Az Egyházak Világtanácsa (EVT) október 21-én nyilvános webináriumot szervez az olajbogyóbetakarítás kulturális, lelki és gazdasági vonatkozásairól. A konferencia annak az ökumenikus kezdeményezésnek a része, amely különösen Ciszjordániában támogatja a megszállt területek lakosait. A palesztin gazdák számára létfontosságú bevételi forrás az olívatermesztés. Az olajfák gondozása és a szüret során megtapasztalt korlátozások és támadások ezért hűen tükrözik a megszállt területeken élő palesztinokat ért mindennapos igazságtalanságot. Ez ellen lép fel, az igazságos és tartós béke előmozdítását szorgalmazva, az EVT nemzetközi kezdeményezése.
Az október 14-én útjára bocsátott olívaszüret nevű kezdeményezés, ami a keresztyén közösség igazságosság és béke iránti elkötelezettségének megerősítését célozza a Szentföldön, az egész betakarítási időszakban folytatódik. Az EVT nyilvános online konferenciája az eseménysorozat kiemelkedő mozzanata.
Helyi közösségek befolyásos tagjai különböző nézőpontokból világítják meg a térséget érintő kiemelkedő kérdések széles körét, köztük az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, fiatal korosztály és a gazdasági fellendülés témáját. Mindehhez az olívaszüretet körülvevő hagyományok és az olajbogyó betakarításának, feldolgozásának és a fogyasztókhoz való eljutásának kényes körülményei adják a keretet.
A webinárium szerdán magyar idő szerint 15 órakor kezdődik és a szervezet megújult honlapján élőben követhető: www.oikoumene.org/live
Forrás:
oikumene.org
Betakarítás a megszállás árnyékában: az ökumenikus kezdeményezés lényege
Ciszjordániában több mint 10 millió olajfa található. Az éves olajbogyó betakarítás – amelyet hagyományosan szeptember és november között tartanak – rendkívül jelentős a palesztin közösségek számára gazdasági és kulturális szempontból is. Hatalmas bibliai, spirituális és szimbolikus jelentőséget hordoz magában, amelyek összefüggenek a béke, „gyökérverés” és az ellenállóképesség fogalmaival. Körülbelül 100.000 palesztin család jövedelme származik az olajbogyó betakarításból.
Az olívaszüret – mint a ciszjordániai palesztinok életének minden más mozzanata – egy 53 éve tartó katonai megszállás alatt történik. Továbbra is súlyosan és negatívan érinti a palesztin emberek életét, megélhetését és emberi jogait, annak ellenére, hogy a formális annexió átmenetileg nem is fenyeget.
- Ciszjordánia mint egy 25%-a 1967 óta izraeli állami tulajdonnak minősül. Az elkülönített, építkezésre szánt terület 99,8%-át izraeli telepeknek adták.
- A telepeken csaknem 3500 lakóegység és középület épült palesztin magánterületen.
- Sok esetben a palesztinok egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan férnek hozzá saját földjükhöz a telepek területén vagy környékén.
- A telepesek biztonsága érdekében Izrael tömegesen korlátozza a ciszjordániai palesztin lakosság mozgásának szabadságát, több mint 700 ellenőrzőponttal és fizikai akadály felállításával.
- Csaknem 11.000 palesztinnak rendkívüli engedélyre van szüksége ahhoz, hogy saját otthonában éljen és ellenőrzőpontokon eljusson Ciszjordánia többi településére.
- 2010 és 2019 között 6120 épületet romboltak, vagy foglaltak le Ciszjordániában és 9262 ember vesztette el otthonát, felük gyermek.
- 2019-ben a telepesek 341 támadást követtek el palesztinok és tulajdonuk ellen és csak abban az évben csaknem 8000 olajfát pusztítottak el, amelyek termése a palesztin területek fontos jövedelmi forrása. Az izraeli hatóságok jelentősen korlátozták a palesztinok hozzáférését földjeikhez és olajfaligeteikhez az izraeli határ és a zöld vonal közötti zárt, katonai területen, az úgynevezett a „Seam Zónában”. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UNOCHA) adatai szerint 74 mezőgazdasági ellenőrzőpontból mindössze 53 van nyitva a betakarítás idején, ezért a gazdák nem tudják gondozni a fákat egész évben, ami a termés csökkenéséhez vezet. A palesztinok ráadásul csak engedéllyel léphetik át a mezőgazdasági ellenőrzőpontokat. 2018-ban az engedélykérelmek 72%-a elutasításra került, a Seam Zónában pedig évente 40 napra csökkentették a földhöz való hozzáférést.
A 2019-es szüret során palesztinok és tulajdonaik ellen 60, telepesek által elkövetett támadást rögzített az UNOCHA. Tíz ember sebesült meg, köztük két gyermek. Körülbelül 2700 fa károsodott meg és 160 tonnányi olajbogyó veszett el. A helyzet miatt az elmúlt években az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos helyi irodájával 90 helyszínen a palesztin családok védelmére fizikális jelenlétet szerveztek a szüret idejére. Idén a koronavírus-járvány miatt izraeli és külföldi önkéntesek bevonásával a legtöbb helyszínen nem szervezhető fizikai jelenlét. Ez különösen sajnálatos, mert a világjárvány idején a ház rombolások és telepesek által elkövetett támadások száma nőtt.
Ennek ellenére az EVT továbbra is fenntartja szolidaritását. A palesztinok és izraeliek közötti valódi igazságos béke elérése érdekében a megszállásnak véget kell vetni. Az emberi élet törékenységét leleplező koronavírus-járvány és a palesztin területek folyamatos megszállása közepette arra hívattunk, hogy megtaláljuk a szolidaritás kreatív formáit a remény jeleként, hogy hozzájárulhassunk a Szentföld igazságos békéjéhez.
Ezért arra kérünk mindenkit, hogy fejezzék ki szolidaritásukat a megszállás alatt élő emberekkel: segítsük elő a palesztinok és izraeliek közötti tartós és igazságos békét, szólaljunk fel nyilvánosan a katonai megszállás alatt élők jogainak és méltóságának védelme érdekében a Szentföldön, követeljük az izraeli megszállás megszüntetését és támogassuk azokat, akik helyi és nemzetközi szinten dolgoznak a palesztin és izraeli igazságos békéért.