A Hagia Sophia ne váljon ismét a szembenállás és ellenségeskedés helyévé, hanem tartsa meg nemzeteket és vallásokat egyesítő szerepét – kéri az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkára, Ioan Sauca professzor Recep Tayyip Erdogan török elnököt. Az ökumenikus közösség nevében elküldött levelet alább közöljük.
Kedves Elnök Úr!
A Hagia Sophia 1934 óta, amióta múzeumként működik, a nyitottság, találkozás és inspiráció helye volt valamennyi nép és vallás számára, valamint hathatós jele a Török Köztársaság szekularizáció és befogadás melletti elkötelezettségének és annak a vágynak, hogy a múlt konfliktusait maga mögött hagyja.
Ma ugyanakkor kötelességem megosztani Önnel az Egyházak Világtanácsának, illetve a szervezet 110 országban félmilliárd keresztyént képviselő 350 tagegyházának fájdalmát és döbbenetét, amit az Ön lépése idézett elő. Az a döntés, hogy a Hagia Sophia ismét mecsetté alakul, megkérdőjelezi Törökország nyitottságának pozitív jelét, a kirekesztés és megosztottság szimbólumává teszi azt. Sajnálatos módon erre a döntésre az UNESCO előzetes értesítése és a Hagia Sophia világörökségi egyezmény által is elismert univerzális értékére gyakorolt hatásáról folytatott egyeztetés nélkül került sor.
Az Egyházak Világtanácsa az évek során komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy támogassa tagegyházainak aktív részvételét a vallásközi párbeszédben, hogy ezzel is hidakat verjen a kölcsönös tisztelet és a közös értékeken alapuló együttműködés jegyében. Továbbá, az EVT tagegyházaival együtt, kritikus időkben, mindig védelmébe vette és támogatta a más vallású közösségeket, beleértve a muszlimokat, hogy jogaikat és integritásukat tiszteletben tartsák.
Az a döntés, aminek következtében egy olyan jelképes hely, mint a Hagia Sophia, múzeumból ismét mecsetté válik, óhatatlanul bizonytalanságot, gyanakvást és bizalmatlanságot szül, aláásva minden korábbi erőfeszítésünket azért, hogy a különböző vallású embereket egy asztalhoz ültessük a párbeszéd és együttműködés jegyében. Ezen túl pedig komolyan aggódunk amiatt, hogy ez a döntés másokat is arra ösztönöz majd, más helyeken, hogy a fennálló status quót felborítva a vallási közösségek közötti ellenségeskedést újra szítsák.
Elnök úr, Ön korábban ismételten megerősítette az újkori Törökország önértelmezését szekuláris államként. De minapi döntésével felülírt egy korábbi elkötelezettséget, ami 1934 óta az emberiség közös emlékhelyeként őrizte meg ezt a történelmi épületet.
A kölcsönös megértés, párbeszéd és együttműködés, valamint a régi ellenségeskedés és megosztottság elkerülése érdekében sürgetjük, hogy döntését tegye mérlegelés tárgyává, és vonja vissza.
Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához csatlakozva őszintén reméljük, és imádkozunk azért, hogy a Hagia Sophia nem válik újfent a szembenállás és ellenségeskedés helyévé, hanem megmarad az 1934 óta betöltött egyesítő szerepénél.
Recep Tayyip Erdogan török elnök július 10-én, pénteken rendeletet adott ki a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakításáról, röviddel azt követően, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság semmisnek minősítette az épületet múzeummá alakító korábbi minisztertanácsi döntést. A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület megnyílt a muszlim közösségi imádkozások előtt, irányítása pedig a török vallásügyi hivatalhoz került.
A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos csoportok időről időre felvetették a Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá alakíttatták át a katedrálist. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.
A nem muszlimok előtt is nyitva fog állni a Hagia Sophia – jelentette ki Erdogan. Az ellenkezést megfogalmazó nemzetközi nyilatkozatokra utalva az elnök arra szólított fel, hogy tartsák tiszteletben Törökország bírói és végrehajtó szerveinek döntését. A mostani lépés ellen az egyebek mellett felszólalt I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, Kirill orosz ortodox pátriárka, Ferenc pápa és az UNESCO illetékes biztosa is.
(Forrás: MTI)