Eutanázia, adakozás, hat milliárdos veszteség – ezekről a témákról volt szó testvéregyházunk vezető testületének záró ülésén. A Rajnai Egyház Zsinata az orvosi kezelés felfüggesztésének joga mellett foglalt állást.
A pénteken véget ért zsinat amellett, hogy köszönetet mondott mindazoknak, akik szívükön viselik a haldoklók és rokonaik sorsát, a palliatív ellátás kiterjesztését sürgette. Egy tartózkodás mellett elfogadta azt az állásfoglalást is, amelyben a betegek önrendelkezésének, konkrétan az előzetes nyilatkozatuk megkérdőjelezhetetlenségét és az orvosi kezelés elutasítására való jogukat hangsúlyozta a 219 zsinati tag. A zsinat egyben arról is döntött, hogy az öngyilkosság kérdése kapcsán további tanulmányokat folytat a teológiai bizottságban.
Erény a gondoskodás és az együttérzés
A Rajnai Egyház elsőként döntött arról, hogy az eutanázia kérdésében az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) „Ideje van az életnek és ideje van a halálnak” címet viselő orientációs segítségére, etikai állásfoglalására a vonatkozó egyházi viták alapvetéseként tekint. A dokumentum a halált meggyorsító döntések és a haldoklókról való gondoskodás kérdéseiben kíván tájékozódást nyújtani és segítséget adni. A kérdés, hogy meddig kell élni és mikor és hogyan kell méltó módon meghalni, nagyon sok európai országban foglalkoztatja a közvéleményt.
Testvéregyházunk zsinata elkötelezte magát az orvosokkal, ápolókkal, a diakóniai intézmények ápoltjaival és munkatársaival folytatott párbeszéd, valamint a haldoklók és hozzátartozóik lelkigondozásának megerősítése mellett. Az egyház maga is mindent megtesz azért, hogy a palliatív kezelést és a hospice ellátást kiterjessze és megerősítse.
„Isten képére teremtve minden egyes ember olyan elidegeníthetetlen méltóságot hordoz, amit nem lehet feltételekhez kötni” – fogalmaz a GEKE nyilatkozata. Ám az élethez való jog nem jelent életre kötelezettséget. „A keresztyén élet alapvető vonása és a keresztyén erkölcs kezdetektől elidegeníthetetlen része a gondoskodás kötelessége és az együttérzés erénye, különösen a szenvedőkkel szemben.” – érvel a nyilatkozat. A gyakorlatra nézve ez azt jelenti, hogy „a társadalmak, közösségek és egyházak alapvető felelőssége annak biztosítása, hogy megfelelő ápolás, vigasz és fájdalomcsillapítás mindenki számára elérhető legyen.”
Szakértő a zsinaton
Ulrich Körtner, a GEKE szociáletikai munkacsoportjának tagja a zsinat főtémája kapcsán tartott előadásában kiemelte, hogy ugyan az emberi élet kérésre történő kioltása sem igazolható etikailag, az orvosi kezelés felfüggesztése ezzel szemben nemcsak hogy elfogadható erkölcsileg, hanem bizonyos esetekben egyenesen követendő. „Sem jogi, sem keresztyén szemszögből nincs jogunk arra, hogy embereket életre és továbbélésre kényszerítsünk, még akkor sem, ha mindent meg kell tennünk azért, hogy az élet felbecsülhetetlen értékű és egyszeri adományát tiszteletben tartsuk” – fogalmazott a bécsi professzor. A születéskor várható élettartam növekedése, a komoly gondozásra szoruló emberek számának gyarapodása, az öregkori betegségek terjedése mind a rohamosan fejlődő gyógyászat határainak kérdéséhez vezetnek. A GEKE dokumentuma szerint nem is a túlzott orvosi ellátás, hanem a haldoklók magánya jelenti a legnagyobb társadalmi problémát. Körtner utalt arra, hogy az aktív orvosi beavatkozást nem minden esetben ítélhetjük erkölcsileg magasabb rendűnek, mint az arról való lemondást.
20 millió eurós veszteség
A zsinat ülését beárnyékolta az egyház által birtokolt, a gazdálkodás átalakításában fontos szerepet betöltő cég tavalyi vesztesége. A könyvelésre, pénzügyi elszámolásra, személyzeti politikára, szoftverfejlesztésre és hasonlókra szakosodott Kft. egy elhibázott, a csalás gyanúját is felvető tőzsdei tranzakció eredményeképpen jutott pénzügyi nehézségbe. A súlyos veszteség azzal fenyeget, hogy megingatja a strukturális átalakításokkal szembeni bizalmat. Zárt ülésén a zsinat független vizsgálóbizottságot hozott létre, amelynek a vezetés és felügyelet struktúráinak alapvető kérdéseit kell áttekintenie. Emellett a büntető és polgári jogi felelősség kivizsgálása is folyamatban van.
Adakoztak a zsinati tagok
A zsinaton hagyományosan két célra gyűjtöttek adományt. A nyitó istentiszteleten az amerikai testvéregyház, a Krisztus Egyesült Egyháza (UCC) javára adakoztak a zsinati atyák, amivel a Visconsin-i fogvatartottak mintegy kétszáz önkéntes bevonásával zajló lelkigondozását támogatták 2200 euróval. Napidíjaikból a zsinati tagok 3 800 eurót gyűjtöttek egy Haitin létesítendő pedagógiai képzési központ létrehozására.
Külügyi Iroda