A Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége immár tíz éve próbálja összefogni a különböző helyzetben lévő református és evangélikus szórványgyülekezeteket. A szövetség éves közgyűlését szeptember 3-án, 4-én tartotta meg. A bécsi jubileumi találkozóra Nyugat-Európa különböző országaiból. mintegy hatvan gyülekezeti vezető és presbiter jött el.
Az idei találkozó nem csak a jubileum miatt volt egy kicsit más, mint az eddigiek, hanem azért is, mert az alkalmon megjelentek a magyarországi protestáns egyházak külügyi osztályának vezetői: Dr. Tarr Klára evangélikus és Ódor Balázs, református részről. Az alkalmon először a kormányt is képviselték, Dr. Kocsis Attila, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárság osztályvezetője személyben.
A találkozó tétje: a sikeres paradigmaváltás a kinti magyar protestáns egyházi életben – fogalmazta meg Gémes Pál, evangélikus lelkész a Szövetség elnöke. Korábban a külön kis magyar szigetek egy-egy német tartományi egyház támogatásával működtek, de a támogatás csökkenése miatt, a német egyházak egyre inkább kivonulni kénytelenek a szórványgyülekezetek életéből, ezért elkerülhetetlen a központosítás.
Az EKD (Evangelische Kirche in Deutschland) a továbbiakban a kinti magyar protestáns egyházakkal csak egyesületi formában kíván tárgyalni, és támogatást nyújtani. A nyugat-európai, vagyis főleg a Németországban lévő gyülekezetek előtt álló feladat: egyesületbe tömörülni, meghatározni a prioritásokat, területileg elhelyezni a körzetesített lelkészi helyeket, átgondolni a minősítési kritériumokat, s az evangélikus-református együttműködést szorosabbra fonni. Ez még nagyobb felelősséget ró a kinti hívekre, hiszen az egyes gyülekezetek nem szűkülhetnek be a saját egyházi életükre, hanem hálózatszerűen kell működniük. Az egyesület feladata lesz a központilag kiutalt anyagi források elosztása, s munkáltatói lesznek az egyes lelkészi állásoknak.
A szerveződő egyesület szorosan együtt kíván működni az anyaországi egyházakkal, különösen is a lelkész kihelyezések, és az ösztöndíjas teológusok kinti szolgálatának szervezésében.
Dr. Kocsis Attila, történelmi fordulatnak nevezte ezt a találkozót, amikor is Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár üdvözletét tolmácsolva kifejtette, hogy a kormány részéről a paradigmaváltás abban is érezhető, hogy fontos számára a határon túl élők helyzete. A kinti magyarok jóleső érzéssel fogadták, hogy nem estek ki a magyar kormány látóteréből, támogatási köréből. A kormány képviselője többek között kérte a kinti gyülekezetek tagjait, ha lehet, segítsék kívülről a kormány munkáját abban is, hogy a Magyarországról szóló negatív sajtóhírek „pártatlanabbak” legyenek, és az országról ne csak egy szűk réteg kritikája jelenjen meg.
A gyülekezeti beszámolók sokszínűsége Finnországtól Belgiumig mind arról üzent, hogy a Kárpát-medence magyarságából kiszakadtaknak még a másod és harmad generációjáról sem mondhatunk le, s mivel az exodus a határok megnyílásával nem szűnt meg, az egyházakra továbbra is fontos feladat hárul a nemzeti identitás megtartásában.
A találkozó ökumenikus istentisztelettel zárult melyen részt vett az osztrák református Egyház képviselője is Johannes Wittich főtanácsos. A konferencia zökkenőmentes megszervezéséért köszönet illeti Karvansky Mónika bécsi református lelkésznőt.
Szöveg: Vörös Éva, Fotó: Deák Péter