A pünkösdvasárnapi mise a végéhez közeledett a Szent Ferenc katolikus templomban a nigériai Owo városában. A kórus a záró éneket énekelte, amikor a fegyveresek berontottak. Az első, akit lelőttek, egy fiú volt, aki a templom bejárata mellett cukorkát árult az istentisztelet előtt és után. Aztán válogatás nélkül lőttek mindenkire, majd dinamitot dobtak a hívek közé, és robbantottak. Aki menekülni próbált, kint is golyózápor fogadta. Legalább ötvenen meghaltak. A nigériai kormány gyanúja szerint a támadást az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány (ISWAP) követhette el, de a nyomozás még tart.
Az owoi templom a támadás után
Nigéria délnyugati vidéke eddig a békésebb területek közé tartozott az országban, de úgy tűnik, a vallási alapú erőszak elérte az eddig nyugodtabb városokat is, hiába ígérte a nigériai kormány, hogy megakadályozza a további összecsapásokat. Nigéria lakossága jelenleg meghaladja a 200 milliót. A becslések szerint 52 százalékuk keresztény, 48 muszlim. A római katolikusok összlétszáma körülbelül 29 millió, míg a protestánsoké 60 millió.
Nyugtalanító a nigériai kormány tehetetlensége
Nincs arra utaló jel, hogy Owo környékén pásztorok és földművesek közötti összecsapások zajlanának, így biztosra vehető: a pünkösdi támadás a fulani keresztényüldözés része – írta nekünk Dr. Uma A. Onwunta nigériai lelkész, a Református Egyházak Afrikai Közösségének (ACRC) elnöke.
A tiszteletes beavatott minket: a fulani nép vágya, hogy a szövetségi kormány törvénybe foglalja a legeltetésről szóló törvényt, amely lehetővé tenné számukra, hogy az ország összes államában jelentős területeket foglaljanak el a szarvasmarháik legeltetésére. Ez ellen Nigéria déli részének több állama tiltakozott.
Nigéria déli részén a keresztények és a muszlimok viszonylagos békében élnek, az ország északi részén viszont a keresztények állandó elszenvedői a muszlim szélsőségesek támadásainak – osztotta meg Uma A. Onwunta. Elmondása szerint előfordul, hogy megtérésre kényszerítik a keresztényeket, felgyújtják a templomaikat, megnyomorítják vagy megölik őket, esetleg arra kényszerítik őket, hogy a család fiatal lányait muszlimokhoz adják feleségül.
Püspökök a templomban pár nappal később
A pünkösdi támadás ügyében a nyomozás egyelőre még tart, így nem lehet biztosra tudni, kinek a műve, de feltételezések szerint a szomszédos országokból érkezett fulani szélsőségesek követték el. Ezzel párhuzamba állítható az is, hogy körülbelül két héttel ezelőtt fulani pásztorok elrabolták a Nigériai Metodista Egyház néhány vezetőjét, akikért végül 100 millió nigériai nairás (körülbelül 89 millió forint) váltságdíjat kaptak.
Az ACRC elnöke szerint nagyon nyugtalanító a nigériai szövetségi kormány látszólagos tehetetlensége vagy akaratának hiánya a beavatkozásra. Sőt, a nigériai kormány biztonsági szervezeteinek egy részét a nigériai muszlimok és a fulani nép tagjai uralják. A nigériai kormány számos erőfeszítést tett a biztonsági szervezetek modernizálására és a személyzet kontroll alatt tartására, de ezek többnyire sikertelennek bizonyultak.
Továbbra sem látszik, hogy a nemzetközi közösség és a globális ökumenikus testületek hogyan tudnák segíteni a tehetetlen keresztény polgárokat, akik nem tudják megvédeni magukat. A magyar kormány támogatása ugyanakkor nagy segítség az owoi támadás elszenvedőinek – írta e-mail üzenetében Uma A. Onwunta.
