Mindent hátrahagytak
– Az öregek a szakadékba vetették magukat, hogy ne legyenek a családjuk terhére a menekülésben, és hogy a negyvenöt fokos hőségben a gyerekek kaphassák meg a vízadagjukat. Máshol egy anya ugrott két gyermekével a mélybe, hogy így vessen véget szenvedésüknek – tájékoztatja egy szemtanú az Egyházak Világtanácsa (EVT) nemzetközi tényfeltáró küldöttségét azon a felvételen, amelyet az egyik kurdisztáni menekülttáborban készített az elmúlt héten a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) munkatársa. A magát Iraki és Levantei Iszlám Államnak (ILIÁ) nevező radikális iszlamista csoport szíriai és észak-iraki térhódítása miatt keresztyén és más nemzeti, vallási kisebbséghez tartozó családok tízezrei kényszerültek elmenekülni az életüket veszélyeztető üldözés és háborús helyzet elől.
Sajtóhírek szerint augusztus végén meghaladta a hárommillió főt a Szíriából elmenekültek száma, Irakban pedig már másfél millióan kényszerültek elhagyni otthonukat. A kurdok ellenőrizte észak-iraki Duhok kormányzóságban a félmilliót is eléri a menedéket keresők száma. – A helyi hatóságok egyedül képtelenek megbirkózni ekkora kihívással. Van olyan huszonötezres város, ahol hetvenötezer menekültet kellene ellátniuk, de a földönfutóvá vált embereknek csupán az ötöde kap elégséges ellátást. Jelentős részük hidak alatt, parkokban, építési területeken, a szerencsésebbek templomokban, iskolákban vagy hevenyészett sátortáborokban húzzák meg magukat. A közelgő tél humanitárius katasztrófával fenyeget – figyelmeztetett a térséget megjárt Bálint Gábor a MÖS szeptember 4-i sajtótájékoztatóján.
Az ILIÁ szunnita irányultságú fegyveresei által megszállt településeket nemcsak a szír, a kaldeus és az örmény keresztyéneknek, hanem a síita muzulmánoknak, a kurd etnikumhoz tartozó, de sajátos vallást követő jazidiknak, sőt még a mérsékelt és a szufista szunnitáknak is el kell hagyniuk. Egyszóval mindazoknak, akik nem értenek egyet az ILIÁ célkitűzéseivel, vagy az új hatalom nem bízik meg bennük. A keresztyéneket eleinte adófizetésre, később már inkább áttérésre vagy otthonuk elhagyására szólították fel az iszlamisták. Keleti hittestvéreink – már akiket nem öltek meg, nem zártak ketrecbe és adtak el rabszolgának – az utóbbit választották. Többségüknek mindent hátrahagyva, gyalogosan, egy szál ruhában kellett útnak indulniuk. Az egyházi vezetők is arról számoltak be az EVT delegációjának, hogy csak a legfontosabb iratokat tudták megmenteni, a múltjukat őrző dokumentumok és az egyházi infrastruktúra, sőt nem egy esetben még a templomuk is a szélsőségesek martalékává lett.
Menekülttábor az épülő pláza falai között
Ezerötszáz-kétezer éves keresztyén közösségek semmisültek meg néhány nap alatt. Moszul városában több tízezer Krisztus-követő élt, mára hírmondó sem maradt belőlük. Az utolsók közül két lányt egy pap menekített ki a saját autóján úgy, hogy iszlamista harcosnak öltözve, élete kockáztatásával ment vissza értük. A keresztyén menekültek listát állítottak össze az ILIÁ vonalai mögött rekedt szeretteikről: mintegy száz fő maradt a térségben, túlnyomó részüket valószínűleg az iszlamisták tartják fogva. Bálint Gábor fültanúja volt például egy telefonbeszélgetésnek, amelyben egy menekült könyörgött beteg édesanyja szabadon bocsátásáért.
Tiltakozó egyházak
Az EVT szeptember 1-jén drámai hangú nyilatkozatban foglalta össze az Irakban tartózkodó küldöttsége tapasztalatait, és arra kérte az ENSZ-et, hogy szólítsa fel a nemzetközi közösséget a humanitárius adományok mértékének növelésére, valamint lépjen föl hatékonyabban az ILIÁ ellen. De nemcsak a protestáns és ortodox ökumené zászlóshajója, hanem szinte minden hazai és külföldi egyház és egyházi szervezet tiltakozott az elmúlt hetekben a történések miatt. A nyugati keresztyénség legnagyobb egyházának feje, Ferenc pápa még azt is felajánlotta, hogy személyesen látogat el a térségbe, ha ezzel is együttérzéséről biztosíthatja a menekülteket, de erre nyilvánvaló biztonsági okokból egyelőre nem került sor.
