Az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE), ahogy korábban az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) tette, megerősítette elkötelezettségét a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme mellett, kifogásolva a Minority Safe Pack elnevezésű európai polgári kezdeményezés elutasítását is.
A protestánsok a kontinens számos országában a teljes társadalom töredékét képviselik csupán, és mára a hagyományosan többségi, nemzeti egyházak is egyre inkább kisebbségi lét felé sodródnak. Ezért nem ritkán a protestantizmust kisebbségi jelenségként írják le. Ez különösen igaz azokra a protestáns egyházakra, amelyek szorosan kötődnek országuk nemzeti vagy nyelvi kisebbségéhez.
Nem csoda, hogy többen nagy várakozással tekintettek a Minority Safe Pack - Egymillió aláírás az európai sokszínűségért elnevezésű európai polgári kezdeményezésre, amelynek célja a nyelvi és nemzeti kisebbségek védelmének megerősítése. 2021 januárjában ugyanakkor az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezés javaslatait – az Unió pillanatnyilag nem rendelkezik általános jogalkotási hatáskörrel kimondottan a nemzeti kisebbségek védelmének terén. A Bizottság arra hivatkozott, hogy az érvényben lévő (keret)szabályozások, amennyiben azoknak a tagállamok nemzeti szinten megfelelően érvényt szereznek, elegendő védelmet biztosítanak.
„Az Európai Unió a sokféleségre épül. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke értelmében „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul”. A 3. cikk kimondja emellett, hogy „az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. A sokféleség tehát elválaszthatatlan az európai identitástól.” Részlet a Bizottság közleményéből.
A döntés váratlanul érte az érintetteket, annál is inkább, hogy az Európai Parlament nem sokkal korábban, 2020 decemberében egyöntetű többséggel támogatta a kezdeményezést.
A GEKE teológiai párbeszédének korábban is témája volt már az „Egyház – nép – állam – nemzet” közötti kapcsolatrendszer és az ebben rejlő kihívások. Az erről szóló teológiai dokumentumot, amit 2001-ben fogadott el a szervezet nagygyűlése, 2019-ben újraszerkesztették. Az új kiadáshoz a szerkesztők a következő megjegyzést fűzték: „A saját történelmünkből levont, gyakorta fájó tanulságok arra kellene ösztönözzék napjaink egyházait, hogy éberen figyeljék és kerüljék a fatálisan nacionalista nézeteket és határozottan álljanak ki a kisebbségek mellett, akik diszkriminációt szenvednek el”.
Az Európai Unióban mintegy 50 millió olyan személy él, aki egy nemzeti kisebbség vagy kisebbségi nyelvi közösség tagja. A nemzeti és nyelvi kisebbségek jogait nem mindig tartják tiszteletben. Nyelvük és kultúrájuk számos esetben veszélyeztetve van. Ezek a közösségek esélyt akarnak kapni arra, hogy hagyományaiknak megfelelően élhessék életüket. Ha valóban sokszínű Európát akarunk, itt az ideje, hogy az ő értékeiket is támogassuk és népszerűsítsük. A Minority SafePack kezdeményezés semmit sem akar elvenni a többségtől vagy Európától. Egyszerűen egy nyelveiben és kultúrájában színesebb Európát akar.
A GEKE 2018-ban Bázelben tartott legutóbbi nagygyűlése békeüzenetben fordult a nyilvánossághoz az első világháború kitörésének századik évfordulójára emlékezve. Az Együtt Európáért című nyilatkozat kiemelte, hogy a kisebbségi jogokat, amelyek egy része a háborút követően fogalmazódott meg, a mai napig nem tartják tiszteletben egyetemlegesen: „Diaszpóraszituációban gyakran épp a protestáns egyházakra hárult az a feladat, hogy tagjaik konfesszionális önazonosságán túl a kulturális identitást is ápolják és őrizzék...” Ez a tapasztalat és közös gondolkodás vezetett az ún. relacionálisan értelmezett „Diaszpóra teológiája” elnevezésű projekt elindításához, amelynek keretében a GEKE egy olyan egyházértelmezés mellett érvel, amelynek értelmében egyházak és gyülekezetek a „híd” szerepét tölthetik be népek, nemzetek, kultúrák és felekezetek között annak érdekében, hogy ami történelmileg „elválasztásra került, összekapcsolódjon, anélkül azonban, hogy a különbözőségeket fel kellene adni”.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke úgy véli, hogy „hiteles demokráciában a két- vagy többnyelvűség, kulturális másság, avagy Isten követési módjának különbözősége gazdagságot jelent a társadalomnak. A kisebbségi lét is adhat vállalható öntudatot, kulturális többletet, a közösséget tudatosan építő megelégedett állampolgárságot" - emlékeztetett a püspök a GEKE kérésére megfogalmazott állásfoglalásában:
"A kisebbségben élő és szolgáló egyháznak napjainkban Isten Igéjének hirdetése mellett feladata, hogy a gyermekeknek megadja, a felnőtteknek pedig visszaadja saját identitástudatukat az Isten által szavatolt emberi méltóságuk megőrzése érdekében. Hiteles demokráciában a két- vagy többnyelvűség, kulturális másság, avagy Isten követési módjának különbözősége gazdagságot jelent a társadalomnak. A kisebbségi lét is adhat vállalható öntudatot, kulturális többletet, a közösséget tudatosan építő megelégedett állampolgárságot. Minél nagyobb önkifejezési szabadságot ad a többség a kisebbségnek, annál gazdagabbá, színesebbé válik. Ahol azonban a kisebbséget a többség nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti és akként is kezeli, ott a kisebbségi lét drámája sírig tartó megkettőződés. A közös európai úton való akadálymentesített együtthaladás álmának megvalósításában kívánatos lenne az Európai Unió Alapjogi Chartáján, a Lisszaboni Szerződésen és a Koppenhágai Kritériumokon alapuló, minden tagállam számára egyaránt kötelező kisebbségvédelmi szabályozás megalkotása."
Minden aláírásnak súlya van
Az erdélyi magyarokat sújtó jogbizonytalanság megszűnését várja a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéstől Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az Európai Unió polgáraitól egymillió aláírásnak kell összegyűlnie április 3-ig ahhoz, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a nemzeti kisebbségek ügyével.
A GEKE az „egység a megbékét sokszínűségben” elve alapján arra törekszik, hogy a tagegyházai által képviselt sajátos hagyományokat támogassa, beleértve a nyelvi sokszínűséget. A szervezet tervei között szerepel az istentiszteleti többnyelvűség kapcsán Erdélyben megrendezendő konzultáció.