A kulturális örökség európai éve kapcsán az európai egyházak arra kérték az európai intézményeket, hogy növeljék erőfeszítéseiket az istentiszteleti és szent helyek tiszteletének, valamint védelmének biztosítására az uniós törvénykezés szintjén éppúgy, mint az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának keretében.
A felhívást a CEC által Cipruson november 9-én és 10-én egybehívott konzultáción résztvevő negyven egyházvezető fogalmazta meg, kiemelve a kultikus helyek sorsát szabályozó nemzetközi jogi rendszer hiányosságait, amelyeket orvosolni kell, különös tekintettel a jogi definíciókra és a jogorvoslati lehetőségekre. A vallási célú helyek vásárlása, építése, birtoklása, fenntartása és helyreállítása a lelkiismereti és vallásvallásszabadság alapvető jogának elidegeníthetetlen része –hangsúlyozták az egyházvezetők.
A konferencia résztvevői megvitatták, hogyan jelenik meg a kérdés az eltérő jogi, politikai és kulturális környezetben, köztük az egyre inkább szekularizált Nyugat-Európában, illetve azoknak a szent helyeknek az esetében is, amelyek politikai konfliktusok áldozataivá váltak Koszovóban, a megosztott Cipruson, Ukrajnában, Szíriában vagy éppen a zsidó, keresztyén és muszlim közösségnek egyaránt különös jelentőséggel bíró Jeruzsálemben.
II. Krizosztomosz ciprusi érsek arról beszélt, hogy a szigeten a templomok tényszerűen védelemre szorulnak. A vallási jellegű épített örökség ugyanis nem áll a Ciprusi Köztársaság védelme alatt, a templomokat gyakran éri támadás a ciprusi törökök részéről, a kormány pedig nem sokat tesz a rongálások megelőzésére. Az is megesik, hogy a jogszerű tulajdonosok nem léphetnek be a tulajdonukat képző épületekbe és nem tarthatnak istentiszteletet szent helyeiken. „Az istentiszteleti helyek politikai okokból történő bezárása nem segíti a párbeszédet" — fogalmazott a ciprusi külügyminiszter, Ioannis Kasoulides.
III. Theofilosz jeruzsálemi görög ortodox pátriárka a Szentföldről szólva arról számolt be, hogy az elmúlt hónapokban az etnikailag, kulturálisan és vallásilag is sokszínű Jeruzsálem stabilitását egyre több veszély fenyegeti, amit jól példáz a szent hely sorsa. Az egyházak növekvő aggodalommal tekintenek tulajdonukra.
A damaszkuszi örmény egyházmegye püspöke, Armash Nalbandian a szír közösség polgárháború okozta szenvedéséről beszélt. Kiemelt vágya, hogy a vallások közötti viszonylagos béke állapota visszatérjen, ami a konfliktus előtt az országot jellemezte.
Sava Jajic atya, a koszovói Dečani kolostor apátja felszólította a balkán országok politikai vezetőit: „tegyék egyértelművé elkötelezettségüket a kiszolgáltatott vallási közösségek kulturális és vallási örökségének védelmére és kövessenek el minden tőlük telhetőt a szent helyeket érő további pusztítás megfékezésére."
A CEC emberi jogi munkacsoportjának vezetője, Göran Gunner hangsúlyozta, hogy „az istentiszteleti helyek lerombolása súlyosan érinti a vallásos emberek identitását, akiknek legfőbb vágya, hogy a szent helyeiket a jelen és jövő generációk számára a méltóság, integritás és tisztelet jegyében megőrizzék."
A kulturális örökség európai évének fő célja, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre, egyúttal erősítse az európai identitástudatot. Az európai év keretében az Unió népszerűsíteni fogja a kulturális sokszínűséget és a párbeszédet a különböző kultúrák között, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökség gazdasági szempontból is hozzáadott értéket jelent a kulturális és kreatív ágazatokban. Az EU szerint a kulturális örökségnek fontos szerepe van a külkapcsolatokban is, ideértve a konfliktusok megelőzését, a konfliktusok utáni megbékélést és a lerombolt kulturális örökség újjáépítését is.
Külügyi Iroda
Forrás: www.ceceurope.org