„Szegedi Kis István életének nemcsak küldetése volt, hanem üzenete is” – írta Demeter Ottó esperes Mucsi András tanár, békési presbiter Az úr követe egy széteső országban – Szegedi Kis István kalandos élete és kora című könyvének ajánlójában. A művet a békési református gyülekezet adta ki október végén. A szerző a reformátor halálának 450. évfordulója és az általa alapított békési iskola 470 éves fennállása előtt tiszteleg a kötettel.
Szegedi Kis István a reformátorok második nemzedékéhez tartozott, katolikusnak született, külföldön tanult, megérintették előbb a lutheri eszmék, majd a helvét irányzat híve lett. Az alsó-dunamelléki reformátusok püspökévé is megválasztották. Neve a teológusok körében ismert, de a nagyközönség már kevésbé tud róla.
1505-ben született Szegeden, kun származású, de városi polgárrá vált családban. A városban a kunoknak külön utcája is volt a 16. század elején, olyan sokan cserélték a Kiskunság nehezebb életkörülményeit a virágzó városra.
„A magyar egyháztörténelemben Szegedi Kis István volt az, akinek géniusza megszabta a református mozgalom fejlődését Magyarország ottomán megszállás alatt levő részében” – idézi Unghváry Sándort a könyv, amelyben betekintést nyerhetünk a reformátor életébe, például egyetemi éveibe is, amelyeket Bécsben és Krakkóban kezdett, majd német egyetemeken folytatott. Megtudhatjuk azt is, hogy meg kellett dolgoznia azért a pénzért, amiből ki tudott utazni, és finanszírozni tudta a tanulmányait, dolgozott például Gyulán is iskolamesterként. Végül eljutott Wittenbergbe is, és a könyv nagyon jól bemutatja, milyen fontosak voltak a német protestáns egyetemek a magyar reformáció szempontjából, hiszen több tucat magyar reformátor, leendő lelkész fordult meg ezeken a helyeken. Wittenbergben Szegedi Kis István találkozott Lutherrel és Melanchthonnal, és hallgatta az előadásaikat.
Életén nyomon követhetjük a reformáció terjedését Magyarországon, és azt is, hogy milyen üldöztetéssel néztek szembe azok, akik hirdették a protestáns tanokat. Szegedi Kis Istvánt hazatérte után Fráter György parancsára katonák támadták meg, és félholtra verve kergették el Csanádról. Kétszáz kötetes könyvtárát is elkobozták tőle.
Egy ideig az Alföldön szolgált, például Cegléden, Mezőtúron és Békésen. Áttekintést kaphatunk a műben arról is, hogy ezen a vidéken hogyan zajlott a reformáció térnyerése.
A szerző szerint a lutheránus alapoktól a reformátor lassan haladt a helvét irányzat felé, amelynek végül az 1550-es években lett véglegesen a híve. Persze a protestáns felekezetek ekkoriban még nem váltak szét élesen Magyarországon, leszámítva talán az unitáriusokat.
Szegedi Kis István ezután Tolnán is tanított, majd lelkésszé szentelték. Volt török fogságban is, végül élete utolsó éveit Ráckevén szolgálta végig. Haláláról még Genfben is írtak.
Művei halála után lettek Európa-szerte ismertek. Ez főleg barátjának és tanítványának, Skaricza Máténak volt köszönhető. A könyv bemutatja Szegedi Kis István műveit is, amelyek a teológus halála után hazájában több száz évre feledésbe merültek.
A mű fontos témát bemutató, a szélesebb közönség számára újdonságot jelentő ismeretterjesztő munka. A könyvet leginkább a kora újkori Magyarország és a reformáció iránt érdeklődő fiataloknak tudjuk ajánlani, vagy olyan idősebbeknek, akik nem ismerősek annyira ebben az időszakban, mert a szerző megfelelő hátteret ad, és alaposan leírja a korszak társadalmi, egyházi, oktatási és politikai viszonyait. Időnként talán indokolatlannak is érződhetnek ezek a leírások, ha az ember szigorúan vett életrajzot vár a könyvtől, de az ilyen háttérfejezetekben sok fontos információt megtudhatunk a reformációról és a 16. századi Magyarországról.
A kiadvány megvásárolható a békési református gyülekezetnél.