Az egyházak összefogtak, hogy a világjárvány idején is segítsenek a menekülteken. A kezdeményezést a 120 ország egyházait tömörítő globális diakóniai szervezet, az ACT Alliance fogja össze.
Az egyházak magasabb fokozatba kapcsoltak a COVID-19 vírus terjedésének fokozatosan kitett menekültek megsegítésére. „Kemény dolog otthon maradni elszigeteltségben a világjárvány idején, eközben figyelemmel követni a vírus terjedését és a halálos áldozatok számának növekedését. De gondoljunk a világ menekültjeire és azokra az emberekre, aki most is úton vannak” – fogalmaz az Egyházak Világtanácsa (EVT) honlapján közzétett felhívás.
Az ACT Alliance az EVT 145 tagegyházának és partnerszervezetének humanitárius és diakóniai együttműködését koordinálja 120 országban. A szervezet az emberiség leginkább kiszolgáltatott és sérülékeny csoportjainak szenvedése láttán nyilvános felhívást tett közzé, amelyben több emberségességet és erőteljesebb globális kormányzást sürget.
„Megóvni magunkat a koronavírustól azt jelenti, hogy mindenkit védelmeznünk kell. Segítsék azokat, akik a frontvonalon küzdenek” – fogalmazott az ACT április 8-án közzétett tweet bejegyzésében, miután az érintettek a menekültek és otthonaik elhagyására kényszerülő tömegek által lakott térségekre, a Közel-Kelet, Észak-Kelet Afrika (Afrika szarva), Száhil öv és a Kongói Demokratikus Köztársaság szenvedésére hívták fel figyelmét.
Az ACT főtitkára, Rudelmar Bueno de Faria április 7-én kelt nyilatkozatban úgy fogalmazott, hogy az ACT komoly aggodalommal figyeli a koronavírus hatását a népekre és nemzetekre. „Ez a világjárvány a modern történelem egyik legjelentősebb krízise, ami immár elérte a fegyveres összecsapások által sújtott, törékeny országokat.”
Számos konfliktus annak ellenére tovább folytatódik a világban, hogy közben az új koronavírus halálos áldozatainak a száma is egyre növekszik. Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres március 23-i felhívása sem talált meghallgatásra, amiben azonnali tűzszünetre szólított fel a járvánnyal szembeni küzdelem részeként.
„A világjárvány tovább súlyosbítja azoknak az embereknek a kiszolgáltatottságát, akik eleve humanitárius krízishelyzetben, szegénységben, egyenlőtlenségben és ínséges gazdasági körülmények között élnek” – fogalmazott De Faria. „A humanitárius szükségletek ilyen körülmények között még sürgetőbbek, és egyre nagyobb kihívást jelent az emberi és anyagi erőforrások biztosítása akkor, amikor az országok világszerte saját járványügyi szükségleteikre összpontosítanak.”
Rudelmar Bueno de Faria
A főtitkár aggodalmának is hangot adott amiatt, hogy egyes országok „gazdasági háborús taktikát” alkalmazva igyekeznek a stratégiai fontosságú javak és áruk ellátási láncát kontrollálni, aláásva ezzel a méltányos humanitárius beavatkozás lehetőségét, különösen is a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban.
Ez a hozzáállás elfogadhatatlan egy olyan időszakban, amikor „valamennyi kormány és intézmény felelőssége az lenne, hogy az érintett térségben is biztosítsa a teljes, biztonságos, azonnali és korlátlan hozzáférést a humanitárius segítséghez és orvosi személyzethez, beleértve a felszerelést és ellátást” – fogalmazott a főtitkár.
Faria azt is hozzátette, hogy „a következmények a gyenge egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban különösen súlyosak lehetnek, és aránytalanul magas számban érinthetik a lakosság leginkább kiszolgáltatott vagy elzárt csoportjait, köztük a migránsokat, otthonaik elhagyására kényszerült embereket, menedékkérőket, menekülteket és informális településen élőket”.
A Közel-Keleti Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MECC) palesztin menekülteket támogató részlege arról számolt be, hogy irodái számos térségben zárva tartanak, kivéve a Gázai övezetben, a Palesztin Nemzeti Fennhatóság alatt működő központjaikat. A gázai irodák annak ellenére működnek, hogy a térségben 10 koronavírusos esetet azonosítottak hivatalosan.
„A helyzet aggasztó, nem csak a Gázai övezetben, ahol a kétmilliós lakosságra csupán 60 lélegeztetőgép jut, hanem Ciszjordániában is, ahol 2,5 millió ember ellátására 205 gép áll rendelkezésre” – áll a MECC részlegének tájékoztatójában. A palesztinai egészségügyi rendszer hatalmas nyomás alatt áll és elérte teljesítőképessége határait. Ez az oka a hatóságok által bevezetett szigorú korlátozó intézkedésnek. A térségben különösen az Izraelből hazatérő vendégmunkások tömege jelent kockázatot. Mindeközben nem áll rendelkezésre elegendő számú teszt.
A MECC főtitkára, Souraya Bechealany elismerően nyilatkozott az Egyházak Világtanácsa és a regionális ökumenikus szervezetek történelmi állásfoglalásáról és pásztori leveléről, amely a keresztyéneket az élet védelme melletti határozott kiállásra szólította fel a világjárvány kapcsán.
Lelkigondozói, prófétai és gyakorlatias keresztyénség
Eljött a lelkigondozói, prófétai és gyakorlatias keresztyénség ideje címmel jelent meg az Egyházak Világtanácsa (EVT) és a regionális ökumenikus szervezetek közös állásfoglalása a koronavírus árnyékában.
Dr Souraya Bechealany
„Ezekben a napokban, amikor az új koronavírus-járvány kihívás és kérdés elé állítja az egész emberiséget, nagy jelentősége van annak, hogy az egyházak hallhatóan és világosan felemeljék szavukat, és a Krisztus testének közösségében tanúskodjanak hitükről és reménységükről a feltámadott Úrban, bátran felvállalva a prófétai üzenetet, amely rájuk bízatott” – fogalmazott Bechealany a nyilatkozat kapcsán.
A MECC főtitkára nyilvános válaszlevélben üdvözölte Antonio Guterres ENSZ főtitkár egyházi és vallási vezetőkhöz intézett április 11-i felhívását. „A MECC mindig osztotta az ENSZ által képviselt értékeket és együttműködött azokban a kezdeményezésekben, amelyek a béketeremtés és az emberi jogok védelmét szolgálták… Ezért mi is Önhöz fordulunk abban a reményben, hogy a háborúk megelőzésére tett erőfeszítések és a fegyveres konfliktusok lezárását célzó párbeszéd új lendületet nyernek. Másszóval a háború kiváltó okainak kezelésére az áldozatok fájdalmát enyhítő humanitárius beavatkozással párhuzamosan éppúgy szükség van, mint a pénzügyi, természeti és emberi erőforrásokat érintő felelős kormányzásra ahhoz, hogy a gazdagok és szegények közötti szakadékot áthidaljuk. A jó kormányzás hozzájárul az igazságosság és egyenlőség megvalósulásához.”