A Koreában, de világszerte is legnagyobb református egyház meghatározó gyülekezetének, a nemzetközi szintéren csak „Lord Church"-ként emlegetett közösség lelkésze szombatféléve keretében látogatott Magyarországra. A Debreceni Református Teológiai Egyetem (DRHE) partnerintézményének, a Seoul-i Presbiteriánus Teológiai Szemináriumnak korábbi professzora valláspedagógiai és teológiai előadásokat tartott a DRHE mellett Sárospatakon, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarán.
Park a zsinati hivatalban „Misszió és/vagy stratégia" címmel tartott nyilvános előadást, amelynek keretében a gyülekezeti misszió teológiai és gyakorlati vonatkozásairól is beszélt. Mi a titka a koreai református egyház robbanásszerű növekedésének? Hogyan ragadható meg az ébredésben a Szentlélek munkája, az ima ereje, az élet hétköznapjaiban a radikális tanítványságra való felkészítés? Milyen mértékben van szerepe a stratégiai tervezésnek, a szervezett gyülekezeti életnek? Ezekre a kérdésekre, ha nem is adott végső választ, Park útmutatásként a Szentlélek munkájának racionális voltát, az Isten áldásának és az emberi erőfeszítéseknek összhangját hangsúlyozta az gyülekezetépítésben. 
Park üzenetének lényege az Isten országának radikális központi szerepével foglalható össze: ha az Isten országának átformáló valóságát komolyan veszi hitében a gyülekezet, akkor növekedni fog, kegyességét pedig meghatározza Krisztus keresztje, és olyan egyetemes értékek, mint az igazságosság, béke és keresztyén öröm. Tagjai nemcsak „konzumkeresztyének", hanem Jézus áldozatot vállaló tanítványai lesznek. Ha a keresztyén közösség a konstantini, „birodalmi" egyház növekedésére koncentrál, elveszti meglévő tagjait is, valamint óhatatlanul az átörökölt struktúrák fenntartása és a pénz kerül központi helyre, a hatalom és a lojalitás lesznek legfőbb értékei. Ez utóbbi az alig 150 éves református egyházi múltra visszatekintő Koreában is nagy veszély, hiszen bár az államvallási múlt nem terheli a keresztyén közösséget, a radikális növekedésben olyan többtízezres „megagyülekezetek" jöttek létre, amelyekben a pénz és gyarapodás, a helyi egyház hierarchiája és a növekedés „sikere" könnyen abszolút értékké válhatnak, fenyegetve ezzel a hiteles tanúságtételt és tanítványságot.
Park saját gyülekezetének példáját ismertetve kiemelte az imádság erejét és a tanítványság fontosságát, amiben a biblia átfogó ismerete és a református értékek elsajátítása és érvényesítése az egyes gyülekezeti tagok életvezetésében elengedhetetlen ahhoz, hogy valódi növekedésről, gyarapodásról beszélhessünk a gyülekezetben. „A lelkész egyik legnagyobb kísértése, hogy tekintettel a gyülekezeti tagok elfoglaltságára, csak kismértékű elkötelezettséget várjon el tőlük" – osztotta meg tapasztalatát a koreai lelkész. 
A Seoul-i gyülekezetben Park 12 egyenként háromhavi egységből álló, összességében három évig tartó bibliaiskolát indított el, amelyet immár kétezer gyülekezeti tag elvégzett. Az alapvető bibliaismerettől a keresztyén életvezetésig és társadalmi felelősségvállalásig terjedő képzés a tanítványságra készít elő. A résztvevők azzal nyilvánítják ki Isten országával szembeni elkötelezettségüket, hogy életritmusukat a képzéshez igazítják. A bibliaiskolai modellt a Princeton-ban végzett lelkész szombatféléve alatt dolgozza ki részletesen és ajánlja fel más koreai gyülekezeteknek, illetve testvéregyházaknak világszerte. Hasonló elkötelezettségről tanúskodik az is, hogy a gyülekezeti élet szerves része az imádság: minden reggel fél 6-kor hajnali és pénteken este 10 órától éjszakai imaközösségre gyűlnek össze több százan.
A „Lord Church" Seoul belvárosában alakult 25 évvel ezelőtt. Park vezetésével a gyülekezet radikális növekedésen ment keresztül, a vasárnapi négy istentiszteletet mintegy 9000 ember látogatja. A gyülekezet ereje mégsem a „tömeghatáson" nyugszik, hanem hároméves bibliaiskolája és a jézusi tanítványságra összpontosító képzése a gyülekezeti tagok személyes elkötelezettségére épít, ahogy a gyülekezet küldetésnyilatkozata is megfogalmazza: "Ahogy Jézus az első tanítványokat, most minket is istentiszteletre és bibliatanulmányozásra hív egybe, hogy tanítson, felkészítsen és formáljon a misszióra, a világért végzett küldetésre." Park a koreai és magyar reformátusság különös kapcsolatát is hangsúlyozta. A magyar reformátusság a kálvini hagyományok megőrzése és a hit melletti több évszázados küzdelem miatt fontos a koreai egyháznak. A két egyház történetében is mutatkoznak párhuzamok. Korea az amerikai presbiteriánus misszionáriusok 1884-es megjelenésekor a világ egyik legszegényebb országa volt, nagyhatalmak, elsősorban Kína és az 1905 és 1945 Koreát megszálló Japán szorításában élt. A református hit, akárcsak a reformáció korában a magyar királyságban, Koreában is az egész társadalmi életet átformáló valódi reménység hordozójaként jelent meg és terjedt el. A reformátusságra, hasonlóan hazánkhoz, nemzeti vallásként tekintettek, amelyik különösen az oktatás és nevelés, azaz az iskolái segítségével gyorsan gyökeret vert és gyarapodott. A koreai politikában a reformátusok arányszámukhoz képest felülreprezentáltak voltak. A református keresztyénség a társadalmi életben pedig egyet jelentett az ország függetlenségével és a vallásszabadsággal. Végül a kettészakított koreai félsziget újraegyesítésének célja, a nemzeti egység megteremtése iránti elkötelezettség is sajátos párhuzamot jelent a két közösség életében. A 2009-es kárpát-medencei egyházi egység kinyilvánítása a nemzetük egységéért imádkozó és azt tevékenyen előkészítő koreai reformátusok számára is ösztönző példa még akkor is, ha az ő céljuk szembeni a kárpát-medencei reformátusság törekvéseivel kimondottan politikai.
A koreai lelkész találkozott még egyházunk vezetőivel, többek között Bölcskei Gusztáv püspökkel és felkereste a budapesti Koreai Református Gyülekezetet, minthogy a közösség vezetőjét, Jeong Chae Hwa presbiteriánus lelkészt a Seoul-i gyülekezet támogatja magyarországi szolgálatában. Park a menekültmisszió és a cigánymisszió szolgálatáról személyes benyomást is szerzett, felkereste a misszióvezetőket és Piliscsabán találkozott a cigánymissziós munkatársak képzésén résztvevő magyarországi és kárpátaljai lelkészekkel, valamint helyi misszióvezetőkkel.
A 25 munkatársat foglalkoztató Lord Church íratlan szabálya, hogy saját épületet, így templomot sem tart fent, ehelyett bevételének mintegy felét misszióra és társadalmi szolgálatra költi. Ennek keretében nemcsak a magyarországi koreai gyülekezetet, hanem az MRE cigánymissziós kezdeményezéseit is támogatja.
Külügyi Iroda
Fotó: Vargosz