A legfontosabb szempont az volt, hogy Isten örökkévaló és állandó üzenetét mai formában vigyük közel a gyermekekhez, fiatalokhoz a hittanóra keretein belül. Az Ige legyen élő, hangozhasson, hívogasson és bátorítson az Istennel és testvéreinkkel való kapcsolatra. Biblikusnak, gyermekre hangoltnak és modernnek lenni egyszerre, már önmagában ez a három tényező kijelölte a határvonalakat. Emellett sok mindenre oda kellett figyelni a tervezés, közös gondolkodás során. Az egyik fontos kiindulópontunk az MRE katechetikai sokszínűsége volt.
Mit jelent ez a sokszínűség?
Nemcsak a református általános iskolák hitoktatása és az önkormányzati iskolákban vagy a gyülekezeti termekben történő hitoktatás létezik, hanem ezeken belül is számtalan különbözőség van. A cél viszont mindegyikben közös: Isten kegyelmére és Jézus Krisztusra való rámutatás. Ugyanakkor a forma és a körülmények eltérőek. Gyülekezeteink és iskoláink a maguk életvalóságában élik a mindennapokat, és a gyermekek is saját realitásukat hozzák magukkal, amikor hittanórára jönnek. Ez óriási feladat elé állította a munkacsoportunkat! Mindenki hozta a saját gyakorlatát, tapasztalatát, látásmódját és az általa hallott visszajelzéseket. Mindezekre tekintettel kellett lennünk, és eközben kellett a kompromisszumot keresnünk. A tanterv valójában nem lehet több mint egy olyan váz, olyan kiindulópont, amit saját gyülekezeti vagy iskolai keretek között kell és lehet „felöltöztetni". Ahhoz, hogy a tanterv ne csupán hangzatos, üres szó maradjon, kell hozzá az áldott, Istenben élő és hiteles szolgálattevő és a jó segédlet (tankönyvek, tanári segédanyagok.) Mindezek mellett arra is törekedtünk, hogy a tanterv ne legyen túl „iskolás" és a hittanóra a gyülekezetbe való bekapcsolódás és a magyar református identitás formálásának lehetősége is legyen.
Milyen állami szabályozást kellett figyelembe venni?
Nem hagyhattuk figyelmen kívül a Nemzeti Alaptantervhez való kapcsolódás szükségét sem, és azt, hogy egy-egy évben mit tanulnak a gyermekek bizonyos tantárgyakból. Néhol jobban, más területeken kevésbé sikerült megtalálni azokat a pontokat, ahol a hit- és erkölcstan ezekhez kapcsolódhat.
Hány vélemény érkezett és kik küldték azokat?
Közel száz ember véleménye érkezett meg írásban, ezen kívül szóban is, körülbelül százhúsz ember osztotta meg álláspontját velünk. A válaszadók között voltak református felsőoktatási intézmények katechetikai és gyakorlati teológiai szakemberei, valamint egyházmegyei katechetikai előadók, faluban és városban élő lelkipásztorok, hitoktatók is. Visszajelzéseik rendkívül vegyesek voltak. Volt, aki egyénileg ült le és fogalmazta meg a javaslatait, de kaptunk teljes egyházmegye, hitoktatói munkacsoport és munkatársi csoportok által összegyűjtött gondolatokat is.
Milyenek voltak a visszhangok?
A vélemények alapvetően pozitívak voltak és megfogalmazták azt, hogy jó irányba indultunk el. Az értékelésekben többször megjelentek az „alapos, átgondolt és megvalósítható" jelzők. A munkaanyag beszélgetésre és közös gondolkodásra hívott, ezt bizonyítják a megfogalmazott javaslatok is. Még kifejezőbb szimbólum egy-egy év fő vezérfonalához, ötletek néhány konkrét témához, kifejezések pontosítására irányuló javaslatok, további lehetőségek kiaknázására való buzdítás, a mindennapok realitásának még erősebben figyelembe vétele, és így tovább.
Milyen következtetés vonható le a hozzászólásokból?
