Mesés útravaló

Blanár Gabriella, a szlovákiai Kisgéresen szolgáló református lelkipásztor gyakran alkalmazza a meséket hittanórákon. Az interneten több videója is látható, melyekben kreatív módon ad elő bibliai történeteket. A lelkiség fejlesztésében, illetve a hittanoktatásban mennyire lényegesek a mesék? Segítenek-e az evangélium hirdetésében?

Meghatározónak tartom a meséket az érzelmi intelligencia fejlesztése miatt is. Ha sok mesét hallgatnak a gyerekek, az is segíti őket eligazodni az életben. Ezt a saját gyerekeimen is tapasztaltam, mert sok mesét olvastam nekik. Érzékeltem ezt a hittanórákon is, amelyeken bábozom is. Az általunk szervezett táborokban szintén sokszor bemutatok ilyen alkotásokat, magyar népmeséket is. Volt, amikor például Az önző óriás címűt dolgoztuk fel, amelynek erős evangéliumi üzenete van, emellett Lázár Ervin- meséket vizsgálunk, értelmezünk, ezeket nagyon szeretik a gyerekek.

Modernebb mesék is előkerülnek az alkalmakon. Például Lackfi Jánosnak vannak e műfajban olyan érzékenyítő művei, amelyek eredményesen alkalmazhatók. Egyik kötetében például egy hajléktalan néniről, vagy egy veleszületett betegséggel küzdő gyermekről ír, azt szoktam elemezni.

A gyerekek számára a mesék nyelvén még mindig könnyebb átadni egy konkrét üzenetet? Fontos ez a műfaj ma is a kicsik életében?

Egyértelmű, hogy sokkal jobb, ha dramatizálunk, eljátszunk egy mesét, nagyobb hatása van, mintha frontálisan tanítanám őket. A bibliai történeteket úgy szoktuk oktatni hittanórákon, hogy tényeket, történetet mondunk, nem nagyon van idő a mélyükre tekinteni. A mesék ki tudják hozni a mélyebb gondolatokat. Az Angyalbárányok például csodálatosan szép mese, azt is báboztuk a gyerekekkel. Megértették, hogy ki az az öreg Isten, és ki az a jó szolga, ki az a jó pásztor, és mi annak a jutalma, milyen mennyei eledelben lesz része a végén.

Az egyik téli szünetben volt igény rá, ezért megszerveztük a "három magyar igazság" tábort. A háromnapos alkalmon magyar népmeséket néztünk, és szerepeltettük az igazság fogalmát, mert Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet. Mind a három fogalmat beépítettük a programba, egy mesét elemeztünk és játszottunk el azt drámapedagógiai módszerekkel, majd bibliai üzenetet csatoltunk hozzá.

Meglátásod szerint a humor mennyire fontos eleme a meséknek?

Nem feltétlenül vannak csak vicces történeteink, de ha humort viszünk bele, az nagyon-nagyon jó. Abból a szempontból is, hogy megnyerjük magunknak a gyerekeket. A viccelődéssel ők is felszabadulnak, jobban mernek kérdezni, sokkal jobban élvezik az órákat. Persze nem komolytalankodásról van szó, de a humor tényleg rendkívül fontos.

Az egyik bábelőadás, amelyre a legbüszkébb vagyok, a Jónás és a Dániel és a barátai-történetek, amelyeket humoros megközelítésbe helyeztünk. Érdekes volt, hogy például Jónás történetét úgy játszottuk el, olyan díszletben és jelmezben, hogy az egész egy nagy vicc volt. Mégis utána felnőttek jöttek oda hozzám, mondván: az előadást nézve "magamba láttam, és rádöbbentem, én is milyen panaszkodós, házsártos vagyok, és tényleg nem arra megyek, amerre kell"... Dániel történetében is rengeteg poén volt, és mégis rendkívül erős hatásúnak bizonyult. Azt hiszem, amiben van egy kis humor, az érdekes módon még erősebb hatású. Mélyebbre tud eljutni az üzenet, és még inkább megrázza az embereket, lelkük mélyéig.

