Bogárdi Szabó István a koreai testvéregyházak zsinati ülésein köszöntőt mond az európai református közösségek nevében, melyeket egy személyben képvisel, beszámol a Magyarországi Református Egyház missziói stratégiájáról, társadalmi szolgálatáról, valamint mindkét egyház vezetésével egyeztet a partneregyházi kapcsolatokról. Emellett a PROK ökumenikus szemináriumán előadást tart arról is, hogy napjainkban hogyan erősíthetőek a nemzetközi egyházi testvérkapcsolatok.
A tavalyi ülésen Vad Zsigmond esperes, a Zsinat Külügyi és Ökumenikus Bizottságának elnöke képviselte egyházunkat
Az egy hetes út során a dunamelléki püspök igét hirdet a szöuli Lord Church gyülekezetben, valamint a PCK zsinati ülésének záró istentiszteletén. Találkozik a Koreai Presbiteriánus Nőszövetség vezetésével és a PROK Kyung Buk nevű egyházkerületének vezetőivel, utóbbival hosszú évek óta partnerséget ápol a Dunamelléki Református Egyházkerület. Programja részeként találkozik a Károli Gáspár Református Egyetem partnerintézménye, a Hanshin Egyetem rektorával is.
A püspök meghívására a PCK és PROK képviselői 2017 januárjában viszontlátogatást terveznek Debrecenbe, ahol a tervek szerint részt vesznek egyházunk reformációi jubileumi programsorozatának megnyitóján.
Koreai-magyar kapcsolat
Korea az amerikai presbiteriánus misszionáriusok 1884-es megjelenésekor, s a későbbi évtizedekben is nagyhatalmak, elsősorban Kína és Japán szorításában élt. A református hit, akárcsak a reformáció korában a magyar királyságban, Koreában is az egész társadalmi életet átformáló valódi reménység hordozójaként jelent meg és terjedt el. A reformátusságra, hasonlóan hazánkhoz, nemzeti vallásként tekintettek, amelyik különösen az oktatás és nevelés, azaz az iskolái segítségével gyorsan gyökeret vert és gyarapodott. A református keresztyénség a társadalmi életben egyet jelentett az ország függetlenségével és a vallásszabadsággal. Végül a kettészakított koreai félsziget újraegyesítésének célja, a nemzeti egység megteremtése iránti elkötelezettség is sajátos párhuzamot jelent a két közösség életében.
Won Koo Hur, a Koreai Presbiteriánus Egyház vezetője mond köszöntőt Zsinatunkon 2012 novemberében
A Magyarországi Református Egyház testvéregyházi kapcsolatot ápol a két nagy koreai presbiteriánus egyházzal, amit 2006-ban szerződésekben is rögzítettek. Az 50 milliós ország negyede keresztyén, nagyrészük református. A PCK zsinata, ami valójában hatalmas helyi „gyülekezetek" szövetsége inkább, mint egy egységes egyház, 120 „felekezetet" számlál, ahogy ők fogalmaznak, és hitüket gyakorló tagjaik száma meghaladja a hárommilliót. A PCK-ből 1953-ban kiszakadt liberálisabb közösség, a PROK mintegy 400 ezer tagot számlál.
A magyar és a koreai reformátusság közötti kapcsolat több területen is élő: a PCK és a PROK is „állomásoztat" Magyarországon misszionáriusokat, a Debrecen-nagytemplomi gyülekezet évek óta testvéregyházi kapcsolatot ápol a szöuli Myungsung gyülekezettel (PCK). 2011-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a szöuli teológia (Presbyterian College and Theological Seminary) írt alá együttműködési megállapodást, 2012 novemberében pedig zsinati döntés nyomán egyházunk része lett a Budapesten működő Koreai Presbiteriánus Gyülekezetet.
Korea püspöki szemmel
Bogárdi Szabó Istvánt dél-koreai útjára elkísérik a két egyház Magyarországon szolgáló missziós munkatársai, Jeong Chae Hwa, a Budapesti Koreai Református Gyülekezet lelkésze (a PCK részéről), valamint Kim Seon Koo (a PROK részéről), aki feleségével közösen vezeti a Budapesti Koreai Missziós és Kulturális Központot, emellett óraadó a Károli Gáspár Református Egyetemen.
Terveink szerint a püspök minden nap egy rövid blogbejegyzés-szerű írással jelentkezik Koreából, s napi beszámolóiból jobban megismerhetjük távol-keleti hittestvéreink életét.
Szubjektív koreai útinapló
1. rész: Megyünk vissza az időben
2. rész: Istennek története van velünk
3. rész: A nagy csend
4. rész: Ilyet mondani Koreában lehetetlen
5. rész: Függő-vízszintes
6. rész: „Aki elfelejti a múltat..."
Külügyi Iroda – reformatus.hu