Ünnepi istentiszteletre gyűltek össze az örmény reformátusok Szíria második legnagyobb városában március 21-én, hogy a megújult Bétel templomért adjanak hálát. A felújítás és járvány miatt hosszú hónapok után először tartottak istentiszteletet a templomban, amit az éppen tíz éve kezdődött háború során bombatámadás ért, és most magyar támogatásból nyerte vissza régi pompáját. A templomszentelés egyben az új kezdetbe vetett remény ünnepe volt, amelyen ortodox, katolikus és protestáns egyházi vezetők mellett a helyi politikai döntéshozók és a városvezetés is képviseltette magát.
Béketeremtés és hídverés a romokon
A templomszentelés ökumenikus egyházi és társadalmi esemény volt egyszerre. A helyi keresztyén egyházak képviselői és a tartományi kormányzati, valamint városi képviselők jelenlétében tartott ünnepi alkalmon Harout Selimian, a gyülekezet lelkésze, a szíriai reformátusok elnöke a kiengesztelődés és béketeremtés evangéliumi szolgálatára emlékeztette az egybegyűlteket. Egyben köszönetet mondott a nyugati segítségért, elsősorban is a Hungary Helps program keretében folyósított magyar támogatásért, aminek köszönhetően megújulhatott a gyülekezet hajléka. A templom annak ellenére megtelt hívekkel, hogy a gyülekezet tagjainak mintegy ötöde menekült el az országból a háború során, a 250 családból alig kétszáz maradt Szíriában, közülük is többen költöztek az ország más részeire. A gyülekezet a fegyveres összecsapások és a koronavírus-járvány következtében ráadásul 88 hűséges tagját gyászolja. Ilyen körülmények között az ünnepi eseményről az újrakezdés és újjáépítés reménykeltő jeleként számolt be a helyi sajtó is.
A gyülekezet lelkésze kiemelte, hogy a Közel-Kelet a keresztyénség bölcsőjeként, sok kultúrájú és vallású közösségével ma is a kiemelkedően fontos térség a világban. „Az elszabadult gyűlölet pusztító rombolását követően eljött az újjáépítés ideje”, az új kezdet, amiben a még inkább megfogyatkozott keresztyénség aktív részvétele a társadalom és az ország egészének érdekét szolgálja. Mint mondta, a reformátusok ökumenikus együttműködésére és társadalmi felelősségvállalására – ami a vallási, nemzeti és kulturális értelemben is sokszínű Szíria történetében meghatározó módon járult hozzá az elmúlt csaknem egy évszázadban a békés együttéléshez, az oktatás és egészségügy fejlődéséhez – az újjáépítés idején is számíthatnak a szíriai emberek.
„Ha tudományos alapossággal és elfogulatlansággal vizsgáljuk a térség történelmét, akkor egyöntetűen bebizonyosodik, hogy a nemzetek és kultúrák születése elválaszthatatlan a keresztyénségtől, amelyik meghatározó szerepet játszott a közel-keleti népek felvirágzásában és megújulásában. A Közel-Kelet a multikulturális együttműködés és békés együttélés bölcsője és maradandó mintája is egyben” – fogalmazott az 1992 óta a gyülekezetben szolgáló lelkész, aki a hónap elején védte meg a 19. századi „örmény reformációt” és a presbiteriánus-református megújulás egyházi és társadalmi hatását vizsgáló doktori disszertációját Jerevánban.
Az örmény református közösség elnöke szerint éppen ezért nem kérdés, hogy van-e jövője a keresztyénségnek Szíriában és a térségben. „A politikai helyzet folyton változik, háborúk mindig lesznek, szövetségesek jönnek és mennek, az ígéreteket a jövőben is meg fogják szegni. De születnek majd új szövetségek, az ellenségekből pedig barátok lesznek. Ez az újrakezdés feltétele, s ha mindannyian megtesszük a magunk engedményeit és szövetségesként tekintünk egymásra, a kultúránk újból felvirágzik majd” – fogalmazott Selimian egy örmény lapnak adott interjúban a templomszentelést megelőzően.
„Lelki fejlődésre és oktatásra van szükségünk ahhoz, hogy hidakat építsünk az ember és a Teremtő, valamint ember és ember között” – jelölte ki az utat a helyi televíziótársaságnak adott interjúban Selimian. Az ünneplő közösség, az egyházi, vallási és világi elöljárók együttléte és közös imádsága is annak kézzel fogható jele, hogy a Szíriát megosztó ellenségeskedés közepette a helyiek útmutatást meríthetnek abból, amit az évszázadok során elsajátítottak: a „békés együttélés művészetéből”.
Egy „lájknyira” a szolidaritástól
Az eseményt a gyülekezet közösségi oldalán is közvetítette, ahol videófelvételt és képes beszámolót is közzétett az ünnepségről. A templomszentelést beharangozó videóban pedig virtuálisan a megújult épületbe is bebocsátást nyerhetünk.
