Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC), amely más ökumenikus szervezetekkel és a Vatikánnal közösen hagyományosan felemeli szavát az istentiszteleti helyek védelme és általában a vallásszabadság mellett, új kiadványt jelentetett meg a témában.
Az egyházak erkölcsi és társadalmi tanítását, valamint eszmecseréjét összefogó globális szakmai szervezettel (Globethics) együttműködésben kiadott kötet elismert egyházvezetők, akadémikusok és szakértők tanulmányait egybegyűjtve hívja fel a figyelmet arra, hogy az istentiszteleti helyek – templomok, zsinagógák, mecsetek, kápolnák és kegyhelyek – központi szerepet töltenek be a vallások életében, egyben a kulturális örökség részei, amelyek szimbolikus jelentősége és hívek érzelmi kötődése sem elhanyagolható.
Ezeket a szent helyeket mégis gyakorta éri támadás fegyveres konfliktusok során, és rendszeresen esnek radikális csoportok áldozatául, akik az istentiszteleti közösség identitásának megrendítésére vagy eltörlésére törekednek. Nem véletlen, hogy nemzeti törvények és a nemzetközi jog is kitüntetett figyelmet szentel az ilyen helyek védelmének.
Az istentiszteleti és szent helyeknek kiemelt szerepük van az egyének és közösségek identitásának formálásában és továbbadásában, mivel a szenttel való találkozásra emlékeztetnek és sajátos erővel összpontosítanak az isteni jelenlétének évszázados megtapasztalására. Vitathatatlan, hogy a keresztyén hagyományban a hívő maga Isten temploma és az a „hely”, ahol Isten Lelke lakik (1Kor 3,16; 6,19), mégis a hívek azért keresik fel az istentisztelet helyeit, hogy saját hitükről tanúságot tegyenek. Az is igaz, hogy létezik olyan lelkiség és teológiai hagyomány a keresztyénségen belül, amelyik távolságtartóan és fenntartásokkal kezeli a konkrét helyekhez fűződő kapcsolatot és elsősorban lelkileg törekednek megélni Isten közelségét és imádni Őt, aki mindenekelőtt „Lélek és igazság” (Ján 4,23k.) Általánosságban mégis kijelenthető, hogy a keresztyénség kötődik az ilyen helyekhez, bár ez néha az általuk felidézett emlékek, és nem a tényleges szentségük miatt alakul ki. Bárhogy legyen is, belátható, hogy az istentiszteleti és szenthelyek lerombolása a keresztyének, és más vallások hívek szemében is az erőszak, a vallási identitásuk elleni támadás egy formája, egyben pedig a vallás- és lelkiismereti szabadság egyértelmű megsértése.
Részlet a bevezetőből: Istentiszteleti és szent helyek Európában és a Közel-Keleten – a vallási helyek státusza és védelme a nemzeti és nemzetközi jogban.
A könyv tanulmányai a vallási helyek védelmének jelentőségére figyelmeztetnek a vallás és meggyőződés szabadságának érvényesítésében és a vallások közötti békés együttélés előmozdításában.
Az angol nyelvű kötet a szervezet honlapján érhető el.
Forrás:
www.ceceurope.org
A CEC gondozásában megjelent valamennyi tematikus kiadványt – a szociáletikai kérdésektől vallásszabadságon és emberi jogokon át Európa jövőjéig – a szervezet a honlapján teszi közzé.