Menekültügyi egyeztetés és zsinat a Rajna-vidéken

Református egyházvezetők egyeztettek az európai menekültkrízisről és közös felelősségvállalásukról a Rajnai Egyház meghívására. A tanácskozás Bogárdi Szabó István püspök meghívására Budapesten folytatódik.

A Rajnai Egyház napokban tartja egyhetes zsinati ülését Bad Neuenahr városában, több mint 180 zsinati tag és vendég részvételével. A zsinat előzményeként került sor arra az egyházvezetői tanácskozásra, amelynek során az európai menekültkrízisre adott egyházi válaszokat vitatták meg a partneregyházak vezetői és az esetleges együttműködésről egyeztettek. A „Ti is jövevények vagytok” címmel egybehívott tanácskozáson kilenc egyházvezető vett részt Olaszországból, Romániából, Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, Ukrajnából és Belgiumból, köztük Zán Fábián Sándor kárpátaljai, Fazekas László felvidéki püspökök és Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinati lelkészi elnöke. A résztvevők bizalmas légkörben oszthatták meg álláspontjukat a migrációs válságról és számoltak be saját egyházuk menekültek közötti esetleges szolgálatáról.

kép

„A Rajnai Egyház komoly kihívással néz szembe, és szüksége van a partnerekkel folytatott egyeztetésre” – hangsúlyozta Manfred Rekowski lelkészi elnök már a meghívó levelében. „Az Európába irányuló migráció nagyon súlyos kihívás elé állítja az európai államok közösségét és az európai állampolgárokat”, amire a protestáns egyházak, „sajátos helyzetükből és a politikai környezetből fakadóan eltérő helyzetértékelésre jutva különböző válaszokat adnak” – áll a konzultáció záró nyilatkozatában. A tanácskozás érdeme volt az is, hogy a résztvevők félelmeiket és ellenérzéseiket is megfogalmazhatták a kölcsönös bizalom jegyében, így az is nyilvánvalóvá válhatott, hogy a kelet- és nyugat-európai országok és társadalmak között jelentős nézeteltérések vannak. A résztvevők ugyanakkor abban egyetértettek, hogy nem átmeneti jelenségről van szó, hanem a menekültválság hosszú távon meghatározza és megváltoztatja a kontinens országait. Az egyházak álláspontját pedig nem politikai befolyás hatására, hanem bibliai és teológiai alapon kell kialakítani. A partneregyházak vezetői ezért úgy döntöttek, hogy a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnek a társadalmi integrációban szerzett tapasztalataik megosztására és intenzívebbé teszik együttműködésüket.

Bogárdi Szabó István kezdeményezésére a már korábban, a rajnai elnök októberi budapesti látogatásával megkezdett, a kritikus szolidaritás jegyében zajló egyeztetések folytatására a magyar fővárosban kerül sor. „Az a döntés, hogy a megkezdett párbeszédet az egyházak által felajánlott megoldási lehetőségekről Magyarországon, a két egyház közös kezdeményezésére folytatjuk, önmagában fontos előrelépés”, értékelt Rekowski, aki egyben reméli, hogy az egyházak egyre eltökéltebben hallatják hangjukat a menekültkrízis kapcsán Európában. 

kép

A Rajnai Egyház zsinata számos alkalommal foglalkozott már a migráció kérdésével, 2010 óta több ízben is állásfoglalást adott ki a menekültek befogadása és társadalmi integrációja, a biztonságos útvonalak biztosítása és a humánus eljárások mellett. Az idei tanácskozáson a német egyházvezetők tavalyi nyilatkozata szellemében ismételte meg kritikáját az európai államok együttműködésének és szolidaritásának hiánya, az iszlámellenesség és a határok lezárása ellen. A zsinat által idén elfogadott előterjesztés értelmében a Rajnai Egyház arra szólítja fel német kormányt és Európa vezető politikusait, hogy a menekültügy biztonságpolitikai kezelése és a rövid távú belpolitikai haszonszerzés helyett a béke logikáját érvényesítsék migrációs politikájukban és a kiváltó okokra adjanak hathatós választ.

Rekowski elnöki jelentésében a keresztyének szabadságát hangsúlyozta arra, hogy Isten eljövendő országának ígéretében bízva higgyék és képviseljék: van alternatíva. „Nem fogadhatjuk el, ha valaki arról akar meggyőzni, hogy nincs alternatíva a fennálló helyzetben. Az egyházaknak van ellenvetése, a jog, a béke és igazságosság érvényesülését követelik, és a fennálló politikai rendszer kritikájától sem riadnak vissza” – mondta Rekowski és emlékeztetett arra, hogy a reformáció egyházainak szabadnak kell lenniük a megújulásra és arra, hogy saját fennálló rendszerükhöz se ragaszkodjanak. Az elnök kritizálta a populista politikai propagandát és méltatta a gyülekezetek hitből fakadó, keresztyén értékeken alapuló helytállását a menekültek fogadásában. Egyben arra is emlékeztetett, hogy amióta Németország lett a menedékkérők számára „az ígéret földje”, keresztyének, gyülekezeti tagok, egyházmegyék és egyházi intézmények az állami gépezetet is megszégyenítve veszik ki részüket a menekültek befogadásában, elszállásolásában, nyelvi és kulturális integrációjában. A keresztyének tanúságtétele „alvó egyháztagok” ezreit aktivizálta olyannyira, hogy egyes gyülekezetekben az istentiszteletre járók száma is jelentősen nőtt.

kép

A Rajnai Egyház még tavalyi zsinati ülésén döntött arról, hogy egymillió eurós rendkívüli menekültmissziós keretet hoz létre, amire gyülekezetek, egyházmegyék és egyházi, valamint diakóniai szervezetek pályázhatnak. Az elkövetkező években összesen 600 millió forintnyi összeget szánnak a programra, ezzel is biztosítva a sok ezer önkéntes szolgálatának szakszerű koordinációját. A zsinat alkalmával Kanizsai Dóra, egyházunk menekültmissziójának vezetője a két egyház konkrét együttműködéséről is egyeztetett.   

A zsinat alapvetően a testvéregyházi és ökumenikus kapcsolatok jegyében zajlott. A reformáció jubileumára készülve a német protestáns egyházak a világszerte fennálló kapcsolataikat ünneplik. Ennek jegyében került a zsinat elé annak a tíznapos ökumenikus látogatóprogramnak a jelentése, amelynek keretében tavaly júniusban 17 európai és tengerentúli partneregyház képviselője, köztük Dani Eszter missziói irodavezető, „világította át” és értékelte kritikusan a jelentős változásokat megélő Rajnai Egyház gyülekezeti, missziói, diakóniai szolgálatát és társadalmi-politikai szerepvállalását. A kezdeményezés része annak a megújulásnak és sokéves egyházi reformnak, aminek célja, hogy a Rajnai Egyház a jövőben erős bibliai-teológiai alapokon álló, társadalmilag nyitott, releváns missziói és diakóniai közösség legyen.

Ugyancsak a testvéri közösség jegyében, a plenáris ülésen Zán Fábián Sándor püspök az ukrán helyzetről és a kárpátaljai egyház szolgálatáról számolt be „Hogyan bírjunk maradásra krízis idején” címmel, amire a zsinati tagok imádsággal feleltek.

A zsinatról bővebb információ a Rajnai Egyház honlapján érhető el.

Külügyi Iroda

Forrás: www.ekir.de