Mint arról korábban már írtunk, Nicaraguában Daniel Ortega baloldali szandinista rezsimje a katolikus egyház megtörésén dolgozik, és olyan egyházi vezetőket és papokat börtönöz be, akik kritikusak a diktatórikus vezetéssel és felszólalnak az emberek érdekében. Az elmúlt időszakban a kormány újabb határt lépett át. Január 10-én megtartották Rolando José Álvarez Lagos matagalpai püspök előzetes meghallgatását, és a managuai bíróság úgy döntött, hogy bíróság elé állítják Álvarez püspököt. A vád ellene, hogy „összeesküvést szőtt a nemzeti integritás aláaknázására, és álhíreket terjesztett információs és kommunikációs technológiákon keresztül a nicaraguai állam és társadalom kárára”.
A püspök már nyár óta házi őrizetben van, ami kezdetben nem is volt hivatalos, a rendőrök két hétig egyszerűen nem engedték ki az otthonából, majd augusztus 19-én hajnalban rátörték az ajtót, és elhurcolták több pap társaságában. A főpap házi őrizetét ezután rendelték el hivatalosan. Legalábbis ezt állítja a kormány, de sokan kételkednek benne, mert a szülei sem látták a püspököt már jó ideje.
Álvarezzel együtt hat másik egyháztagot is letartóztattak és Managuába szállítottak, ahol azóta is börtönben tartják őket anélkül, hogy bármilyen vádat megfogalmaztak volna ellenük. Az utóbbi években általában is jellemzőek Nicaraguára az értelmiségiek és papok elleni megfélemlítési célú politikai perek és tárgyalás nélküli bebörtönzések. Ortega a legutóbbi választást 2021-ben úgy nyerte meg, hogy a legtöbb politikai ellenfelét már a kampányidőszakban bebörtönöztette. A diktátor és felesége, aki egyben az ország alelnöke is, még 2018-ban kapcsolta magasabb fokozatra az ellenzék elnyomását, amikor nagyszabású tüntetések robbantak ki az országban. A rendőrség brutális kegyetlenséggel vetett véget a megmozdulásoknak, több mint háromszáz embert öltek meg a nyílt utcán. A katolikus egyház határozottan elítélte a karhatalom erőszakos cselekedeteit, és a rendőrök elől menekülő embereknek menedéket biztosítottak a templomokban. A püspökök ugyanakkor felajánlották, hogy közvetítenek a kormány és a tüntetők között. Ortega ezt azonban elutasította, az egyházat puccsistának nevezte, és azóta sorra lép fel a papokkal és más egyházi vezetőkkel szemben. Az elnök betiltotta a katolikus rádiókat és tévéket, kiutasította az országból Waldemar Sommertag pápai nunciust, megszüntetett körülbelül 2600 civil és nonprofit szervezetet, illetve kitiltotta a külföldiek többségét az országból. Erre a sorsra jutott a legtöbb nemzetközi keresztyén szervezet is, ahogy a nemzetközi sajtó egy része is.
Az egyház fontos szerepet tölt be a helyiek életében, támaszt jelent a számukra. Ha egy nicaraguai betegségben szenved, bűntény áldozata lesz vagy elveszti a munkáját, elsőként nem a rendőrségre, a polgármesterhez vagy a kórházba megy, hanem a parókiára. Főleg a szegények bíznak jobban az egyházban, mint az állami szervekben – nyilatkozta a The Christian Century lapnak Leslie Elin Anderson, aki az 1980-as évek óta foglalkozik Nicaraguával a Floridai Egyetemen. Valószínűleg ez a befolyás is szúrja Daniel Ortega szemét – állítja a kutató. Azt is hozzátette azonban, hogy az emberek félrefordították a fejüket, amikor az elnök lebontotta a demokrácia intézményeit, cserébe ugyanis szociális juttatásokat kaptak Venezuela támogatásának köszönhetően. Amikor aztán Venezuelában gazdasági és politikai válság tört ki, akkor ezek a források elapadtak, és a nicaraguaiak egyre elégedetlenebbek lettek az Ortega-rezsimmel, ami végül a 2018-as tüntetésekben csúcsosodott ki.
A The Christian Centurynek egy névtelenséget kérő nicaraguai nő elmondta, hogy a fiatalok számára nem nagyon van jövő Nicaraguában, ezért indulnak el egyre többen az Amerikai Egyesült Államok felé a migránskaravánokkal. De ez egy veszélyes út, és jól mutatja az emberek elkeseredését, hogy sokan mégis vállalják a kockázatot, akár az életük árán is.
„A próféta szerepe, hogy felszólaljon és elítélje azt, ami helytelen” – ezt már egy nicaraguai pap mondta a sajtónak, aki szintén nem vállalta a nevét. Szerinte a nicaraguai papok között vannak, akik vállalják ezt a szerepet, ilyen például Álvarez püspök.
Az egyházi vezető letartóztatása után egyébként számos keresztyén szervezet és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is tiltakozott, sikertelenül. Ferenc pápa tavaly augusztus 21-én utalt a nicaraguai eseményekre: „Aggodalommal és fájdalommal követem közelről a Nicaraguában kialakult helyzetet, amely embereket és intézményeket érint. Szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet és reményemet, hogy nyílt és őszinte párbeszéd révén továbbra is meg lehet találni a tiszteletteljes és békés együttélés alapjait.”
José Antonio Canales hondurasi püspök szerint a nicaraguai hatóságok felajánlották Álvareznek, hogy hagyja el az országot és vonuljon száműzetésbe, de ő azt válaszolta, hogy hazájában van a helye, nem máshol. A püspök bebörtönzéséről dal is született.
A korábbi szandinista gerilla Ortega uralma alatt az ország keresztyénei nem számíthatnak semmi jóra, a katolikus egyház ellen az elmúlt négy évben több mint kétszáz „támadást” intézett a kormány. Daniel Ortega egy decemberi gyűlésen nyíltan ki is jelentette, hogy egyáltalán nem tiszteli az egyházi vezetőket, a katolikus püspököket.
A CitizenGo-portálon korábban petíciót is indítottak, amelyben azt kérik az ENSZ-től és az Amerikai Államok Szervezetétől, hogy tegyenek lépéseket a keresztyének megvédésére Nicaraguában.
A petíciót itt írhatják alá
Ostrom alatt a keresztyének Nicaraguában
Elhurcoltak egy katolikus püspököt a rohamrendőrök, miután két hétig erőszakkal háziőrizetben tartották. Nem egyedi esetről van szó, a sandinista Daniel Ortega rezsimje egyre jobban fokozza a keresztényellenes propagandát, és keményen támadja az egyházi vezetőket, kiemelten a helyi katolikus egyház kulcsembereit.