– A 2019/20-as tanév is az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) nélkül fog elindulni?
– Úgy tűnik, igen, az egyházi intézményfenntartókat pedig továbbra sem vonják be a NAT előkészítésébe.
– Ha ott ülhetne az asztalnál, mit javasolna?
– Gyakorlatiasabb oktatást, azt, hogy a tananyagokat 10-20 százalékkal csökkentsék, és hogy át kell gondolni a tantárgyak struktúráját. Azt képviselném, hogy a NAT-ban legyen elméleti megalapozás, a gyakorlatiasabb részleteket pedig a kerettantervnek kellene tartalmaznia. Arra pedig lehetőséget kellene teremtenie, hogy a különböző fenntartók és a különböző pedagógiai irányzatok saját kerettanterveket hozhassanak létre.
– Lehetne akár református kerettanterv is?
– Ennek a gondolata már az 1990-es évek közepén felmerült. Mindig ott bukik meg a koncepció, hogy a kerettanterv mellé taneszközöket is kell biztosítani, viszont a mi tanulói létszámunk nem elég magas ahhoz, hogy a tankönyvkiadás ésszerű legyen. Másfél éve fejlesztünk digitális tananyagokat, ha az új NAT a digitális tananyagtartalom irányába mozdulna el, akkor közelebb kerülnénk a református kerettantervhez, de ha maradnak a papíralapú könyvek, akkor még mindig nem jött el a református kerettanterv ideje.
Elkötelezetten a gyerekekért
Nem egyszerűen tankönyveket, hanem korszerű, személyre szabható digitális tantárgyi segédanyagokat is készít, előremutató kezdeményezéseket hangosít ki a Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán szakmai vezetőt kérdeztük arról, miben látja a református oktatás erősségét.
– Folyosói pletykákat azért hallott az új NAT-ról?
– Azt megtudtam, hogy Bocskai István vélhetőleg marad a történelemoktatásban. Meglepett, hogy egyáltalán felmerült, hogy egy ilyen jelentős történelmi alak, aki ráadásul egyháztörténeti szempontból is fontos nekünk, kikerülhetne a könyvekből.
– Országszerte probléma a pedagógushiány. Ez a református intézményeket mennyire érinti?
– Szinte minden iskolánkat érinti a pedagógushiány. A legnagyobb hiány az óvodapedagógusoknál van, a tanárok közül nyelvtanárok és a természettudományos tárgyak oktatói, valamint az informatikatanárok hiányoznak. Részmegoldás a nyugdíjas pedagógusok visszasegítése az iskolába. Bízunk abban, hogy a pedagógus-bértábla is változik, hiszen ma előfordul, hogy többet keres egy karbantartó, mint egy kezdő tanár.
Összesen 175 református köznevelési intézménnyel – 109 általános iskolával, 36 gimnáziummal, 16 szakgimnáziummal és 8 szakközépiskolával –, 54 ezer tanulóval és 4500 pedagógussal indul el a 2019/2020-as tanév. Három új óvoda kezdheti meg a nevelést, amelyek már az óvodabővítési program részeként indulnak Mezőörsön, Kazincbarcikán és Nyírbátorban. Kántorjánosiban és Kemecsén az állami fenntartótól kerül református működtetésbe általános iskola. Gerjenben pedig visszakerül állami kézbe az iskola, és önkormányzati kézbe a két éve átvett óvoda. A Bethesda Gyermekkórház fenntartásában új korai fejlesztőközpont kezdi meg működését.
– Februártól már csak nyelvvizsgával lehet jelentkezni egyetemi képzésre. Felkészültek a református gimnáziumok?
– A nyelvtanárok mindent megtesznek, a gimnazisták pedig már régóta figyelemmel kísérték ezt a dátumot. Sokkal bátrabban jelentkeztek a nyelvvizsgákra, gyarapodott is a bizonyítványok száma. Álláspontom szerint azonban nem volt jó döntés, hogy bemeneti követelmény a nyelvvizsga: sokan azért nem lehetnek majd például óvodapedagógusok, mert nem tudnak angolul, pedig a mondókákat magyarul kell mondani. Ráadásul az óvodapedagógusokból komoly hiány van. Azoknak a tanulóinknak, akik nem tudnak eljutni egy nyelvvizsgáig, meg kell mutatnunk, hogy milyen más útjuk lehet, ahol sikeresek és boldogok lehetnek. Például vissza kell adnunk a szakmák becsületét.
Hegedűs Márk, fotó: Kapás Csilla, Kalocsai Richárd
A cikk szerkesztett változata megjelent a Reformátusok Lapja 2019. szeptember 1-i számában.