A visszajelzésekből is érezhető az a sokszínűség, mely egyházunkban jelen van, mind kegyességileg, mind szemléletmódban. Ez különösen megmutatkozik, amikor ugyanarról a témáról teljesen eltérő módon nyilatkoznak a véleményezők. Például a bibliai történetek sorrendiségére vonatkozóan néhányan ragaszkodnának a bibliai kronológiához, míg mások azt kifogásolják, hogy túlságosan is kötődünk ahhoz, hiszen egy gyermek számára - főleg az alsóbb évfolyamokon - egyáltalán nem fontos ez még. Sokkal hasznosabb a kisebbek számára, ha kulcstémákon keresztül ismerik meg Isten Igéjét. Hasonlóan ellentétes meglátások tükröződnek a történetek mennyiségében is. Bár a tantervi anyag sokat tesz a jelenlegi túlzsúfoltság megszüntetéséért, még így is vannak, akik számára túl sok a tanítandó történet és több, helyi sajátosságokra szabadon felhasználható órakeretet várnának. Mások viszont éppen attól tartanak, hogy túl sok a szabadság.
Mit értékeltek a tantervben a legjobbra?
Az alapkoncepciót nagyon jónak találták. Egyrészt vonzó az évenkénti fő vezérfonal, valamint az évente visszatérő koncentrikus körök gondolata, melyek lehetőséget adnak arra, hogy folyamatosan mélyülhessen el egy-egy terület: a gyülekezeti alapfogalmak, az imádságos lelkületre nevelés, a Szentírás naponkénti olvasására nevelés. Ugyancsak pozitív volt a fogadtatása annak, hogy előtérbe kerülnek az etikai kérdések, olyan élethelyzetek, melyekkel a gyermekek, fiatalok naponként szembesülnek. Ezekben Isten Igéje alapján kaphatnak útmutatást. Ugyancsak örömmel vették azt, hogy az egyháztörténet tanítása nem egy tanév tömbösített anyaga lesz, hanem ötödik osztálytól az adott év történelem-tananyagához kapcsolódóan jelennek meg egyháztörténeti személyek. Így a tanulók már meglévő tudásához kapcsolódhatunk, több lehetőség adva az egyháztörténeti szemléletmód átadására az évszámok és események bemagoltatása helyett. Mindezek mellett jó visszhangja volt annak is, hogy a tantervben előtérbe kerül a reformátusság alapvető fogalmaiba, szimbólumaiba, református gyülekezeteink világába való bevezetés.
Mi kapta a legtöbb kifogást?
Ahogyan nincs olyan, hogy „legjobb" egy tantervben, úgy nincs „legtöbb kifogás" sem. Javaslatok a legkülönbözőbb területeken érkeztek, egy-egy év tematikájába plusz témát vagy fogalmi változtatást szorgalmaztak. Ha mégis a visszajelzések közötti leggyakoribbat kellene kiemelni, akkor az énekek tartoznának ide. A minimum követelmények között jelenleg a legminimálisabb szerepel, egy Református Énekeskönyvbeli és egy ifjúsági/gyerekének. Ezt általában nagyon kevésnek találták. Elhangoztak konkrét javaslatok a bővítésre, de számbeli határok is. A legmeggyőzőbb és végül is a legreálisabb a kötelező énekek számának tízre bővítése. Öt ének a gyülekezeti énekeskönyvből és öt gyermek/ifjúsági ének tartozzon egy tanév minimum követelményéhez. Ezen kívül is nagyon sok jó, megfontolandó javaslat érkezett, többek között jogos igényként jelent meg az, hogy a gyermekteológia felfedezései épüljenek be a tantervbe, valamint kapjon még nagyobb teret a református közösségbe való bevezetés is.
Min fognak változtatni a beérkezett vélemények alapján?
Több változtatásra lesz szükség. Például a pedagógiai koncepcióba bekerülnek még pontosításra szoruló részek, a katechéta személyéről jellemzők és a célrendszerről is. Az egyes évek tananyagában is vannak olyan témák, melyek tartalmukban maradnak, de megfogalmazásukon érdemes finomítani. A teljes koncepció váltására a visszajelzések szerint azonban egyáltalán nincs szükség.
