Szeptember 16-án Budapesten találkoznak az Európai Protestáns Egyházzenei Konferencia tagjai, a rendezvényen egy nyilvános hangversenyt is meghallgathatnak az érdeklődők.
A nemzetközi egyházzenei társaság célja az eseménnyel, hogy a különböző európai országok protestáns egyházzenészei megismerjék egymás zenei világát, ebből adott esetben ötleteket merítsenek. A szervezet szeretné, hogy az eszmecserék termékenyítőleg hassanak, új impulzusokkal szolgáljanak. Ennek kézzelfogható jele, amikor a résztvevők kottát cserélnek, illetve személyes találkozókat, tanulmányutakat szerveznek egymás közösségei, kórusai számára. A szekularizálódó világban konferenciáik egymás megerősítését, támogatását szolgálják, amelyre a kisebbségi helyzetben lévő protestáns egyházközösségeknek különösen nagy szükségük van – vallják.
Minden második évben tartanak egy „beszélgetést” Strasbourgban, a köztes években pedig az egyes tagországokban kerül sor összejövetelre, ilyen esemény a budapesti is. Előbbiek esetében egy adott, egyházzenét szakmai szempontból érintő témával foglalkoznak mélységében, míg az országos konferenciák a helyi egyházzenére, helyi viszonyokra, szokásokra koncentrálnak.
A társaság múltja egészen 1970-ig nyúlik vissza, ekkor alapították meg Frankfurtban Közép-Európai Egyházzenei Kapcsolatok néven. 1981-ben tartották meg az első strasbourgi konferenciát, illetve az Európai Tanácsnál is fogadták a társaság képviselőit. Ebben az évben csatlakoztak a kezdeményezéshez a szocialista országok protestáns közösségei is, így az NDK-ból, Lengyelországból és Csehszlovákiából is érkeztek hívők. Ugyancsak ekkor született meg a máig tartó rendszer, amely szerint felváltva egy-egy országban, illetve Strasbourgban tartanak rendezvényt.
Az Európai Protestáns Egyházzenei Konferencia tagjai elsősorban a gyakorlati egyházzene területén dolgozó egyházzenészek, illetve lelkészek. Ennek következménye, hogy a strasbourgi konferenciákon főként gyakorlati kérdésekre keresik a választ. Ilyen például a kántorok és egyházzenészek képzése, munkájuk és alkalmazásuk dilemmái, az egyházzene mai helyzete és szerepe, valamint a nemzedékváltás és a populáris zene hatásainak a kérdése. A tagországokban rendezett összejövetelek sokkal inkább az adott nemzet hagyományairól, zenei kultúrájáról szólnak.
Magyarország – Romániával egyetemben – először 1991-ben a németországi Görlitzben vett részt a konferencián. 1993-ban már Budapest adott otthont a rendezvénynek, amely most, 29 év után tér vissza a magyar fővárosba.