Magyar segítség
A magyar kormány 10 millió forint összegű gyorssegélyt küldött a térségbe a Hungary Helps – Magyarország segít program útján. Az adományokat az orvosi mentési erőfeszítésekre, valamint a kenyérkereső nélkül maradt családok, árván maradt gyerekek ellátására fordítják. Azbej Tristan üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár beszámolt róla, hogy beszélt telefonon Jude Ayodeji Arogundade püspökkel, akinek egyházmegyéjében történt a barbár támadás, és tolmácsolta neki a magyar emberek együttérzését. Imáinkban az áldozatokkal és hozzátartozóikkal vagyunk – írta Facebook-oldalán Azbej Tristan.
Vita az Európai Parlamentben
Az Európai Unió is elítélte a szörnyű támadást, Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő megdöbbentőnek nevezve a történteket, amelyek mutatják, hogy az „elfogadhatatlan és értelmetlen” erőszak átterjedt Nigéria eddig békés területére is. Borell hétfőn még határozottan kiállt a vallásgyakorlás szabadsága mellett. Ugyanakkor Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlament plenáris ülésén szerda este úgy fogalmazott: Nigériában már több éve egyre romlik a biztonsági helyzet, az erőszak azonban nem a vallási ellentétekben gyökerezik, hanem abban, hogy az ott élők a szűkös erőforrások miatt rivalizálnak. Neki több képviselő is válaszolt, például a magyarok közül Hölvényi György, aki szerint fel kell hagyni a közömbösség által szült passzív diszkriminációval, és az Európai Parlament képviselőcsoportjaiban dolgozni kell azért, hogy a testület képes legyen fellépni a nyílt keresztényüldözéssel szemben.
Ak-47-essel mennek kecskét legeltetni
Még egyik dzsihadista szervezet sem vállalta magára a támadást, de egyértelmű, hogy vallási indíttatású merényletet követtek el az egyik owoi katolikus templom ellen – értékelte az eseményt Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet szakértője, Afrika és kiemelten a Száhel-övezet kutatója.
Nigéria (zölddel) és a Száhel övezet (barnával) szűken vett, földrajzi értelmezésű kiterjedése Afrika térképén. Politikai értelemben a Száhel-övezetet nagyobb területre használják, általában beleértik Nigéria nagy részét is
A kutató szerint nem szokványos, hogy Nigéria délnyugati részében történjen ilyen támadás, a radikális iszlamista szervezetek inkább az ország északkeleti térségében aktívak. Ugyanakkor a keresztények ellen elkövetett támadások száma a Száhel-övezetben kiugróan magas, Nigéria hetedik az Open Doors nemzetközi emberi jogi szervezet listáján, amely azokat az országokat rangsorolja, amelyekben a keresztények a legtöbb üldöztetést szenvedik el.
Püspökök látogatják meg a támadás sérültjeit a kórházban
Tóth Klaudia lehetségesnek tartja, hogy végül kiderül, nem kifejezetten valamelyik dzsihadista szervezethez köthető a támadás, hanem banditákhoz, fegyveres csoportokhoz, akik vallási indíttatásból lecsaptak a keresztény hívekre. A muszlimok és a keresztények közötti ellentétek másik forrása az, hogy a főleg muszlimok által lakott északi rész sokkal szegényebb, sokkal inkább sújtja a klímaváltozás, a Szahara terjeszkedése, mint a déli, keresztények lakta régiókat. Délen vannak a nagy kikötők, gazdasági központok, a halászati lehetőségek és az olajlelőhelyek is. Ez a gazdasági, politikai ellentét szorosan összekapcsolódik a vallási megosztottsággal – mondta a Migrációkutató szakértője. Szerinte fontos megemlíteni a pásztorkodó fulánik és a letelepedett farmerek közötti állandó ellentéteket is. A pásztorkodó életmódot folytató közösségek nagyrészt muszlimok, és a klímaváltozás miatt egyre délebbre kell hajtaniuk az állataikat, és sokszor a letelepedett, keresztény földművesek földjeire hajtják őket. A Boko Haram dzsihadista terrorszervezet erre nagyon rá is játszik, és fegyvereket ad ezeknek a fulani pásztoroknak, akik AK 47-essel mennek kecskét hajtani, és a keresztény földművesek nem nagyon tudnak ellenkezni velük.
