Mint ismeretes, az EPEK Tanácsa 2011-ben adta közre az élet végén felmerülő etikai kérdésekre vonatkozóan (eutanázia, asszisztált öngyilkosság, hospice, palliatív ellátás stb.) nagy érdeklődést kiváltó tanulmányát „Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak” címen. Ezt a dokumentumot magyar fordításban és szaktanulmányok kíséretében is kézbe vehették az érdeklődő olvasók. Azóta számos szakmai kör tűzte napirendre a dokumentum tárgyalását, az egyházban és egyházon kívül egyaránt.
Az előző segédanyaghoz hasonló módon most az élet kezdetén felmerülő etikai kérdések megítélésében kíván segítséget nyújtani a készülő dokumentum. Hogyan ítéljük meg a reformátori teológia alapján pl. a mesterséges megtermékenyítés/IVF, az ivarsejtek és embriók fagyasztása, béranyaság, preimplantációs és prenatális diagnosztika/PGD és PND, sejt-donáció stb. kérdéseit? E kérdésekre keresi a választ a dokumentum, de az egyes területek és alkalmazások bemutatását és etikai értékelését megelőzően előbb azok a reformátori teológiai alapkérdések kerülnek összegzésre és bemutatásra, amelyek a speciális helyzetek értékeléséhez elengedhetetlenül szükségesek. A dokumentum az erkölcsi tájékozódást segítő szempontokon túl impulzusokat kíván adni a további szakmai párbeszéd számára. Ezért az egyháztagokon túl meg kívánja szólítani a szűkebb és tágabb szakmai körök képviselőit, egészségügyi dolgozókat, bioetikusokat, közéleti-politikai döntéshozókat.
A márciusi bioetikai konferencián a szakmai körök megnyilatkozásai mellett az ökumenikus partnerek (ortodox és római katolikus álláspontok) is képviseltették magukat. Ezt követően és a visszajelzések függvényében kerül véglegesítésre a dokumentum, az etikai szakbizottság gondozásában. A Magyarországi Református Egyházat Fazakas Sándor (a GEKE etikai szakbizottságának tagja), az Evangélikus Egyházat pedig Szebik Imre bioetikus képviselte Loccumban.
Az EPEK Tanácsa 2017-ben kívánja elfogadni a dokumentumot, majd megküldeni a tagegyházak számára véleményezés végett. A kérdés napirenden lesz majd az EPEK 2018-as Basel-i Nagygyűlésén.
Forrás: leuenberg.net
Külügyi Iroda