„Az Úr házába megyünk!” (Zsolt. 122,1) újult erővel és és nagy odaszánással, akárcsak a zsoltáros. Nagy örömmel adjuk hírül ismét, hogy az örmény református Bétel gyülekezet templomának felújítási munkálatai befejeződtek. Hívunk mindenkit, hogy jöjjön el és vegyen részt a templom újraszentelése alkalmából március 21-én tartandó ünnepi istentiszteleten. A templom kapui újból kitárulnak a gyülekezetünk tagjai előtt, amivel egyben a reménység új távlata nyílik meg számunkra. Isten áldjon, vezessen és őrizzen mindannyiunkat - hangzik a videóüzenetben.
Itthon Szíriában – távol az otthontól
A gyülekezetet az anatóliai Maraş (mai nevén Kahramanmaraş) városából az örmény népirtás elől menekülő közösség alapította 1920-as években. Aleppó befogadta az örmény menekülteket, akik 1922-ben tartották első istentiszteletüket ezen a helyen. Amerikai misszionáriusok vásároltak annak idején egy udvarházat a számukra, ahol al-Hamidiya néven fából templomot és egyszerű iskolaépületeket húztak fel. A gyülekezeti tagok többsége kétkezi munkás, özvegy, árva és fiatal volt akkoriban, hiszen az értelmiség és a középkorú férfiak többsége még Törökországban életét vesztette az üldözés során. A gyülekezet a folyamatosan érkező menekült családok csatlakozásával egyre nőtt, korabeli feljegyzések szerint 1932-ben csaknem 1600 hívő vett részt egy-egy vasárnapi istentiszteleten az ideiglenesen felépített templomban. A közösség 1934-ben határozta el, hogy új hazájában megépíti az egykor szülővárosukban álló templom mását, amelyik 1937-ben nyerte el mai formáját. A gyülekezet pedig ekkor vette fel mai nevét: Bétel, azaz Isten háza.
Aleppó vesszőfutása 2012-ben kezdődött, a városban zajló összecsapások öt éve alatt helyrehozhatatlan károkat szenvedett a kulturális világörökség részét képező megannyi épület; mecsetek, piacok és középületek tömkelege áll azóta is romokban. Az iszlám szélsőségesek, lázadók, katonai szabadcsapatok és a kormányerők öt évig folytattak ádáz küzdelmet a településen, aminek során az arab reformátusok templomát a földdel tették egyenlővé, rakétatámadás ért több arab és örmény református iskolaépületet, elpusztult az iskolabusz park és több szent hely évekig romokban hevert.
Aleppó egy ébredező oázis
Feltámad-e hamvaiból Aleppó, a sivatagi főnix? Vagy ezúttal hosszú álomba merült az emberi kultúra bölcsőjének hányattatott sorsú fellegvára? Az öt éven át ostromlott, egyes részein porig rombolt szíriai nagyvárosban jártunk, nem sokkal annak felszabadulása után.
A Bétel gyülekezet templomának „csak” a tetőszerkezete és néhány tartóeleme sérült egy eltévedő rakéta becsapódása során. A rakétahüvely azóta is a lelkész irodájának sarkában áll arra emlékeztetve, hogy az „emberkéz alkotta Isten házát” bármikor elérheti az emberi pusztítás. A templomot ideiglenesen helyreállították még 2015-ben, figyelmüket és erőforrásaikat azonban a súlyosabb károkat szenvedett épületekre; iskolákra és az Emmanuel örmény gyülekezet templomára fordították. Utóbbi 2018-ban született újjá, miután a megszállás éveiben a használhatatlanságig megrongálódott a tetőszerkezete és beomlott az alagsora. 2017 decemberében, alig egy évvel azután, hogy a fegyveres harcok véget értek Aleppó belvárosában, még a romok között találkoztunk a város három örmény református gyülekezetének presbitereivel. A magyar református küldöttség 2019-ben már a megújult templomban vehetett részt hálaadó istentiszteleten.
A nehéz időkben is Isten tenyerében
A frissen felújított épület belülről a Kárpát-medencei református templomok egyszerűségét és letisztultságát idézi. Csak egy dolog hiányzott még, a festett fakazettás mennyezet. Mostantól jelképesen az is jelen van már a templomban, hiszen annak falát ezentúl a magyar küldöttség ajándéka, egy dél-dunántúli falura, Kórógyra jellemző mintájú kép díszíti, az aleppói templomba betérőket pedig az Áldás, békesség! felirat köszönti.
Újra fedél alatt Aleppóban
Az aleppói Immánuel református gyülekezet tagjai amerikai, örmény, német és magyar támogatással újjáépítették a bombatámadásban megsérült templomukat. Képriport az újjáépítésről és a hálaadó ünnepségről.
Üldöztetés, avagy növekedés a hitben
„Az ember azt hinné, az üldöztetés egyenlő a véggel, de én is úgy látom, hogy a szenvedéssel mindig fejlődés jár együtt. Gondoljunk csak Pálra, aki a damaszkuszi keresztyéneket fenyegető terroristából áldássá lett az egész a világ számára."