Mikorra érnek a kerettanterv megalkotási folyamat végére?
Egy tantervi fejlesztés soha nem állhat le teljesen, igazán modernek és időszerűek csak akkor lehetünk, ha simítások, formálások folyamatosan lesznek a már meglévő anyagon. Amikor a jelenlegi tantervi munka nyugvópontra jut, akkor is jelen kell lennie a folyamatos fejlesztésnek a háttérben. A tantervi anyagot az idei novemberi zsinati ülésszakra szeretnénk benyújtani. Ehhez az elkövetkezendő időszakban el kell, hogy készüljenek olyan tágabb háttéranyagok is, mint például bővebb kifejtése annak, hogy ki a gyermek és milyen tipikus életkori sajátosságai vannak a hit, imádság, Istenkép fejlődése szempontjából. De ezek után magát a tantervet is legalább ötévente érdemes fölülvizsgálni és a szükséges változásokat megtenni.
Többször említ korszerű eszközöket a munkaanyag. Mi minősül modernnek a hittan oktatásban?
Amikor a tantervi munkaanyag modern és korszerű taneszközökre utal, akkor olyan segédletekre gondol, amelyek használják a mai lehetőségeket, az internetet, a média, stb. Az interneten minél több segédanyagot kell elérhetővé tennünk, illetve akár a hittankönyvekhez és a hittanoktatáshoz is hasznos lenne egy internetes portál, ahol gyermekek, fiatalok, ugyanakkor hitoktatók és lelkészek is találnak háttéranyagokat, feladatokat, ötleteket, játékokat.
Modern a tanterv, taneszköz akkor is, ha a felfogásában az. Tudásképében, látásmódjában nem az ismeretek állnak a középpontban, hanem a komplex személyiségfejlesztés. A katechézis modernsége abban is megjelenhet, ha lehetőségünk van arra, hogy a segédleteink folyamatosan időszerűek legyenek. Miközben tudjuk, hogy fontos szempont, hogyha lehetőség adódik, használjuk ki a digitális tábla, internet, média adta lehetőségeket, de végig szem előtt kell tartani azt is, amit át akarunk adni: az Isten örökkévaló és állandó üzenetét. Minden, amit ehhez jól föl tudunk használni, az eszköz és lehetőség – de nem pótolhatja és nem helyettesítheti a lényeget, az Igét.
Új tantervhez új tankönyv is kell. Hogyan készülnek majd azok?
Az előzetes koncepció szerint nem egy ember készítené majd a tankönyveket, hanem külön-külön munkacsoport tartozna az általános iskola elsőtől negyedik és ötödiktől nyolcadik osztályához. Ebben a munkacsoportban helye van a katechetikai szakembereknek, akik tartalmilag foglalkoznának az egyes leckékkel, de az illusztrációkat kézben tartó grafikusnak, játékokat, kreatív feladatokat javasló szakembernek is. Általános igénye a katechétáknak, hogy készüljenek tartalmilag megalapozott, jól használható, ugyanakkor esztétikailag szép és színes tankönyvek. Reméljük a tanterv, várhatóan novemberi Zsinati ülésen való elfogadása után, az MRE Zsinata a szükséges keretösszegeket a segédanyagok fejlesztéséhez is hozzárendeli. Ezzel téve lehetővé a várakozásoknak megfelelő hittankönyvek elkészítését. A tankönyvek mellett fontos lenne új tanári segédletek készítése is, amit most már sokkal inkább csak Interneten elérhető változatban jelentetnénk meg, nem kinyomtatva. Így gyorsabban lehet frissíteni, újítani, további ötleteket kapcsolni hozzá. Szeretnénk további digitális segédleteket is készíteni az új tantervhez (PPT óravázlatok, szemléltetések, stb.), amelyek szintén az interneten lennének elérhetőek.
Korábbi cikkeink a témában: https://reformatus.hu/mutat/7048/; http://www.reformatus.hu/mutat/7293/
Kováts Annamária, kép: Sereg Krisztián