Peter Prove, az EVT küldöttségének vezetője a kaldeus egyház erbili menekülttáborában moszuli menekültekkel beszélget
A protestáns és ortodox egyházakat tömörítő Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és a Magyar Katolikus Egyház „a mérhetetlen brutalitással elkövetett háborús bűnök" miatti megdöbbenésének és szomorúságának adva hangot, egyúttal segítségét felajánlva augusztus 19-én közös nyilatkozatban fejezte ki az üldözöttek iránti szolidaritását. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a 2003-as amerikai invázió előtt Irakban a keresztyének száma még másfél millió volt, létszámuk azóta kétszázezerre apadt. A magyar egyházak arra szólítják fel „az egyre kevésbé kereszténynek nevezhető Európa és Amerika kormányait" és az államközi szervezeteket, tegyenek meg mindent a „21. században hihetetlennek tűnő brutalitás megfékezéséért".
Kettős segítség
– Egy friss jelentés szerint a másfél milliós iraki keresztyén populációból eredeti lakóhelyén mára csak nyolcvan-százezer fő maradt – aktualizálja a Reformátusok Lapjának múlt héten adott nyilatkozatában Mikola István a MEÖT fent idézett dokumentumának számadatait. A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára hangsúlyozza: hazánk elkötelezett az alapvető emberi jogok védelme iránt, de a zsidó–keresztyén kulturális örökség alapjain építkező európai országként erkölcsi kérdés is számára az önazonosságunk gyökereit őrző keleti keresztyénség melletti kiállás.
A magyar kormány ennek megfelelően több intézkedést is tett az elmúlt hetekben. Orbán Viktor először augusztus 12-én az iraki keresztyének védelmében való fellépést kért az Európai Tanácstól, megerősítve, hogy Magyarország minden olyan megoldást támogat, amely garantálja a közel-keleti keresztyén közösség létét és jövőjét. A miniszterelnök később pedig azt kezdeményezte, hogy az ILIÁ által elkövetett háborús bűncselekményeket az ENSZ közreműködésével vigyék a hágai büntetőbíróság elé.
Ők már biztonságban vannak
Magyarország a kurd hatóságok közreműködésével huszonkét millió forint értékű segélycsomaggal sietett a helyi egyházak, civil szervezetek és a menekültek segítségére. Az augusztus második felében eljuttatott szállítmány elsősorban a gyermekek ellátásához szükséges cikkeket – pelenkát, tápszert és gyógyszert – tartalmazott. Az akciót bejelentő augusztus 19-i sajtótájékoztatón Mikola István azt is elmondta, hogy hazánk 2012 óta mintegy százhatvanmillió forintnyi értékben segített a 2011 óta húzódó szíriai polgárháború okozta humanitárius katasztrófa kezelésében. A humanitárius akció bejelentése után két nappal a Honvédelmi Minisztérium is tájékoztatást adott ki, amely szerint Magyarország hadfelszerelési anyagokkal – a Magyar Közlönyben megjelent lista alapján többek között több millió tölténnyel és több ezer akna- és ágyúlőszerrel – segíti az iraki kormányerőket az ILIÁ elleni küzdelemben.
Nem jó muszlimok a szélsőségesek
Az ILIÁ kalifátusnak, vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi kalifának nevezi magát. Ez a cím Mohamed 632-ben történt halálától egészen 1924-ig az iszlám állam első számú vezetőjét illette, és a korai évszázadokban a kalifa képzettségétől függően vallási hatalommal is párosult. Gyakorlatilag vallási, politikai és gazdasági szempontból is egyesítette a muzulmán világ jelentős részét.
– A kalifátus alapítását a muszlim vallásjog szabályozza, de ezeknek a feltételeknek az ILIÁ nem felel meg – szögezi le Sulok Zoltán Szabolcs. A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke szerint a térségben hatalmi űr keletkezett, és egy szélsőséges csoport ezt kihasználva, a saját és ki tudja még kinek az érdekeitől vezérelve ragadta magához az irányítást. – Nem lehet így bánni az emberekkel, és nem lehet így államot létrehozni, az iszlám alapján ez nem fogadható el – hangsúlyozza a magyarországi muszlimok egyik hivatalos szervezetének magyar származású vezetője.
„Nincs kényszer a vallásban" – írja a Korán. – Ez azt jelenti, hogy az iszlám szerint mindenki szabadon követheti a hitét – mondja Sulok Zoltán Szabolcs. Ugyanakkor elismeri: amiként a Krisztust, úgy a Mohamedet követő civilizációnak is voltak sötét korszakai. – Mégis magáért beszél, hogy a vallási kisebbségek a mai napig megmaradtak ezen a területen. Megjegyzem: Európából a kereszténység ugyanakkor szépen kigyomlálta azokat, akik más vallást követtek, vagy nem a hivatalos teológiát vallották – mondja az elnök, aki még hozzáteszi: az iszlám alapjain álló valódi kalifátus garantálná az ott élők szabad vallásgyakorlását és biztonságát.