"Napjaink extremistái, akiknek a szíriai keresztyének a célpontjai, csak félelmet akarnak kelteni, de hit kap lángra. A háború előtt 150-en jártak hozzánk istentiszteletekre, most egyik aleppói gyülekezetben sincsenek 300-nál kevesebben. A templom menedék lett számukra, a megújulás helye, ahol új erőt kaphatnak, mert az egyház a reménység üzenetét hirdeti, amit Istentől kapott. Akik ezzel a hittel találkoztak, maguk is hívők lettek. Szombat esténként már azon gondolkodom, hova ültessem vasárnap ezt a sok embert” – tárta fel a hit és üldöztetés kapcsolatának titkát Harout Selimian a budapesti Skót Misszióban tartott kerekasztal beszélgetésen magyarországi látogatása során még 2018-ban.
Az egyházvezető hangsúlyozta, hogy a református közösség, „amely a genocídium óta a vigasztalás és segítségnyújtás helye volt a városban”, a háború éveiben mindvégig fenntartotta intézményeit, iskolái fogadták a nagyrészt muszlim vallású diákokat, az egyház pedig tovább növelte társadalmi szolgálatát a szír emberek nyomorúsága és kilátástalansága láttán. A nyugati partnerek támogatásával indított humanitárius programok mellett 2013-ban még egy orvosi rendelőt, „poliklinikát” is alapítottak, amely fontos szerepet játszik a környéken élők ellátásában, és amelynek tucatnyi orvosa a koronavírus-járvány terjedése óta mindennapos küzdelmet folytat a járvány megfékezéséért.
„A keresztyének kincse a reménység. Az Úr ígéreteiben gyökerezik élő reménységünk, ami erőt ad arra, hogy folytassuk szolgálatunkat a nehézségek közepette is. A félelem idején a bizalmat tápláljuk, az üldöztetés napjaiban Isten igéjét hirdetjük és dicsőségéről tanúskodunk, megpróbáltatásokat szenvedve megerősödünk Istenben, és jót teszünk azokkal, akik szükséget szenvednek, de még azokkal is, akik üldöznek minket. A reményvesztettség idején Istennek adunk hálát” – vallott a keresztyének szolgálatáról Selimian budapesti előadásában, amelyet megelőzően személyesen is találkozott Orbán Viktor miniszrelenökkel.
Újjáépítés magyar támogatással
Az örmény református közösség beruházásait és társadalmi szolgálatát az elmúlt két évben a Hungary Helps program keretében mi magyarok is jelentős összeggel segítettük. A 2019 elején megítélt több mint egymillió dollárnyi támogatásból az örmény reformátusok számos épülete és intézménye újulhatott meg. Összességében két felújított templom, hat részlegesen felújított iskolaépület, egy megújult ifjúsági tábor, egy újonnan létesült sportpálya, egy kibővített és a 21. századi elvárásoknak mindenben megfelelő, járóbetegek ellátására szolgáló „poliklinika”, valamint egy újonnan létesült háromemeletes, multifunkciós közösségi központ hirdeti a magyarok szolidaritását a helyi örményekkel.
A beruházások mellett humanitárius programra is futotta a támogatásból, ami közvetlenül a kilátástalan helyzetbe került keresztyén családokat segítette a nem csupán drága, de a piacon el sem érhető fűtőolajjal, alapvető élelmiszerekkel és higiéniás eszközökkel, vízzel, valamint élelmiszerjegyekkel.
Az egyház a fenntarható és hosszú távú beruházásaival a reménytelenségben is a háború utáni békés jövőt építi a gyülekezetek, az iskolákban tanuló keresztyén és muszlim diákok számára éppúgy, mint annak a csaknem nyolcszáz örmény református gyermeknek, akik a háború éveiben születettek, és Aleppó három gyülekezetének magyar reformátusok által is támogatott vasárnapi iskoláiban most vasárnap is a várva várt béke korszakára készültek.
„Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy a keresztyének pont az ilyen helyzetre vannak „kitalálva”. A háborús helyzet olyan „pillanat”, amely kihívás elé állítja hitünket. Hitre van szükségünk, hogy a lerombolt házakat újra felépítsük és a hamisság helyére az igazságot állítsuk."
"Hitre lesz szükségünk, hogy megtanuljunk újból bízni a szomszédainkban. Meg akarjuk mutatni másoknak, hogy értük vagyunk itt, segíteni akarunk nekik. Reméljük, hogy ők is kiállnak mellettünk. Minden keresztyén értékünkre és erényünkre szükség lesz ehhez. De Szíria megéri fáradozásunkat” – összegezte Harout Selimian már 2018-ban a megújult Bétel templomot birtokba vevő gyülekezet küldetésének egyik legfontosabb célját, hogy gyógyulást hozzon Szíria megsebzett lakóinak.
