Sokéves hagyományt követve az európai egyházi szervezetek megbeszélést folytattak az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Portugália képviselőivel. Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) és az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) részvételével november 28-án tartottak online tanácskozást a következő hat hónap kiemelt céljairól Nuno Brito nagykövettel, Portugália Európai Unió melletti állandó képviseletének vezetőjével.
Az eszmecsere kiemelt témája volt az egyházak részvétele az Európa jövőjéről szóló idénre tervezett konferencián és az átfogó reformfolyamatban. A küldöttség kiemelte a konstruktív párbeszéd és a mindenkori európai elnökségekkel való együttműködés jelentőségét, amelynek alapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikkelye.
Az ökumenikus delegáció tagjai hangsúlyozta, hogy az egyházak, más szervezetekhez hasonlóan, készek mélyreható javaslatokat tenni az intézményi struktúraátalakításra, amelyik leginkább szolgálja a közjót, lecsökkenti az Uniós intézmények és az állampolgárok közötti távolságot, és elősegíti a személyekre, családokra és közösségekre összpontosító párbeszédet és szakpolitikákat.
Az eredeti tervek szerint idén májusban induló, két évesre tervezett és Európa jövőjével foglalkozó konferenciát a Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen szervezi. A Parlament szerint az Unió céljait lentről felfelé építkezve, átláthatóan, befogadó módon, az állampolgárok részvételén alapulóan, és kiegyensúlyozottan kell meghatározni úgy, hogy a folyamatba az európai, országos, regionális és helyi szinten különböző háttérrel rendelkező állampolgárokat, civil szervezeteket és egyéb érdekelteket is be kell vonni.
Brito hangsúlyozta, hogy az „egyházak fontos szerepet játszanak Európában, élő lelkiismeretként emlékeztetve társadalmainkat az emberi méltósági központi értékére és arra, hogy nem kell félnünk szomszédainktól.”
A tanácskozás arra is lehetőséget adott, hogy az egyházi szervezetek bemutassák a portugál elnökség kiemelt céljai kapcsán megfogalmazott közös reflexióikat, javaslataikat és szakpolitikai ajánlásaikat, amelyek a „méltányos, zöld és digitális fellendülés” jegyében tettek közzé.
A kontinens egyházainak küldöttsége a koronavírus járvány kapcsán kiemelte a portugál elnökség felelősségét abban, hogy a helyreállítás során a fenti szempontok figyelembe vételével, a szociális jogok európai pillérében megfogalmazott húsz alapelvet követve törekedjen a fair, inkluzív, zöld és digitális átmenetre és a világra nyitott Európa stratégiai autonómiájának megerősítésére. Az egyházak egyben azt is sürgették, hogy az elnökség kövessen el mindent az Európai Unió tagországai közötti párbeszéd és egység előmozdítására, a remény, bizalom és hitelesség helyreállítására.
„Megerősítésre szorulnak közös európai értékeink; az emberi méltóság és emberi jogok, a szabadság, demokrácia, szolidaritás, egyenlőség és jogállamiság tisztelete, hogy odaszánásunkat megerősíthessük közös látomásunk mellett, amelyben az Európai Unió valódi értékközösségként járul hozzá az egész világ fenntartható jövőjéhez” – fogalmaztak az egyházi vezetők.
A CEC nyílt levele Európa jövőjéről
Az európai egyházak a CEC kezdeményezésére 2016 és 2018 között folytattak párbeszédet Európa jövőjéről, aminek eredményét a szervezet 2018. évi újvidéki nagygyűlésén vitatott meg az ökumenikus közösség. A kezdeményezés részleteiről, az egyházak, köztük a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának válaszáról a szervezet honlapján érhető el aktuális információ.
Az egyházak hozzájárulása a magyar EU elnökséghez
A Magyarországi Református Egyház 2011-ben ökumenikus összefogásban járult hozzá a magyar EU elnökség céljaihoz. A kezdeményezés részeként nemzetközi konzultációkra, tematikus konferenciákra került sor, kiadványok és állásfoglalások jelentek meg és a CEC küldöttsége két alkalommal is találkozhatott a miniszterelnökkel és magasrangú kormányzati képviselőkkel.
A COMECE és a CEC egyaránt üdvözölte a portugál kormány ambiciózus, jövőbetekintő és értékalapú programját és az odaszánást, hogy Európa ellenállóképességét és az emberek európai szociális modellbe vetett bizalmát a szolidaritás, konvergencia és kohézió alapelvein nyugvó Unió megvalósításával erősítse meg. Az egyházak képviselői különösen nagyra értékelték „a szabad, környezettudatos, szociálisan erős, fenntartható és egészséges életvitelt támogató, a klímaváltozást, digitális átmenetet és szociális jólétet egyaránt mérlegelő megközelítést a helyreállítás folyamatában”.
„Az Európai Unió multilaterális kapcsolatait az értékközösségként és meghatározó globális humanitárius szereplőként rá háruló felelősségének kell meghatároznia… Külkapcsolataiban és az Unión kívüli tevékenységében a nemzetközileg elismert emberi jogok érvényesítésére kell törekednie, különös hangsúlyt fektetve a vallásszabadság, mint a demokrácia szempontjából stratégiai fontosságú alapvető jog megerősítésére.” – fogalmaz a két szervezet portugál EU elnökségnek címzett javaslata.
Az EU Tanácsának soros elnökségével folytatott megbeszélések annak a régóta fennálló hagyománynak a részei, amelyet az EU működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 17. cikke rögzít, nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet szorgalmazva az uniós intézmények és az egyházak, illetve vallási szervezetek között.
A tanácskozást a járványhelyzetre való tekintettel szűk körű videókonferencia keretében tartották. Az egyházakat Manuel Barrios Prieto atya, a COMECE főtitkára, Dr. Jorgen Skov Sorensen, a CEC főtitkára és José-Luis Bazán, a COMECE jogi tanácsadója képviselte.