Az emberi jogok tisztelete a béke előfeltétele

Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) feltétel nélkül támogatja, hogy az Európai Parlament (EP) az Iszlám Állam közel-keleti etnikai és vallási kisebbségek ellen elkövetett rémtetteit csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén népirtásnak minősítette. A CEC nemzetközi büntetőjogi következményeket sürget az ügyben.

Az Európai Parlament február 1. és 5. közötti plenáris ülésén tárgyalta a svéd néppárti képviselő, Lars Adaktusson állásfoglalásra tett indítványát. Az előterjesztés célja, hogy az EP a keresztyének, illetve más vallásiés etnikai kisebbségek ellen az úgynevezett Iszlám Állam (Da’esh) által Szíriában és Irakban elkövetett háborús bűnök, emberiség elleni bűncselekmények és népirtás ellen foglaljon állást.

Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) nagyra értékeli az EP törekvését. A közel-keleti térség vallási és kulturális civilizációit napról-napra a megszűnés fenyegeti. Az emberi jogok megsértésének legszélsőségesebb formáit tapasztaljuk a régióban, amit meg kell előzni, sőt amiknek véget kell vetni. A vallási közösségek, etnikai csoportok és a tulajdonuk – beleértve az emberiség számára felmérhetetlen értékkel bíró vallási és kulturális helyeket – megsemmisítése szisztematikusan és koordináltan zajlik ma a Közel-Keleten. Minden nap emberi életek esnek az erőszak áldozatául.

A legtöbb áldozat a térség vallási és etnikai kisebbségeinek tagjai közül kerül ki, beleértve az ősi keresztyén egyházak tagjait (kaldeusokat, asszírokat és szíreket). Jeziditák, türkmének, sabak, kakae, szábeusszabián, síta és mérsékelt szunnita muszlim közösségek tagjai, illetve kurdok esnek az önmagát kikiáltó Iszlám Állam és más szélsőséges csoportok miliciáinak fogságába.

Az Európai Parlament állásfoglalása határozott üzenet az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára, hogy az iraki és szíriai helyzet kapcsán a Nemzetközi Büntetőbírósághoz forduljon. A bíróság az ENSZ BT lépését követően joghatóságként járhat el. Csak így indulhat ügyészi vizsgálat az említett bűntettek kapcsán a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló Egyezmény keretében. A Népirtásról szóló Egyezmény kötelezi az államokat, mint feleket, hogy a népirtás büntetőjogi felelősségre vonását és megelőzését kezdeményezzék a nemzetközi büntetőügyi rendszerben, bárhol is kerüljön sor arra. Az Iszlám Állam feltett szándéka, hogy támadást indítson minden olyan csoport ellen, amelyik nem fogadja el politikai céljait és társadalomról alkotott elképzeléseit. A társadalmi, gazdasági, kulturális, vallási és morális alapok lerombolásának szándéka vitathatatlanul nyilvánvaló a történtek alapján.

A CEC nyomatékkal szólít fel minden állami és nem állami szereplőt arra, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a konfliktus vallási vetületére. A CEC a leghatározottabban elítéli az Iszlámmal való politikai célú visszaélést és az emberrablást, különösen is a gyermekek, nők, papok és püspökök foglyul ejtését.

 A CEC elítéli a szélsőséges fegyveres csoportok által keresztyén templomok, kolostorok és egyéb egyházi épületek ellen elkövetett célzott és szervezett támadásokat és arra kéri a konfliktusban érintett valamennyi felet a térségben, hogy álljon ki a háború sújtotta térség vallási sokszínűsége, a vallási tolerancia és pluralizmus mellett. A háborús stratégia részeként elkövetett szervezett vandalizmus, a családok szétszakítása, az erőszak, a gyilkosság és nemi erőszak elfogadhatatlan.

Ezért a CEC nyomatékosan felszólítja a konfliktus valamennyi résztvevőjét a békés megoldás keresésére, az emberi jogok érvényesítésére és védelmére, valamint a mindenkit megillető emberi méltóság tiszteletben tartására. Azonnali tűzszünet megkötésére és hatékony párbeszéd iránti elköteleződésre buzdítjuk az egymással szembenálló feleket, hogy szíriai és iraki háborús konfliktusban életképes és fenntartható politikai megoldás szülessen és nemzeti és nemzetközi szinten a megbékélés légköre megteremtődjön.

A vallás szerepet játszhat és szerepet is kell játszania a megoldásban. Soha sem lett volna szabad hagyni, hogy a probléma részévé váljon. Az intenzív vallásközi párbeszéd hozzájárulhat a társadalmi stabilitás a kölcsönös tisztelet, a vallási tolerancia, a sokszínűség és a béke megteremtéséhez. A konfliktus valamennyi szereplőjének a Közel-Keleten fel kell ismernie valamennyi vallási és etnikai kisebbség lelki és kulturális értékeinek fontosságát, hogy békés és befogadó demokráciák jöhessenek létre.

Külügyi Iroda

Forrás: www.ceceurope.org