Dr. Mitri Raheb palesztin teológus két alkalommal vezette a napindító bibliatanulmányt a REV pénteken véget érő nagygyűlésén. A korábbi betlehemi evangélikus lelkész úgy véli, hogy Palesztina mai helyzete a Jézus korabeli Izraelével azonos.
Jézus küldetését nem érthetjük meg igazán, ha nem vesszük figyelembe a megszállás tényét. „Jézus egy megszállt országban született, egész életét a megszállás árnyékában élte le, és ez a megszállás juttatta a keresztre” – fogalmazott Raheb a rá jellemző provokatív stílusban. „Hogy érthetnénk meg a történelmi Jézust, ha nem értjük, hogyan működik az elnyomás; mit tesz és hogyan tartja kontroll alatt az élet minden területét?” – tette fel a kérdést az istentiszteletre, bibliatanulmányra és kicsoportos megbeszélésre szánt napi másfél órás blokkban július 3-án.
„Palesztina, az én országom, az elmúlt 3000 év javarészében megszálló hatalmak befolyása alatt élt. Öt éves voltam, amikor 1967-ben Izrael megszállta Betlehemet. Jól tudom, mit jelent megszálló hatalmak befolyása alatt élni. Így azt is el tudom képzelni, hogy Jézusnak mit jelentett, hogy a római birodalom által megszállt országban született.” Raheb Jézus szavait idézte: „azért küldött el (az Úr), hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat” (Lukács 4,16-21). „Jézus küldetésnyilatkozata nagyon is politikai. Semmit nem olvasunk a lelkek megváltásáról, hanem minden az elnyomás alóli szabadításról szól. Jézus nem sokat törődik azokkal, akik a „bűn” rabságában vannak, sokkal inkább azokkal, akik a birodalom börtöneiben sínylődnek. 1967 óta több mint 700 000 palesztint börtönöztek be politikai okokból, ma is 6000 politikai fogoly vár arra, hogy valaki szabadulást hirdessen nekik és szabadon bocsássa a megkínzottakat.” Raheb a megszállás logikájáról is beszélt. „Ha megszállás alatt élsz, akkor felteszed magadnak a kérdést, hol van Isten. Ezzel a kérdéssel a Biblia lapjain is gyakorta szembesülünk: „Hol vagy Istenem, miért nem cselekszel?” És ez a kérdés visszhangzik Palesztina szerte napjainkban.”
A remélt szabadság kapcsán elmondta, hogy az nem csak az elnyomottaknak, hanem az elnyomóknak is a felszabadulást hoz, mert „a megszállók is a megszállásuk rabjai – megszállottjai”. Minthogy a REV korábban több ízben is imakampányra hívta tagegyházait, hogy Izraelben és Palesztinában a mindkét nép szabadságát biztosító igazságos béke megvalósuljon, Raheb hozzászólásának záró szavai értő fülekre találtak: „a zsidó nép is elszenvedte a fogságot és a diszkrimináció fájdalmát. Ez a két nép közös élménye. Talán éppen ezért jött el az idő, hogy véget vessünk a szenvedésnek”.
Raheb második előadásában a pünkösdi történetről többek között azt mondta, hogy az nem csak kritikája a világot egy nyelv és egy hatalom alatt uralni hivatott birodalomnak, hanem egyben az alternatíva felmutatása. A sokszínű, nyelvek sokaságát beszélő pünkösdi tömegben nem a zavar és félreértés uralkodott el, hanem a Szentlélek „szoftverének” köszönhetően a megértés és egyetértés. Isten álmaink nyelvén és nem a birodalom nyelvén szól hozzánk – éppen ez a reformáció egyik legnagyobb felismerése. A Jeruzsálemben született egyház szembement a birodalommal, nem azért, hogy egy másik, alternatív birodalmat hozzon létre, hanem azért, hogy igazi alternatívát kínáljon egy logikájában eltérő „oikumene” képében, amelyben nincs uralkodó kultúra és uralkodó nyelv, hanem az identitások és nyelvek sokasága; nincs uralkodó és alávetett, hanem az egyetemes papság értelmében Krisztus tanítványai, akiket a maguk sokszínűségében a Szentlélek hangszerel különböző identitásokat egyesíteni képes egyházzá.
Mitri Raheb a „Hit a birodalom árnyékában” című könyv szerzője, amely a Biblia olvasatát tárja az olvasók elé a palesztin szemüvegen keresztül, és az elnyomó birodalmak szerepét vizsgálja a bibliaértelmezésben. Raheb a Diyar Konzorcium igazgatója. A szervezet nevében az otthon, haza szó (Dar) az evangélikus alapokon álló, de ökumenikus összefogásban megvalósuló cél is kifejezésre jut, a Diyar ugyanis az egész, megszállás alatt élő Palesztin közösséget szolgálja, és az ország felépítésén fáradozik. A holisztikus programokkal elsőssorban a gyermekeket, fiatalokat, nőket és idős embereket célozzák meg. Az 1995-ben alapított szervezetnek többezer tagja van és víziójukkal – „életünk legyen, sőt bőségben éljünk” – 60 000 embert érnek el. A társulás elsősorban arra törekszik, hogy a palesztin polgárokat saját ügyük aktív képviseletére, proaktivitásra ösztönözze, és elősegítse, hogy „túlélőkből” és áldozatokból látomással és képzelőerővel bíró, tettre kész állampolgárokká legyenek. A Diyar célkitűzését hűen tükrözi küldetésnyilatkozata: „felépíteni az országot, kőről-kőre; megerősíteni a közösséget személyről-személyre; és olyan intézményeket létrehozni, amelyek a bővelkedő életet lehetővé teszik”.
A REV interjút készített a lelkésszel, ami a szervezet videócsatornáján elérhető.
Külügyi Iroda
Forrás: www.wcrc.ch