A népmesék világának jelentőségéről megkérdeztem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár két munkatársát: Gáti Anna kulturális szervezőt és Dienes Évát a Sárkányos Gyerekkönyvtár vezetőjét is.

Dienes Éva szerint a népmese bemutatja az egész világot. Ezekben a történetekben nem arról van szó, hogy minden rendben van, hanem hogy minden rendbe hozható. Egyes kutatások szerint a népmesék a mítoszok letöredezett darabkái, és nagyon sok bibliai utalás is megjelenhet bennük. Léteznek novellák, legendák, amelyek Jézushoz kapcsolódnak, vagy akár egy bibliai történetrészletet dolgoznak fel, tehát nagyon-nagyon sokat adnak a gyerekeknek már kicsi korukban is. Ezért készülnek például a bibliai lapozóik, a kicsiknek szóló mesék, a bibliai mesék. Rengeteg népmesekutató, néprajzkutató, pedagógus használja az intézmény mesekönyveit.

Gáti Anna kulturális szervező ehhez hozzáfűzte azt az olvasáskutatást, amely szerint azoknak a gyerekeknek, akiknek már hároméves, vagy még kisebb koruktól rendszeresen mesélnek a szülők, mintegy 75 százaléka válik olvasó felnőtté. Míg ha ez nem történik meg, az arány mindössze 2 százalék. Tehát számottevő a különbség. Mi ennek a jelentősége? Az, hogy az a gyerek, aki olvasóvá válik, jobb a szövegértési képessége, könnyebben tanul, így nagyobb esélye van felsőoktatásba bekerülni, ami a karrierjét, az életpályáját meghatározza. Szokták mondani: a mesehallgató gyerekből lesz a kritikai gondolkodású felnőtt.

Nemrég zárult a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Janikovszky Éva meseíró pályázata. Milyen alkotások érkeztek, és kik jelentkezhettek a kiírásra?

Gáti Anna: az országból és a határainkon túli településekről több mint 458 magyar nyelvű pályamű érkezett. A pályázatot három korcsoportnak: a 7–9 évesek, a 10–13 év közöttieknek, illetve a 14–16 éves gyerekeknek írták ki. Az elbírálás pedig úgy történik, hogy első körben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársai olvassák a meséket, majd a szakmai zsűri díjazza a legjobbnak ítélt alkotásokat. Az ünnepélyes eredményhirdetést május 27-én tartják.

Mi alapján értékelik a meséket, és a történetek tanúsága szerint mi foglalkoztatja most a gyerekeket?

Dienes Éva: többek közt a helyesírás, a szereplők jellemfejlődése, a mesei ív fontos szempont az előszűrésen. Lényeges, hogy a gyerek lelkülete, rezdülése, gondolatvilága jelenjen meg a szövegben. Két olyan mesével is találkoztam, amelyben magányos és szomorú a főszereplő, és sok minden bántja, gyötri. Az egyik történetben iskolai problémák is felbukkannak, a másikban egy nagyon beteg családtagról ír ifjú szerzője. Sok alkotásban szerepelnek az apró örömök, hogy milyen remek együtt kirándulni a családdal, vagy megenni egy finom süteményt, amelyet a nagymama készített. A környezetvédelem mint téma szintén jellemző: miért fontos védeni a bolygót, hogyan fogjunk össze? Például szedjük össze a szemetet közösen, kicsik és nagyok együtt.

A beküldött pályaművekben a lelkiségi témák annyira nem jellemzők, a hit viszont fókuszba kerülhet a gyerekek életében. Ha valamit eltökélten szeretnének, és végig akarnak vinni, és hisznek valamiben, hogy azt meg tudják valósítani. Érezhető, hogy várnak valamit a világtól, fontos számukra, mit hoz a jövő. Többféle stílusban írnak a gyerekek, a modern nyelvhasználattól a klasszikusig bármi előfordulhat. Szuperhősök harcolnak, küzdenek a barátaikért, vagy épp megmentik a Földet, de van olyan is, amelyekben tündérek és népmesei elemek szerepelnek.