Immár magyar nyelven is elérhető az Európai Protestáns Egyházak (GEKE) legújabb kiadványa, ami mintegy sorvezetőként szolgál a kontinens egyházainak teológiai és társadalmi párbeszédéhez az elkövetkező hónapok során.
Az Egyházak együtt a járványban – protestáns nézőpontok című dokumentum GEKE Focus folyóiratának rendkívüli számaként jelent meg az „egység a sokszínűségben” elvét valló protestáns ökumenikus szervezet etikai tanácsadó testületének gondozásában. A GEKE vezetőtestülete azzal a feladattal bízta meg a teológiai és szociáletikai professzorokból álló munkacsoportját, hogy a járvány okozta társadalmi krízis és kihívások, illetve az egyházak arra adott etikai, liturgiai és diakóniai válaszainak teológiai reflexiójával, rendszerezett, ugyanakkor átmeneti „látletetet” fogalmazzon meg és ezzel segítse a Leuenbergi Közösség egyházai közötti párbeszédet. A GEKE az evangéliumi józanság szellemében folytatott eszmecserén túl, amelynek első „állomására” a Svájci Református Egyházzal és az európai reformátusokkal közösen egybehívott tanácskozás keretében került sor márciusban, „a közösség és szolgálat szellemét” is erősíteni kívánja a kontinensen.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) szociáletikai bizottsága kezdeményezésére lefordított, digitális formában közreadott kiadvány „protestáns nézőpontból kínál útmutatást olyan etikai témákban, amelyek a koronavírus-járványból következnek, vagy annak körülményei között hangsúlyosabbá váltak”. Egyházi szociáletikai szakembereknek, társadalmi felelősséget vállaló egyházi tisztségviselőknek, erkölcsi megfontolások alapján mérlegelő döntéshozóknak éppúgy segítséget kíván nyújtani, mint bárkinek, „akit érdekelnek a protestáns egyházakra nehezedő kérdések és válaszkísérleteik a járvánnyal kapcsolatban”.
„A Covid-19-járvány nemzetközi és sokoldalú jellege továbbra is kihívást jelent az egyházaknak, megmutatja erősségeiket és gyengeségeiket. Istennek Krisztusban való kegyelmét tanúsítva egyházakként Isten vezetéséért imádkozva felelünk a kihívásokra, követve az egyház misszióját a leiturgiában (istentisztelet), a diakóniában (szolgálat), a martüriában (tanúságtétel) és a koinóniában (közösség).” – derül ki bevezetőből, amely egyben a dokumentum négyes szerkezetét is feltárja.
Az európai protestáns egyházak a Covid-19-válságra lelki segítségnyújtással, orvosi segítséggel, gyakorlati és erkölcsi támogatással válaszoltak. A járvány kihívását három vonással lehet jellemezni a dokumentum szerint. Először is nemzetközi kihívásként nemzetközi erőfeszítéseket követel. „Másodszor rámutat a politika, a gazdaság, a szociális biztonság, a közegészség és a lelki-szellemi jólét kölcsönhatásaira, és szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság kérdéséhez.” Végül a járvány kihívást jelent közvetlenül az egyházi szolgálatban, „ahol a hangsúly a rendszeres, személyes közösségen van, mint a „hívők közössége”, a szentségek kiszolgáltatása, továbbá a diakóniai szolgálat a betegek és szükséget szenvedők iránt”.
A járvány következtében egyfajta sorsközösség is kialakult az egyházak között, amelyben feltárulnak a keresztyén közösségek erősségei és gyengeségei egyaránt, ami „arra hív, hogy tanuljunk és növekedjünk, bízva a megtartó Szentlélekben.” Az etikai tanácsadó testület a remélt párbeszédet a dokumentum végén megfogalmazott kérdésekkel igyekszik ösztönözni, hogy „Istennek Krisztusban tanúsított kegyelmét vallva, az egyház küldetését követve, Isten vezetéséért imádkozva válaszoljunk ezekre a kihívásokra. Bízunk a Szentlélekben, hogy segít nekünk azzá az egyházzá lenni, amelynek lennünk kell.”
Az európai protestáns egyházak teológiai eszmecseréjének következő állomására, a tervek szerint immár személyes konzultációra októberben Rómában kerül sor.
A magyar nyelvű kiadvány elektronikus formában jelent meg a GEKE honlapján, és az alábbi linken olvasható és tölthető le.
A járvány és Krisztus feltámadásának tisztító szele
Virtuális tanácskozáson vitatták meg egymással a kontinens protestáns egyházainak képviselői a járványhelyzetben szerzett tapasztalataikat, teológiai belátásaikat és számoltak be arról, hogyan reagált közösségük a pandémia okozta társadalmi kihívásokra. Az online konferencia több mint nyolcvan résztvevővel zajlott március 17. és 19. között.