremtene.
A nyilatkozattal a szervezetek hangsúlyozni kívánják a nők családban és a társadalomban betöltött egyedi szerepének fontosságát, valamint a társadalom alapegysége, a család kitüntetett értékét. Máthé Zsuzsa fontosnak tartja, hogy a hazai keresztyén felekezetek között párbeszéd alakuljon ki az életvédelem és az értékelvű gyermeknevelés kérdéseiről, hisz ez egy ökumenikus ügy – az összekapaszkodás egy értékválság idején pedig nemcsak lehetőség, de felelősség is. Hasznos lehet a jegyesoktatást továbbvinni a házasságkötésen túlra is, hogy a szülői szerepre felkészítő alkalmakon is szót lehessen ejteni a gyermekvédelmet érintő mai feszítő kérdésekről, kihívásokról. A házasságnak mint a család tartópillérének az „utógondozása” ugyancsak nagy segítség lehet, ahol megbeszélhetik a párok, hogy hol tartanak a kapcsolatukban, milyen nehézségeik vannak, hogy látják magukat öt év múlva. Hasonló alkalmak megerősítést adhatnának sokaknak.
Kihívást jelent az is, hogy a gyermekvédelem ügyét átpolitizálták. Politikai „termékké” váltak a gyermekek, illetve a róluk való gondolkodás, az ezt meghatározó elvek ütközése. Azért is volt fontos a konferencia, mert ökumenikus módon tudtak együtt gondolkodni értékálló örökségünkről, a keresztyén emberképre, a tízparancsolatra és Jézus tanításaira épülő nevelés éltető igazságairól. – Ha ugyanis nincs meg a zsinórmérték, a közös nevező egy társadalomban arról, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen, akkor nagyon nehéz gyerekeket nevelni. Eközben egy generációt nagyon gyorsan tönkre lehet tenni a technikai eszközökkel és ártó ideológiák nevelésbe való beiktatásával. A Szent István Intézetnél tanulmánysorozat készül a mesterséges intelligencia hatásairól a médiaökológia szempontjai szerint, de kritikai elemzés alá vetették az átfogó szexuális nevelést és az élet kezdetével kapcsolatos felfogásokat a nagy monoteista világvallásokban is. Máthé Zsuzsa szerint korunk legnagyobb kihívása – Isten közgondolkodásból való száműzéséből fakadóan – az ember antropológiai átértelmezése. Ha ugyanis az ember Istennek gondolja magát, felülírja a teremtésbeli állapotát és az emberi méltóság alapvetéseit, az számtalan személyes tragédiához, társadalmi krízishez vezet.
– Drámai folyamatok zajlanak körülöttünk, amelyekkel nehéz egyedül mit kezdeni, ezért érdemes párbeszédet folytatnunk minden lehetséges fórumon más szervezetekkel, országokkal szövetségre lépve. Épp ezért idén is részt veszünk a CPAC, az amerikai konzervatív szerveződés budapesti eseményén, ahol hasonló témák kerülnek majd előtérbe, de mi is szervezünk konferenciákat, vannak közéleti kezdeményezéseink. Az intézetnél sokat foglalkozunk Európa és az európai kereszténység kihívásaival, a szekularizáció okaival, meggyengült identitásunk erősítésének lehetőségeivel, amelyek mind alapjaiban érintik a most felnövekvő generációk jövőjét – zárta gondolatait a Szent István Intézet igazgatója.