A Boko Haram (jelentése hausza nyelven: „a nyugatosodás szentségtörés”) iszlamista mozgalom, melyet Mohammed Yusuf alapított Nigéria északkeleti részében 2002-ben. 2009-től merényleteket és egyéb erőszakos cselekményeket hajtott végre. A mozgalom eredeti célkitűzései a nigériai korrupció és igazságtalanságok felszámolása, valamint az iszlám törvénykezés, a saría bevezetése voltak. Később a csoport a biztonsági erők által megölt Yusuf és más csoporttagok halálának megbosszulására esküdött fel. A csoport az Al-Káidától kapott pénzt és kiképzést. 2013-ban Nigéria elnöke, majd az Egyesült Államok is terrorszervezetté nyilvánította. 2014 augusztusában új iszlám állam létrejöttét kiáltották ki Nigéria általuk ellenőrzött északkeleti részén. 2015 márciusában a Boko Haram hűséget fogadott az Iszlám Állam (ISIS) nevű közel-keleti terrorszervezetnek, ezáltal annak része lett. Belső viták után több százan elhagyták a szervezetet, és megalakították „az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Tartományát”. 2019-ben Nigéria elnöke, Muhammadu Buhari azt állította, hogy a Boko Haram „technikailag vereséget szenvedett”, támadásaik mégis folytatódtak.
A kutató arról is beszélt, hogy a nigériai politikában az elmúlt választási kampányok fontos eleme volt a keresztények megvédése, és hamarosan választások lesznek Nigériában, ahol biztos ismét napirendre kerül a téma. Viszont azt lehet látni, hogy ezek a dzsihadista szervezetek már regionálisan működnek, és a környező országokban is merényleteket hajtanak végre. A kormányok próbálják azt sugározni a lakosoknak, hogy kezelik a helyzetet, de még mindig a mindennapos események közé sorolhatók ezek a terrorcselekmények. Minden napra legalább két-három olyan támadás jut, ami emberéletet követel. Templomok vagy papok, lelkészek ellen minden hónapban minimum 3-4 támadást elkövetnek Nigériában – mondta el Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet munkatársa.
Részlet az Egyházak Világtanácsa közleményéből
Ez a barbár támadás az emberiség elleni bűncselekmény, és az élet szentsége elleni merénylet. Egy ilyen szörnyűségnek nem lehet sem vallási, sem egyéb igazolása.
Az EVT csatlakozik Nigéria egyházaihoz és minden békeszerető népéhez, hogy a lehető leghatározottabban elítélje ezeket a támadásokat. Emberei életének és javainak védelme minden kormány fő kötelessége, ezért az EVT sürgeti a nigériai kormányt és hatóságokat, hogy teljesítsék ezt a kötelezettséget, állítsák helyre a biztonságot az ország összes érintett területén, és biztosítsák, hogy az elkövetőket elfogják és felelősségre vonják bűneikért.
Az EVT szolidaritását és támogatását fejezi ki a nigériai egyházak számára, miközben igyekeznek teljesíteni alapvető szolgálatukat az igazságosság, a béke, az emberi méltóság és jogok védelmében ebben az eszkalálódó válságban. Imádkozzunk, hogy e kihívások közepette is megtapasztalják Isten jelenlétét és szeretetét.
A legtöbb hite miatt megölt keresztény
Az Open Doors nemzetközi szervezet 2022-es jelentése szerint a világon közel 360 millió keresztény szenved el valamilyen mértékű üldöztetést hite miatt. Afrikában minden ötödik keresztény ki van ennek téve. Nigériában különösen erőszakosak a keresztényeket elnyomó csoportok. Az elmúlt évben a világon majdnem hatezer keresztényt öltek meg a hite miatt, 79 százalékuk Nigériában vesztette életét.