Hogyan legyünk egyház akkor, amikor az épületek zárva vannak? Erre a kérdésre keresték a választ az Egyházak Világtanácsa által szervezett webkonferencián, amelyre több százan „sereglettek össze” szerte a világból. Az előadók több térség és felekezet tapasztalatát osztották meg arról, hogyan alakult át egyházak szolgálata a világjárvány hatására.
Amióta a gyülekezetek arra kényszerültek, hogy bezárják a templomokat és istentiszteleteiket, gyülekezeti alkalmaikat online tartsák meg, „egyszerre valósítjuk meg és teszteljük” a rendszert – mondta Ingeborg Dybvig, a Norvég Egyház kommunikációs igazgatója, aki arra is utalt, hogy számos különböző megoldást láttak a gyülekezetekben.
Heidi Campbell, a Texasi Egyetem kommunikációtudományi professzora, az Újmédia, vallás és digitális kultúra kutatóhálózat igazgatója össze is gyűjtött és dokumentált néhányat ezek közül. A nemrégiben megjelent Távolságtartó egyház: online egyházi szolgálat világjárvány idején című e-könyv szerzője beszámolt arról, hogy az elmúlt két hónapban nagy érdeklődéssel követte, hogyan alkalmazkodtak és alkalmazták egyházak a digitális technológiát. „Páratlanul interaktív környezetben élünk, hogyan használhatjuk ezt ki hatékonyan?” – tette fel a kérdést a főelőadó.
A webinárium előadói és a hallgatóság eleven eszmecseréjük során számos gyakorlati példát osztottak meg egymással.
Jonggoo Kim, a szöuli Sehin Metodista Egyház lelkésze elmesélte, hogy gyülekezete nemcsak online istentiszteletek közvetítésével válaszolt a vírushelyzetre, hanem az egyháztagok a társadalmi távolságtartás tiszteletben tartása mellett elindítottak egy kezdeményezést is többször használatos, mosható maszkok házi gyártására. A maszkokat a rászorulók, menekültek és migránsok között osztják szét, sőt, külföldi partnereknek is jut belőle, „hogy megosszák a húsvét örömét és Isten szeretetét”.
Németországan Peter Reinmann, a Rajnai Egyház lelkész és internetes megjelenésért felelős referense azt figyelte meg, hogy az internetes istentiszteletek egyre inkább építenek a gyülekezeti tagok részvételére, akik könnyebben lépnek kapcsolatba egymással az online térben. „Azt kellett megtanulnunk, hogy másként legyünk egyház, a kulcsfogalom az egyház az otthonaikban lett, ez a vezérelv, amit követünk.”
Az ortodox hozzászóló, Nicolas Kazarian, a Görög Ortodox Egyház amerikai érsekségének ökumenikus részlegvezetője New York belvárosából, a koronavírus-fertőzés egyik epicentrumából jelentkezett be. Mint mondta: nemcsak az online kapcsolat fontos ezekben a napokban, hanem az a valódi kapcsolat, ami mögötte van. „Az istentiszteletnek is meg kell jelenítenie az egyház liturgiai ’méltóságát’, ahogy azt a hívek elvárják akkor is, amikor ténylegesen el tudnak menni a templomba” – hangsúlyozta Kazarian.
A hallgatóság reakcióiból kiemelkedett egy égető kérdés az internetes technológia és online kommunikáció kapcsán. Tudniillik az, hogy a vidéki környezetben élő, leginkább kiszolgáltatott emberek könnyen elveszíthetik a kapcsolatot az „online” egyházzal.
Reimnann erre németországi példával felelt. A „távoli”, azaz a társadalmi távolságtartás szabályait tiszteletben tartó egyház nem feltétlenül költözik csak az online térbe. „Egyes vidéki gyülekezetekben a lelkész nyomtatott formában helyezi el igehirdetését és imádságait a helyi közértben” – mutatott rá a rajnai lelkész.
„A szándék a lényeg, hogy az egyházat az emberek otthonaiban vigyük.”
A konferenciát moderáló Mikie Roberst, az EVT lelki életért felelős programigazgatója örömmel fogadta a hallgatóság több tucatnyi kommentjét és kérdését. „Biztosak vagyunk benne, hogy lesz egy második konferencia is, egy webinárium 2.0, ahol a most felmerülő kérdésekre keressük majd a választ közösen. Csak egy példa: hogyan kezeljük az online úrvacsorai közösség teológiai kérdését” – zárta az online konferenciát a hernnhuti testvérgyülekezet lelkésze.