Irak északi, kurdisztáni területén él a világ egyik legrégibb keresztyén közössége. Egyházi hagyományaik az apostoli korban gyökereznek, ószövetségi történetek is kötődnek a térséghez. Sajtos Szilárd alezredes, református tábori lelkész nemrég egy katonai misszió alkalmával járt a térségben. Olyan emlékhelyeket látogatott meg, mint a Mar Mattai keresztyén kolostor vagy Náhum próféta sírja.
Az iszlám terjedése, a keresztyénüldözések súlyosan érintették a térség egyházi közösségeit. Sajtos Szilárd tábori lelkésszel a helyi keresztyénségről, az épített örökségről és személyes tapasztalatairól készült interjú az Európa Rádióban. A lelkipásztor elmondta: Irak kurdisztáni részén úton-útfélen olyan keresztyén emlékekbe botlik az ember, amelyek eredete a IV. századra tehető. A területen az első keresztyének az üldöztetés elől menekülve jelentek meg, főként a mai Törökország területéről. Jelenlegi tudásunk szerint például ott található a Föld legősibb keresztyén kolostora, Mar Mattai, magyarul Szent Máté kolostora, aki egy szerzetesi csoporttal menekült a területre.
A Mar Mattai-kolostor Irak északi részén
A Bibliával való kapcsolatnak jóval mélyebb gyökerei vannak itt a keresztyénséget megelőző időből is, akár az apostoli korból, akár a prófétai korból. Amikor a Krónikák könyvében azt olvassuk, hogy az északi királyságot, a tíz törzset az Asszír Birodalom legyőzi, erre a területre telepítik le a zsidókat.
Sajtos Szilárdék ellátogattak Náhum próféta sírjához, amely egy Moszul közelében fekvő keresztyén falu nemrég felújított zsinagógájában található kőszarkofág. Náhum a bibliai tizenkét kispróféta egyike, akinek az írásai az Asszír Birodalom és fővárosa, Ninive bukásáról szólnak. A lelkipásztor a katonai misszió során járt az óriási hegyek között álló VII. századi Rabban Hormizd-kolostorban is, a keleti egyház legrégibb székházában, amely egy barlangrendszerre épült.
A megsemmisülés határán
A keresztyének zöme elmenekült azokról a földekről, ahol az Ószövetség prófétái vándoroltak, ahol Jézus Krisztus prédikált. Néhányan a bizonytalan jövő reményébe kapaszkodva igyekeznek kitartani. Az iszlám fundamentalista csoportok a kihalás szélére sodorták az amúgy is megtizedelt keresztyén lakosságot. Weberné Zsikai Mária írása a Reformátusok Lapjából.
Sajtos Szilárd tábori lelkész egy 2021-es afganisztáni kiküldetésen
A VII. századig virágzó közösség élt az iraki-kurdisztáni területen, amióta megjelent az iszlám, a keresztyének kisebb szigetekben élnek tovább a mai napig. A helyi közösség az első apostolok, Tamás és Péter által alapított egyház részeként tekint magára. Az Iszlám Állam terrorszervezet az elmúlt években megannyi erőszakos cselekedetet követett el a keleti keresztyének ellen, akik közül sokan elhagyták otthonaikat. A lelkipásztor jelentős veszélynek nevezte, hogy a lakosság elmenekülésével az egyház sem tud megmaradni a térségben. A református lelkész több egyházi vezetővel is találkozott útja során, többek között a Mar Mattai-kolostor püspökével. Erbílben él Nikodemus moszuli és Timoteus damaszkuszi szír ortodox érsek, velük is volt alkalma beszélgetni. Ők ketten magyar állampolgárságot kaptak 2017-ben, mert az iraki útlevelükkel sok helyre nem léphettek be. A magyarországi közbenjárás segítségével eljutottak az Amerikai Egyesült Államokba, az ENSZ-hez, az Európai Unióba, a Vatikánba, hogy beszámoljanak a keleti keresztyének helyzetéről. – A keleti egyházi vezetők örömmel fogadtak engem is, angolul beszélgettünk, de éreztük, hogy a hit összeköt bennünket. Többször mondtam, hogy én protestáns lelkipásztor vagyok, ám ők azt válaszolták: nem számít, mind keresztyének vagyunk – idézte fel.
Náhum próféta sírja
A tárgyi emlékeket szintén rendkívül különlegesek tartja Sajtos Szilárd. Az iraki-kurdisztáni területen lévő kolostorok könyvtáraiban az ezres évek elejéről találhatók szír nyelvű bibliai kéziratok, amelyekről annak idején a teológián tanult. A tábori lelkész elmondta még, hogy tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte. Az intézmény könyvtára számos olyan tárgyi emléket őriz, amelyeket a vándordiákok hoztak magukkal, például könyveket. A lelkész bármerre jár küldetésben, mindig igyekszik hozni valamit a kollégium számára is, nemrég egy kurd nyelvű Bibliát vitt a könyvtárnak. A két keleti egyházvezetőnek pedig magyar nyelvű Szentírást vitt ajándékba és a Zsoltárok könyvét, valamint a Debreceni Református Egyházmegye egyik angol nyelvű kiadványát.
Interaktív előadások a keleti keresztyénségről
Ebben az esztendőben százéves a protestáns tábori lelkészi szolgálat. Ennek apropóján jelenik meg egy emlékkötet, amelybe Sajtos Szilárd is írt tanulmányt a katonai lelkigondozás mellett a közel-keleti keresztyénségről. A tábori lelkész örömmel számolna be élményeiről a hazai református gyülekezeteknek is, rengeteg fotót készített, amelyeket bemutatva szívesen tartana interaktív előadásokat.
A cikk az Európa Rádiónak adott interjú alapján készült.