Nem csak a hazai muszlimok tiltakoznak az ellen, hogy az ILIÁ-val azonosítsák őket. A Muszlim Tudósok Világszövetségének elnöke kijelentette: törvénytelen és hiteltelen a szélsőségesek tevékenysége. Juszuf al-Qaradawi szerint céljuk a valódi és hiteles kalifátus intézményének lejáratása. Hogy így van-e, nem tudjuk, de könnyen belátható: a nagyhatalmi politikának aligha érdeke – még ha törvényes úton történne is – az arab világ politikai és gazdasági egysége, azaz egy újabb rivális felemelkedése. Talán erre, de mindenképpen a nyugati világ felelősségére utalhatott a muszlim vezető, amikor így fogalmazott: – A radikális csoportok azért jelennek meg a muszlimok között, mert a világ szuperhatalmai és a muszlim világ vezetői egyaránt zsarnokoskodnak az emberek felett. Az elnyomás ellen küzdeni akaró fiatalok azt hiszik, hogy Allah útján harcolnak, amikor a szélesőségeket követik, pedig az iszlám semmiféle szélsőséget nem fogad el.
Toleráns, de terjeszkedő iszlám
Az iszlám keresztyénséggel szembeni alapvető toleranciáját Németh Pál is hangsúlyozza. Az arab nyelvet és kultúrát jól ismerő református lelkipásztor ugyanakkor hozzáteszi: folyamatosan terjeszkedő vallásról van szó, amely a 7. századi észak-afrikai és közel-keleti arab hódítást követően az elfoglalt, köztük a mostani konfliktus által érintett területeken is fokozatosan maga alá gyűrte a keresztyénséget. Az addig többségében keresztyének által lakott terület népei tehát a fegyver nyomán, de alapvetően nem közvetlen kényszer hatására, hanem sokkal inkább az akkoriban kialakuló és a reneszánszig meglévő arab kulturális-civilizációs fölény csábításának engedve lettek Mohamed tanainak követői.
A Károli-egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola oktatója úgy véli, a keresztyénségnek korlátozva bár, de ma is van életlehetősége az iszlám világában. Ottani hittestvéreink az elmúlt ezernégyszáz évben megtalálták a modus vivendit, és ha rend van egy arab országban, ha stabil az állam, amely megvédi őket a szélsőségesektől, nem esik bántódásuk. – A mostani probléma éppen ebből fakad: Irakban és Szíriában hosszú évek óta nincs szilárd államhatalom. Háború idején pedig mindenhol megbolondulnak az emberek, és teret nyernek a szélsőségesek, akkor pedig vallási hovatartozástól függetlenül minden mérsékelt csoport menekül. Fájdalom, hogy a jelenlegi helyzet ilyen súlyosan érinti iraki testvéreinket – mondja a muszlim körökben is tekintélyt szerzett keresztyén szakértő.
Közös fellépésre van szükség
A Közel-Kelet és Észak-Afrika számos országa ma puskaporos hordó, amelyek bármikor felrobbanhatnak. A nyugati világ hajlamos ezért az iszlámot okolni, pedig félő, hogy a konfliktusok gyökerét inkább a világhatalmak sokszor önmagukkal is ellentmondásba kerülő politikájában kell keresni. – Hogy az iszlám világa ellenséges a Nyugattal szemben, azért bizony az utóbbi a felelős – hangsúlyozza Németh Pál, aki szerint a nagyhatalmi politika rendszeresen becsapja az arab népet és vezetőit, önös érdekei szerint alakítva sorsukat. De Mikola István is elismeri: az észak-atlanti világnak újra kell gondolnia a közel-keleti és az észak-afrikai térségre irányuló, a demokratizáló szándékokra és üzleti ambíciókra épülő politikáját, és jobban figyelembe kell vennie a térség több ezer éves kultúráinak sajátosságait.
Menekültek egy templom alagsorában
Amerikának és Európának is változtatnia kell tehát, de az iszlám civilizációnak is megvan a maga felelőssége. A szélsőségesek elleni fellépést nem lehet csak a nemzetközi közösségtől várni. A radikális iszlám visszaszorítását – a már idézett EVT-nyilatkozat szavaival: „az ILIÁ mérgező ideológiájának gyökeres kiirtását" – elsősorban azoknak a jó érzésű muszlimoknak kell elvégezniük, akik nevében a szörnyűségeket elkövetik.
Segélyprogramot indít a MÖS
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) munkatársa az Egyházak Világtanácsa felkérésére vett részt szeptember elején annak a nemzetközi delegációnak a munkájában, amely Észak-Irakban mérte fel a szükségleteket. Bálint Gábor a küldöttség tagjaként menekülttáborokat látogatott, hatósági, egyházi és segélyszervezeti vezetőkkel találkozott, ajánlásokat fogalmazott meg az ENSZ és egyéb világszervezetek számára, valamint előkészített egy hosszabb távú magyar segélyprogramot. Utóbbi célja a földönfutókká lett emberek létszükségleteinek kielégítése – ivóvíz, élelem, ruha és a személyes higiénia feltételeinek biztosítása, illetve a lakhatás hosszabb távú megoldása – lesz. A segélyprogram az 11705008-20464565-ös számlaszámon vagy a szervezet honlapján bankkártyás fizetéssel is támogatható. Közleményként be kell írni: Irak.
További információ: www.segelyszervezet.hu
Kiss Sándor, képek: Greg Brekke / EVT / oikumene.org, Bálint Gábor /MÖS, Kalocsai Richárd, Kovács Márton / KKM, Sereg Krisztián
A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2014. szeptember 14-i számában